Számít még egyáltalán a vállás?

Még számít a vallás, de a fejlettebb országokban egyre kevésbé.

Nálunk meg egyre jobban, ahogy tuszkolják vissza az országunkat a középkorba.

"Kereszteny kultura, kereszteny gyokerek" - ezek csak politikai hivoszavak, amelyek pozitiv erzeseket keltenek a szavazokban (vagy a statisztikajuk szerint az adott part szavazoiban).

Ezenkivul ezt szembe lehet allitani a muszlimokkal, akik most a magyar tarsadalom bunbakjanak lettek kijelolve.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a keresztenysegen mikor ertunk kulturat es mikor vallast - a politika kulturat, Te most vallast.

Egyebkent vilagviszonylatban a gyakorlo keresztenyek szama novekszik (mas vallasokrol nem tudok annyit).

Pl. az anglikan vallast legnagyobb szamban gyakorlo tarsadalmi csoport jellemzoen nem az "Angliaban elo kozepkoru feher ferfi", hanem a "30-as eveiben jaro, Afrika szub-szaharai reszen elo fekete no".

#4

"Még számít a vallás, de a fejlettebb országokban egyre kevésbé."

Igaz, de ezt lehet finomitani egy kicsit: minel fejlettebb egy orszag, annal szekularizaltabb. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem hisznek Istenben vagy nem gyakorolnak vallast, hanem az allam kulonvalik az egyhaz(ak)tol, es az egyhazak nem jelentenek politikai-tarsadalmi szervezoerot. Inkabb maganugy es emberi jog, hogy ki milyen vallast gyakorol: mondjuk egy protestansnak keresztelt nemet felnott donthet ugy, hogy hindu lesz, vagy muszlim, vagy ateista, esetleg katolizal (bevonul szerzetesnek). Maganugye es a sajat szabad dontese. Az is, hogy a hetkoznapokban ezt mennyire vallalja fel es mutatja ki.

Minel fejletlenebb egy tarsadalom, annal kevesbe szekularizalt, tehat egyre inkabb latszik az emberek mindennapi dontesein, hogy milyen vallast kovetnek, esetleg egyre inkabb jellemzo, hogy van egy kotelezoen gyakorlando vallas.

Magyarorszag egyebkent kifejezetten szekularizalt orszagkent van szamontarva (szocialpszichologai szempontbol).