Szóval kedves emberek! A Mennyország, és a halál utáni élet, csak azok az emberek vágya, akik nagyon félnek a haláltól? És ezzel próbálják magukat nyugtatni?!

Nem, merthát pl szerintem, annak mi értelme van,ha egyszercsak 'meghalsz', azt' vége? :D :D Szóval én ennek így nem látom értelmét.

(Még nem olvastam el a kérdés kifejtését; csak a főkérdésre válaszoltam.)

A halál egy természetes dolog éppen a hívők természetes egyszerűséggel fogadják a halált, nem félnek tőle.

Azért nem csak a villám stb. miatt hittek a régi emberek. És a hit alapja nem a csodákban rejlik. Isten kinyilvánulásainak vannak emberközelibb része is, láss egy romolhatatlanságról való cikket. Leginkább Bernadett Soubirous szóló cikket ajánlok elolvasása.

A hit az, amikor a meg nem tapasztalt dolgot elfogadod igaz létezőnek. Pl. Hidd el hogy miniszterelnök leszel. Ez a jövő hite.

Ha az ősrobbanás előtti dolgokat megtudjuk, akkor is a tudomány fel fogja tenni a kérdést és mi volt az előtt, ezért a tudomány soha nem éri el a célját a világ keletkezésének origójáig soha nem fog eljutni. Mert a tudomány tápláléka az anyag nem a lélek.

Látszólag meghalt emberek nagyon élénk beszámolókkal térnek vissza, mi van odaát, de persze ez sem tökéletes bizonyíték, azonban figyelemre méltó, többségében biztat minket jó benyomásaik beszámolói.

Tévedsz kedves Kérdező.

A halál utáni élet ha nem lenne, akkor sem lenne semmi, mert ez lenne a megszokott. Sőt, sokan nem is tudnak megnyugodni, vagy elfogadni egy szeretett család tag elvesztését, akár keresztény, akár nem.

Ha ez természetes velejárója lenne az életnek, akkor nem sirnának, meg esnének kétségbe, ill. nem éreznének ürt maguk körül.

Az emberben egyébként sincs az a vágy, hogy meghaljon, és aki teheti, szeretné kitolni az élet idejét.

Vajon miért?

Mert az ember, az örök élet kilátásával lett megteremtve, és ezért nem is öröm forrása az elmúlás.

Mivel Ádámék hibáztak azért halunk meg. De Isten aki az élők Istene, igéretet tett az utódoknak, hogy létrehozott egy elrendezést, ami által, helyre áll az a terve, miszerint az ember békében, öregség, és betegség, valamint halál nélkül élhet.

"nem zörög a haraszt"

Az ember kezdetektől fogva tudja ezt, és ez is lett tovább adva. igy majd minden kultúrában megtalálható az a reménység, hogy az élet folytatódni fog. A különbség a nézetekben hiedelmekben van, de az alap ugyan az.

Az, hogy a vallás régi korok tudatlanságának terméke, a legnagyobb butaság szerintem. A történelem előtti időkre gyakorlatilag igaz, hogy vallás = emberi kultúra. És a történelmi időkben is sokáig, legalább a középkor végéig fennáll ez az egyenlőség kb. 80-90%-ban. Az igaz ugyan, hogy a túlvilági élet utáni vágy része a vallásnak és mindenféle hitvilágnak, de ennél sokkal összetettebb a dolog. Abban is van igazság, hogy régen valami isteni vagy természetfeletti dolgokkal magyaráztak olyan természeti jelenségeket, amit nem értettek. Így látszólag igaz lehet, hogy a természet egyre jobb megismerésével egyre csökken a hit tere, de igazából ez a hit félreértésén és leszűkítéséén alapul. Aki igazán hisz, az Istent látja minden jelenség mögött, akkor is, ha tisztában van a fizikai magyarázatokkal. Isten adja a napfényt és az esőt akkor is, ha pontosan tudom, hogy a Napban hogyan keletkezik a fotonsugárzás és hogy a légkörben hogyan keletkezik a csapadék. Mert a Nap és a Föld is Istenben áll fenn. Sőt én személy szerint tovább megyek, és azt mondom, hogy Isten mindenben jelen van. Ha így fogjuk fel, semmit nem vesz el Isten szerepéből az, hogy ismerjük a fizikai jelenségek okait és részletes magyarázatát.

Az ember számára az Isten vagy valamilyen transzcendencia nélküli világ üres és értelmetlen. Ezt az ürességet az ember csak az egójával tudja kitölteni (már ha tudja), az pedig nem vezet jóra.

Kérdező, mit jelent számodra az, hogy 100% hit Jézusban? Az, hogy a jézusi elvek szerint próbálsz élni, az még nem 100%? Az is kell hozzá, hogy higgy abban, hogy Jézus jelenleg is él mint isteni személy? De ez nem hit kérdése szerintem. Erről vagy kap valaki egy belső meggyőződést, vagy nem. Nem lehet a hitet magadra erőltetni. Abszolút félreértés szerintem, ha valaki ezt várja el.

Szia

Ez a kulcsmondat a kérdésedhez: "És próbálok Krisztus szerint élni, de inkább csak Istenben hiszek... De Jézusban lassan megyek a 100% hiszek felé. Csak nehéz ezt felfogni nekem."

Amit leírtál az messze nem hit, csak hiszékenység, de nagyon dicséretes dolog, hogy elindultál Isten felé. Pontosan ezért mutatott ki hatalmas szeretetet mind Teremtőd, mint Jézus Krisztus, az áldozattal amit hoztak értünk! Tudták, a törtélem során lesznek emberek, akik tudomást szereznek mérhetetlen szeretetükről, amilyet kinyilvánítottak irántunk, és ezt értékelni is fogják. Nos úgy tűnik te ezen az úton haladsz. Pál apostol azt írta az ilyen emberekről: „tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint; mert — mivel az Isten igazságosságát nem ismerték, hanem a magukét igyekeztek megerősíteni — nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának.” Róma 10:2,3. Lehet, hogy az embereknek megvan Isten írott Szava, de nem ismerik pontosan annak tartalmát, mivel nem megfelelően tanították őket. Talán buzgóságot éreznek Isten iránt, mégsem azt teszik, amit Isten megkíván.

Visszatérve az Istenben és Krisztusban valóhitedhez...fogadd meg Krisztus útmutatását: „Senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam” János 14:6. Tehát egyedül a Krisztus tanítása vezethet tégedet, és minden embert Istenhez, az Istenben való hithez. Válj érett kereszténnyé, és boldog ember életét élheted....hosszútávon.

Pál apostol a következőképpen buzdította Timóteust, aki már sok éve szolgálta Jehovát: „edzd magad az Isten iránti odaadást tekintve célodnak” 1Timóteus 4:7. ... Az odaadás olyan szívből jön, amely értékeléssel van tele az iránt a személy iránt, aki felé irányul.

"A rossz, a jó hiánya"

Akkor a Sátán egy hiány?