A Bibliában csak szőlőlé és must szerepel vagy bor is ?

Szia,

Ez a szó, hogy bor, az Ószövetségben öszesen 220-szor fordul elő. Azonban a héber Bibliában más szó van használva az olyan borra, mely általában mindenféle bort jelent (yayin), más szó van használva az élvezhető, részegséget nem okozó borra, (tirosh), és más a szesztartalmu borra (shekar). Nem szabad tehát ezeket a szavakat és kifejezéseket egymással öszszetévesztenünk, ha az egyes szentírási helyek igazi értelmét akarjuk azokból kihámozni. A részegítő tartalmú bor (shekar) használatát, a vele való mértékletlenkedést a Szentírás mindenütt erősen elítéli, határozottan kárhoztatja. Az Újszövetségben ez a szó, hogy bor aránylag kevésszer fordul elő, mindenesetre sokkal kevesebbszer, mint az Ószövetségben. A görög nyelvben a magyar bor szónak és fogalomnak az oinos görög szó felel meg. Az oinos – οἴνος – a görög nyelvben jelenti első sorban a szőlőtőkének a gyümölcsét, vagy nedvét. Általános értelemben jelentett egyéb gyümölcsből készített mindenféle italt is, de mégis leginkább a szőlőből készült bor jelzésére használták ezt a szó. Alig lehet kétség a felől, hogy a szó gyökét a héber yayin szó képezi, melyből viszont a latin vinum képződött idők folyamán. Az Újszövetségben az oinos szó alatt nem csupán a szőlőből készített bort, hanem egyéb gyümölcsből előállított bármilyen szeszes és szesznélküli italt is lehet értenünk, alma, körte, datolya és lotus magból való, ízletes és tápláló italokat, mert a görög nyelvben a tulajdonképpeni bor, vagyis a szőlőből készitett ital jelzésére rendszerint az oinos ampelinos (Jn. 15,1. és Mt. 26,29.) kifejezést használják. Az oinos egy jelentésű a latin vinum szóval.

Üdv. Péter

Szia

A bor Isten ajándéka, és az élvezetünkre adta (nem lerészegedésre).

Régen, Isten ezt ígérte engedelmes népének: „Akkor bőségesen megtelnek csűreid; és must árad sajtóidból” Példabeszédek 3:10. Igen, ő az, aki a gyümölcsöt hozó szőlőtővel megajándékozott minket, és ő gondoskodott azokról a piciny organizmusokról is, amelyek érés idején a szőlőszemeket belepve a must erjedését indítják el.

A jó bor készítésének folyamatát részben Isten prófétája, Ésaiás ecsetelte. Előretekintve az igazságosság eljövendő új világának az áldásaira Ésaiás ezt írta: „A seregek Jehovája minden népnek lakomát készít . . . lakomát seprőn érlelt borokból, . . . seprőn érlelt, átszűrt borokból” Ésaiás 25:6. Tapasztalt borosgazdák tudják, hogy az a bor, amelyet az erjedés időszakában hosszabb ideig háborítatlanul a „seprőn” érlelnek, az önmagától fokozatosan letisztul, javítva ezzel a bor bukéját és az ízét.

Isten leíratta, hogy a bor fogyasztása részben élvezetes, részben hasznos a szervezetnek. Prófétája, Jótám beszélt arról az „új borról, amely az Istent és az embereket egyaránt megvidámítja” Bírák 9:13. Salamon király arról írt, hogy ’borral vídámította magát’ Prédikátor 2:4. Jézus pedig a jól ismert kánai menyegzőn első csodájaként a vizet a „legjobb borrá” változtatta a vendégek nagy örömére (János 2:6, 7, 10.

Jézus az irgalmas szamaritánusról szóló példázatában még azt is elismerte, hogy a bornak gyógyító értéke van. Az irgalmas szamaritánus az összevert ember sebeit bekötözve „olajat és bort” öntött sebeire a Lukács 10:30–34 szerint. Pál apostol ajánlata az ifjú Timótheusnak, hogy ’gyomrára és a gyakori gyengélkedésére való tekintettel igyék egy kevés bort’, összhangban van azzal a modern felismeréssel, hogy bornak gyógyító értéke van és javasolják a betegek étrendjéhez 1Timótheus 5:23.

Itt van a csavar: Alig lehet kétség a felől, hogy a szó gyökét a héber yayin szó képezi, melyből viszont a latin vinum képződött idők folyamán.

Tehát nem biztos, de ő már biztosra állítja. Magyarul közel sem biztos, hogy igaza van.

"Azonban a héber Bibliában más szó van használva az olyan borra, mely általában mindenféle bort jelent (yayin), más szó van használva az élvezhető, részegséget nem okozó borra, (tirosh), és más a szesztartalmu borra (shekar)."

Most megnéztem kíváncsiságból Noé történetének héber szövegét, és ott a yayin-t (iin) használja arra a borra, amitől Noé megrészegült.

Az oinos-vinum visszavezethető az indoeurópai gyökerekre, bár ettől még lehet, hogy a proto-indoeurópai nyelvet beszélők a Közel-Keletről kölcsönözték a szót, ezt megerősítő nyelvészeti tanulmányt viszont ebben a rövid keresésben nem találtam.

Bor. Az más kérdés, hogy ez Krisztus korában nem feltétlenül ugyanolyan volt, mint a mai tokaji pl.

Az ókori görögök és a rómaiak is gyakran vizezték a bort, mivel tisztán jóval erősebb volt a mai boroknál is, mert más szűrési, erjesztési módokat használtak. Szóhasználatban megkülönböztethették a tiszta bort és a már hígított, gyakrabban fogyasztott verzióját.

2-es:"Salamon király arról írt, hogy ’borral vídámította magát’"

Miközben Salámon azt írja, hogy: "ne nézd [kévánd] a bort" - vagy ez egy másik Salámon volt...?