Mi a véleményetek Reisinger János videóiról?

29-es

Ez az elképzelés is csak egy a lehetőségek közül. Évszázados teológiai vita. A nagy felekezetek között pl. pon ilyen téren van lényegi "hit"-beli különbség:

Cselekedettel vagy hittel igazul az ember?

28-as

Én sok mindenben nem értek egyet Reisingerrel (a következteései elég szemellenzősek), és nem is szimpatikus (az utóbbi inkább csak az előbbi velejárója), de azért nem mondanám laikusnak teológiai téren. A Sola Scriptura teológiai főiskola (igen, adventista iskola) tanára, és bizony teológiát tanít összességében (több tárgyat is).

A "kersztény" teológia nagyrészt a bibliai szövegek értelmezése, és ehhez értelemszerűen irodalmárként is lehet szava... de feltételezem kell legyen teológiai képzettsége ahhoz, hogy felsőoktatási itézménybeb ilyen témában taníthasson.

Tárgyi tudása van, de az is korlátozott. Tágabb kulturális összefüggésekben téved, főleg mert nem ismer igazán más kulturákat (bibliacentrikusan ítélkezik, és ez korlátozza más kulturák rendszerének helyes megértését - elfogult és nem is akarja igazán)

25-26

A vitákkal nincs gond. Az értelmetlen vitákkal van gond, amelyek nem tartanak sehova. Azaz amikor nem valósul meg a kommunikáció lényege, a közös jelentésalkotás.

Ennek is meg lehet találni az okát. Ezen okok feltárásából is tanulhatnának a felek. Ez maga is értelmet ad a vitának. De ehhez a feleknek kell nyílt világképpel kell rendelkeznie.

29 és 31

A probléma ott van, hogy már a "hit vagy cselekedet" szétválasztás félrevisz az üdvözülés kérdésben.

És nem véletlen a gyökök magyarban megfigyelhető azonossága! FéL - FéLRe - FeLe-Kezet.

A szétválasztás itt kezdődik. Az Egy-ség szétválasztása. Egy az Isten. Dia-bolosz az ami ketté-, szétválaszt.

FeLe-kezet már eleve mutatja, hogy nem az Egy egész Isteni rend képviselője önmagában. Kell a másik fél is.

És a félelem az egység hiányából ered. A félelem az szeretet hiányának oka.

Egy Isten = Egy-ség = szeretet

Fél-ség = félelem

A házasság, a család alapja is, hogy a két fél (két feleség!, mert régen a férfi is annak számított) egységet alkot. "Ketten eggyé lesznek"

Vannak kutatók, akik kimutatják, a két fő keresztény FeLekezet ilyetén egymást kiegészítő lényegét.

Ugyan így van a hittel és a cselekedettel.

A cselekedet nem más mint napi tanuságtétel a hit mellett!

A hit viszont nem mélyül el valódi helyzetekben hozott döntések, azaz a gyakorlatban megélt cselekedetek és következményeik nélkül. Elméletben eszünkbe sem jut mi mindent jelent mind az a gyakorlatban, amit "hitként" vallunk. Csak a gyakorlatban azaz cselekedve szembesülünk a kísértéssel, az apróságnak tartott részletekkel, melyek elválasztanak bennünket a hit igaz megértésétől.

Önmagában a cselekedet sem elég a megértéshez, mert a tettek és döntések rendszere és az emberi életben elék táruló helyzetek és lehetőségek végtelenül összetett. Ehhez nem lehet előírni a megfelelő cselekvést. (Ebbe a hibába estek a farizeusok. Ebből a hibáből keletkezett a talmud. Ez az amit Jézus Kriszuts bírált.)

A kettő csakis együtt, egymást erősítve, kiegészítve, elmélyítve vezet "üdvösségre"

#32

"de azért nem mondanám laikusnak teológiai téren. A Sola Scriptura teológiai főiskola (igen, adventista iskola) tanára, és bizony teológiát tanít összességében (több tárgyat is)."

Sajnos ez nem jelent semmit. Kisegyházak esetén a kutya se ellenőrzi az oktatás minőségét, nincsenek magasan képzett tanárok sem. Másik példa, a hitgyüli Szent Pál Akadémiának nevezett felnőttképző intézménye, ahol bármilyen végzettség nélkül Németh Sándor vezető lelkész egyetemi tanári címet bitorol. Ez rendes, ellenőrzött egyetemeken több évtized munkája, ő saját magát nevezte ki.

"A "kersztény" teológia nagyrészt a bibliai szövegek értelmezése, és ehhez értelemszerűen irodalmárként is lehet szava... de feltételezem kell legyen teológiai képzettsége ahhoz, hogy felsőoktatási itézménybeb ilyen témában taníthasson."

A kisegyházaknál valóban ez a "teológia", de normális egyházaknál sokkal többet jelent. A Pázmányon ez például egy legalább 5 éves képzés, papok esetén 7 év, ahol komoly filozófiai, nyelvi (héber, görög, latin), egyház történelmi, dogmatikai, kánonjogi ismereteket sajátíthatnak el, amit tovább mélyíthetnek doktori képzésen.

De hasonló például a református egyetemeken is.

"elfogult és nem is akarja igazán"

Talán ez jellemzi legjobban, mint bármelyik másik kisegyház "teológusát".

32.

" komoly filozófiai, nyelvi (héber, görög, latin), egyház történelmi, dogmatikai, kánonjogi ismereteket sajátíthatnak el"

Ezeket a Solán is tanítják. De ez nem jelenti azt, hogy a bibliai szövegek értelmezésének nem lenne szerepe... és a Pázmányon sem hanyagolják ezt. Nem mellesleg a felsorolt tudományos ismeretek mind épp arra szolgálnának, hogy a "helyes" értelmezést megtaláljuk... , de mindenképp minimum a választott értelmezés alátámasztásánal hasznosítják ezeket.

"Sajnos ez nem jelent semmit. Kisegyházak esetén a kutya se ellenőrzi az oktatás minőségét"

Mivel itt iskolákról és szakképzésről van szó, rohadtul mellékes, hogy mekkora az egyház. A komoly képzések mindig akreditációhoz kötöttek, azaz meg kell feleljenek törvényben(reneletekben) előrít feltételeknek. Solánál nem találtam az akreditáció dukumentumait, de nem gondolom, hogy főiskolának nevezhetné magát a nélkül.

Másrész gyanítom nem vettél részt a képzésükben, így a minőségről való ítélkezésed alaptalan spekuláció (enyhén rosszindulatu)

A Szent Pál akreditált, de nem nevezi magát főiskolának, mert az akreditációja nem arról szól. Ide tartozik, hogy a parlament elég nagy többséggel szavazta meg a Hitgyüli történelmi egyházzá emelését... számomra egyértelmű, hogy valamiféle összefonódások, érdekek vannak e mögött.... és még így sem főiskola.

Ezzel szemben a Sola nagyon távol áll a "kormánypártiságtól" és a Hitgyüli szintű befolyástól... mégis fősikola.

Igaz Reisinger, a Királyi TV-ben elég népszerű volt(?), és lehetnek kapcsolatai...

35 és 36:

Sola Scriptura akreditáció:

[link]