A teológiának mint “tudománynak” van létjogosultsága a 21. században?

Persze hogy van értelme. Megőrzi és továbbfejleszti a keresztény örökségről a tudást. Bibliatudósok gyűjtik össze és elemzik az egyre újabb újszövetségi (és ószövetségi) kéziratos és nyomtatott leleteket hogy ennek alapján a lehető leghűbb bibliai szöveget olvashassuk ma. Tanulják és tanítják a bibliai nyelveket, hogy minél pontosabban megérthessük, mint mond az Írás. A kereszténység történelmi hitelességét őrzik, hiszen gyűjtik és kutatják minden kor dokumentumait.

Az egyháznak szüksége van oktatókra, kutatókra. Akik előadásokat tartanak, művelik a népet, képezik a lelkészeket, akik az evangélium terjesztéséhez hozzájárulnak.

Természetesen az ateisták szerint ezek kevéssé fontos dolgok.

Itt két dolog van:

- a vallások rendszerezése, vizsgálata, stb... ez tudomány. Olyan nagyon nem fontos, de attól még tudomány. Van neki létjogosultsága. Van olyan fontos, mint pl. az irodalomkutatás vagy a népdalok rögzítése, rendszerezése.

- a keresztény vallási tanokat megpróbálni tudományos tételekhez kötni, és az igazságukat bizonygatni... na, ennek semmi köze a tudományhoz, és létjogosultsága sincs.

Bizonyos szempontból minden hit légből kapott, és a teológiának (a tudományos részének) nem is feladata az, hogy ezen változtasson. Az egy leíró tudomány.

A nem tudományos része, na annak például ez is a feladata!

(Van pl. olyan tudomány is, amelyik a babonaság természetét, a babonákat írja le - és ennek sem feladata a babonák elleni harc.)

Oké tehát a teológia sem egy egységes tudomány. Vannak ágai mint pl.

- Biblikum (ezen belül ó- és újszövetség)

- Rendszeres teológia (ezen belül dogmatika, etika stb.)

- Gyakorlati teológia (ezen belül liturgika, katechetika stb.)

- Egyháztörténet (ezen belül hazai és egyetemes)

Ezek teljesen eltérő módszertannal dolgoznak. A biblikum egzakt tudomány, nagyon széles eszköztárral dolgozik, de mind tudományos (úgymint nyelvészet, szövegelemzés, történettudomány, társadalomtudomány / antropológia, régészet, vallástörténet stb.). Például egy lehetséges téma: "a szegénységgel kapcsolatos állásfoglalás az Ó- és Újszövetségben", és akkor ezt a témát egzakt módszerekkel vizsgálod. Ez vitán felül tudomány.

A másik tudományos ág az egyháztörténet, ez egyszerűen leíró történettudomány, amelynek témája az egyházak és vallási mozgalmak stb.

A gyakorlati teológia szerintem nem igazán teológia, inkább mindenféle más tudományágak használata, úgymint pedagógia, pszichológia stb. De azért itt is lehet teologizálgatni, és akkor ez egy kicsit kevésbé egzakt, pl. mi egy keresztény lelkigondozó kötelessége az öngyilkosjelöltekkel kapcsolatban stb. => Ha az orvosi etika vagy a jog tudomány, akkor ez is.

Dogmatika: ez olyasmi, mint a filozófia. Én magam nem szeretem a dogmatikát, de van, aki szereti. Ha a filozófia tudomány, akkor ez is.

Etika: itt elfogult vagyok, mert etikát tanítok egyetemen, de én leginkább szintén objektív tudományos eredményeket használok itt, leginkább szociológiát, antropológiát, pszichológiát, játékelméletet, szövegelemzést (ld. a biblikumnál) stb. Ha a játékelmélet tudomány, akkor ez is.

Összefoglalva: a teológia sokféle, és ezen belül különböző mértékben objektív vagy logikai tudomány.