Szerintetek is alapból abszurd ötlet ez Isten ellen ?

Sátán semmit nem bánt meg, és olyan mély a gonoszsága, hogy képtelen a szeretet érzéseit kimutatni. Ezért inkább vállalja a pusztulást, de akkor is megvalósítsa azt amit elhatározott, tűzön vízen át. ez lebeg a szeme előtt, mást nem lát, csak saját magát.

Láttál már Önző embert? Saját magán kívül, számára senki, és semmi nem létezik. Semmit nem sajnál vagy bán, amit tett.

"Biztosan láttál olyan filmet, ahol az emberek más emberek szolgájaként él, és mást nem tehet, csak amit a rabszolgatartók mondanak nekik? Nem használhatod az elmédet, nem gondolkozhatsz, nem lehetnek vágyaid, érzéseid, csak léteznél ezek nélkül, és dolgoznál, és dolgoznál, és dolgoznál....."

Ez nem így van. A rabszolgaságban, pont az a szörnyű, hogy használhatod az elmédet, gondolkozhatsz, vannak vágyaid és érzéseid, mégis csak azt teheted, amit a rabszolgatartó parancsol. Ha úgy dolgozol, hogy nem vágysz másra, és csak a jól végzett munka örömét tapasztalod, akkor boldog vagy.

Sőt, tovább megyek: ha egy teremtménybe csak a vágy van "beprogramozva", hogy a rabszolgatartója parancsainak megfeleljen, akkor neki csak az okoz szenvedést, ha ennek valamiért nem tud megfelelni. Számunkra ez borzasztóan hangzik, de ha belegondolunk, egy ilyen teremtmény, ha lehetősége van a rabszolgatartója parancsainak tökéletesen megfelelni, akkor az egy tökéletesen boldog teremtmény.

"A gonosz problémája örök ellentmondás a monoteista vallásokban, hiszen, ha csak egyetlen Isten van, aki végtelenül jó, és ő teremtette a világot, akkor miért van jelen a világon a gonosz?"

Valóban, ez egy alapvető probléma. Én ezt úgy tudom feloldani, hogy teremtményi szinten szükségszerűen megjelenik a megosztottság, a minőségek szükségszerűen előhívják saját ellentétpárjukat. A jó angyal léte feltételezi a gonosz angyal megjelenését. A gonosz valójában nem Isten ellen küzd, hanem csak saját ellentétpárja, a jó ellen. Isten elleni lázadása csak annak jele, hogy nincs tisztában saját ontológiai helyzetével.

Van olyan szülő, aki végig nézi a saját gyermeke önpusztító életét. Tehetetlen, mert a gyermek nem enged nem hallgat a szép szóra se.

Ez bizony egy szülőnek fájdalmas, már maga az a tény, hogy semmit nem tehet ez ellen.

Isten is így van ezzel. Ha változtatna a törvényen, akkor mindenki visszaélhetne ezzel.

"Van olyan szülő, aki végig nézi a saját gyermeke önpusztító életét. Tehetetlen, mert a gyermek nem enged nem hallgat a szép szóra se."

Ezzel az a gond, hogy Isten és a Sátánt túlságosan emberi személyként képzeled el, mint egy apát és fiát. (És ez vonatkozik a kérdezőre is.)

Az emberi szülő és gyereke a létnek ugyanazon a szintjén helyezkedik el, így az ő helyzetük nem hasonlítható az Isten-Sátán viszonyhoz. Sátán bűne is (meglátásom szerint) épp abból adódik, hogy nincs tisztában saját helyzetével, Istenhez képest.

Emberi személyként? Maga Isten hasonlítja magát az emberi szülőhöz, hogy így képzeljük el. S azt Én is tudom, hogy sokkal több, ezért nem viszem túlzásba az emberi hasonlatot.

(Példabeszédek 3:12) . . .mint apa a fiát, akiben örömét leli.

(Malakiás 3:17) . . ., mint ahogyan az apa könyörületes a fiához. . .

Az tény, hogy sokkal több, de ad egy irány vonalat, mert emberi szemszögből segít abban, hogy megismerjük. Ezért használt embereket a Szavának leírására.

Az egyik lehetőség az, hogy a sátánnak - és sok millió követő angyalának - VAN esélye a győzelemre.

Ebben az esetben ez az isten nem végtelen, vagy létezik másik végtelen isten is.

Erre a Biblia is utal.

A másik lehetőség az, hogy ő is az isten akaratát teljesíti. Úgy, ahogy az már a teremtés előtt is meg volt írva.

Elvégre így őt szidjuk minden rosszért, nem?

Más lehetőség pedig NINCSEN.