Hogyan tudott elterjedni ilyen gyorsan a protestáns tanok a reformáció idején?

Jó meglátás, a fejedelmek nélkül kimúlt volna a mozgalom. Nem biztos, hogy békésen, de vége lett volna.

A tanulatlan néprétegeknek meg egyszerűen tetszett az a néhány gesztus, amit a prot. egyház gyakorlata tett feléjük: népnyelv, kevesebb kötelező ünnep, búcsúcédulák eltörlése, pápai adók megszűnése.

Az utolsó válaszodban nagyjából rátapintottál a lényegre. Csak nem ment oda kihirdetni a gróf önmaga, hanem egyszerűen odaküldte a falukba az embereit, a tempolomban összetörette velük az oltárokat, képeket és szobrokat, a templomi felszerelést felvitette a kastélyába (lett pár szép pohara meg tálja), a katolikus papokat megölette - esetleg ha volt benne némi emberség vagy netán maradék Istenfélelem - akkor csak a határain kívülre vitette őket. Az embereknek meg nem volt más lehetőségük, mint eljártak az üres templomokba. A röghözkötés különböző formái miatt a szökés és a lázadás azonnali halállal volt egyenértékű, valószínűleg akadt is pár ember aki megpróbálkozott vele, de a nyivános kivégzések és kínzások elvették a többiek kedvét.

A városok megtérítésére vedd jó példának a kassai vértanúk esetét.

A törökök messze voltak, az a németeknek semmit sem jelentett. A magyarokat nem sajnálták (netán még örültek is neki).

Az emberek harcba vonulása ugyancsak kívül esett az emberek döntési jogán. Ha a földesúr ment, nekik menniük kellet, ha akartak, ha nem, az senkit sem érdekelt.

Hogy a földesúr miért ment? Arra ezernyi gazdasági és politikai oka lehetett. Habár a protestánsok nem szeretik hallani, de a reformációt valójában olasz és német bankárklánok háborúja hívta életre.

Az embereknek egyszerűen elege lett a szélhámos uralkodó római vallás búcsúcédula árusításából, a kegyetlen inkvizícióból, a papok erkölcstelenségéből, a latin hókusz-pókuszokból, a papok és bíborosok fényűző életéből, stb. stb.

Urak és szolgák, nemesek és parasztok söpörték le az átlátszó hazugságokat, dobálták ki a vallásos szobraikat, amelyeknek kezeik vannak, de nem segítenek, szájuk van, e szólni nem tudnak. Elegük lett.

Szerintem igazabol az egyszeru, analfabeta nepnek, akik olvasni sem tudtak es a latin nyelvu misebol egy szot sem ertettek, mindegy volt - abban hitt, amit az urak mondtak, az urak pedig valoban politikai, hatalmi erdekek miatt valtottak.

Orszagonkent is kulonbozo volt: pl. Nemetorszagban a nemet-romai csaszartol akartak fuggetlenedni a kisebb fejedelemsegek, hercegsegek, kiralysagok uralkodoi. A nemet-romai csaszar pedig erosen romai-katolikus volt es a papatol fuggott. Nemetorszagban valoban ugy volt, hogy amilyen vallast a helyi uralkodo (herceg stb.) felvett, azt mindenkinek fel kellett.

A dan kiralynak Nemetorszagban jarvan megtetszett ez a dolog (maga a vallas is, de a papatol valo fuggetlenseg is), o kozpontilag egesz Daniat egy rendelettel evangelikussa nyilvanitotta. Mikor ezt meglatta a sved kiraly, szinten kiralyi parancsba adta, hogy az orszag matol evangelikus. Akkor Finnorszag is Svedorszag resze volt, igy lett mindket orszag evangelikus (de a Finnorszag keleti reszen elo ortodoxok jobban ellenalltak, ez a vallas kisebbsegben ugyan, de megmaradt). Tehat itt nem teritettek varosrol varosrol jarva.

Magyarorszagon az volt a jelszo, hogy "aki magyar (ajkú), az kálomista lesz!", mivel a magyar hitteritoknek a svajci egyetemekkel volt jobb kapcsolatuk, es magyar nyelven ez terjedt. Ezt az alacsonyabb retegek csak ugy elfogadtak. De ez fokozatosan ment vegbe, voltak nemesi udvarok, ahol egyszerre voltak katolikusok es reformatusok is, mindket vallast gyakoroltak EGYSZERRE, meg hosszu evekig. Az evangelikus hitet szasz hitteritok hoztak be, ok nemetul teritettek, igy inkabb a nemet (es szlovak) ajku varosok lakossaga vette fel.

Angliaban megint teljesen mas tortent - VIII Henrik legalis fiuorokost szeretett volna, amire az elso felesegetol nem szamithatott, de a papa nem egyezett bele a hazassag ervenytelenitesebe. Igy a kiraly egyszeruen elhuzta a feje felol a papa autoritasat, es magat tette meg az angol egyhaz fejenek. A kinevezett Canterbury ersek, mint az egyhaz vezetoje, ervenytelenitette a hazassagot. Henrik felszamolta (eroszakkal, gyujtogatassal es gyilkossagokkal) a kolostorokat es szerzetesrendeket, a foldjeiket es ingatlanjaikat eladta es a penzt elkoltotte - de masben nem valtoztatott a vallason, ugyanugy latinul es a romai ritus szerint gyakorolta. A kiskoru fia uralkodasa alatt valtozott meg tanitasban es liturgiaban a vallas, majd katolikus lanya, Maria, uralkodasa alatt ujraegyesitettek a papaval a vallast. Ezutam a protestans lanya, I Erzsebet ujra protestanssa tette. De az anglikan vallas azota sem egységes, sajat hitvallasuk szerint mindig arra alakul, amerre a Szentlelek fujja. Vannak olyan agai, amelynek kovetoi hisztériásan toporzékolnának, ha meghallanák, hogy oket valaki "protestánsnak" nevezi - ok az anglo-katolikusok. Vannak olyan agai, amelyek az evangelikus es a reformatus koze esnek valahogyan, es van ujabban karizmatikus csoportja is.