A teológiának mint “tudománynak” van létjogosultsága a 21. században?

"Ugyanakkor, lehet ezt szofisztikáltabb stílusban is közölni a másik fél csalónak titulálása nélkül"

Sajnálom, de a vallással annyira visszaélnek, hogy erről csak így lehet beszélni. Azt gondolom, a teológusok is becsapják az embereket.

A teológiának akkor van létjogosultsága, amikor betölti azt a célt, amire hivatott.

A teológiának az a feladata, hogy a Szentírás segítségével mutassa be az embereknek a Világegyetem és a Föld történelemét, Isten jellemét, és az emberiséggel kapcsolatos tervét, szándékait, akaratát. Tulajdonképpen a teológus feladata az, hogy a bibliai tanításokat igyekezzen torzításoktól mentesen lefordítani a kortársai számára érhető nyelvre.

Azonban a teológusnak nem kell a Biblia helyébe állni, hanem az embereket kell segítenie abban, hogy tanulmányozzák Isten Igéjét. A teológusnak segítő szerepet kell betöltenie, segítenie kell az embereknek abban, hogy megértsék azt, amit Isten akar nekik mondai a Szentírás lapjain keresztül.

Isten egyik célja az, hogy valójában minden ember teológus legyen, hogy minden ember személyes kapcsolatban legyen Istennel, és érdeklődjön az Ő akarata iránt. Ezért úgy is mondhatnám, hogy a teológus célja abban kellene hogy álljon, hogy a többi embereket is teológusokká tegye, hogy ők is személyesen kutathassák és tanulmányozhassák a Bibliát.

Amikor a teológia teljesíti ezeket a feladatait, akkor az emberiség javát szolgálja, megléte áldást hoz. Azonban azok a teológusok, akik a sátán hazugságaival, emberi okoskodásokkal és elméletekkel, pogány szokásokkal és hagyományokkal felcserélik a Szentírás igazságait, nos ők kárt okoznak. Az efféle „teológia” valójában a bukott angyaloknak okoz örömöt.

Ezért tűzte ki célul a Protestáns Reformáció a hamis, eltorzult teológia leváltását. A reformátorok azt akarták, hogy mindenkinek legyen saját Bibliája, és minden ember kutassa azt, hogy személyesen neki mit üzen az ÚR. Ezért kezdték el a Biblia lefordítását minél több nyelvre.

Károlyi Gásápár, aki maga is Biblia-fordító volt, így írt: „Nemcsak azt akarja Isten, hogy papok olvassák a Szentírást és a község azoknak a szájokból hallja – hanem azt is akarja, hogy az Ó és Újtestamentum könyvei minden nemzetségnek nyelvén legyenek és azokat olvassák, hányják-vessék mindenek, szegények, gazdagok, kicsinyek, nagyok, férfiak és asszonyok. Mert az Isten egyaránt minden rendbéli embereket akar üdvözíteni...”

Akit érdekel a Reformáció történelme, olvashatja ezt a könyvet: [link]

Szerintem van neki létjogosultsága. Hogy a vallásról kutakodik. Ha őt ez érdekli, neki ez a fontos.

A lényeg,hogy tudjon megélni mellette.

"A kereszténység által inspirált művészet valóban nagyon fontos, de fontos a görögök kultúrális öröksége is, és ettől még nem kell hinnünk Zeuszban."

Persze a görög-latin, sőt a germán örökség is fontos, továbbá nekünk magyaroknak az ősmagyar örökség is. És nem kell feltétlenül hinni Zeuszban vagy Odinban (bár engem nem zavar, ha valaki hisz benne), ahhoz hogy tiszteljük ezt az örökséget, és ápoljuk a kulturális-eszmei értékeit. És ugyanez a helyzet a keresztény Istennel is.

"Az eszmerendszer és az erkölcsi normák kissé idejétmúltak. Ezeket talán nem ártana elengedni."

Szerintem az eszmerendszer soha nem lesz elavult, mindig vissza lehet nyúlni hozzá inspirációért. Ugyanúgy a kereszténységhez, mint a korábbi mitológiákhoz. Az erkölcsi normák változnak, mindig is változtak. Az alapvető szellemiség az, amit nem szabadna szem elől tévesztenünk.

Szerintem van létjogosultsága, ha a kereszténységből indulok ki (úgy vélem ez a legkézenfekvőbb) egy pap vagy egy lelkész (vagyis a teológus) tudhat többet másoknál egyes kérdésekben.

Véleményem szerint a kereszténység több mint egy vallás, valójában egy életmód. A keresztény teológus erkölcsösségre sarkalhatja az embereket, szeretném hangsúlyozni, hogy én nem állítom, hogy kizárólag egy vallásos ember élhet erkölcsös életet, mindössze azt állítom, hogy a vallás ennek egy effektív módja sok embernél.

De ha valakinek (akinek mondjuk önerőből nem megy) elég végig hallgatnia egy teológus prédikációját vasárnaponként azért, hogy erkölcsösebb életet élhessen, akkor én úgy gondolom, hogy ez igenis az emberek hasznára válik, annak ellenére, hogy nem ez az egyetlen mód.

Egy keresztény teológus nem a lexikálisát egy fajta eszközként használja, hogy jobb gondolkodásmódra sarkallja az embereket, tehát nem maga a lexikális tudások az erényük, elvégre az pusztán egy eszköz amire szükségük van a munkájukhoz.

Én igazán nem tartom haszontalannak, hogy teológus az mondja az őt hallgató embereknek, hogy szeressék az ellenségeiket és imádkozzanak értük. A krisztusi erkölcs az alapja a mai erkölcsről alkotott képünknek.

Sok ember hozzájuk fordul erkölcsi kérdésekkel, vagy a gyász feldolgozásával kapcsolatban, vagy spirituális kérdésekkel (ha hisz az ilyesmiben).

Szerintem a gyászoló szülőnek a javát szolgálja ha a pap azt mondja neki, hogy a gyermeke egy jobb helyre fog kerülni. Szerintem egy elítéltnek vagy egy szenvedélybetegnek a javát szolgálja, ha a pap azt mondja neki, hogy még nincs késő megváltoznia. Szerintem egy az igazságot kereső embernek is hasznos lehet, ha valaki egy alternatív nézőponttal is megismerteti.

Még egyszer mondom, én nem gondolom azt, hogy csak egy teológustól és a vallástól kaphatja meg a válaszokat ezekre a kérdésekre valaki, hanem azt, hogy ez is egy (effektív) módja.