Milyen Bibliára alapuló érveket tudtok felhozni az egyik és a másik mellett? (Kérlek titeket, hogy a "szektázást", személyeskedést hagyjuk meg a gyerekeknek, köszönöm!)
Mindkettő ugyanannyira érvényes és ugyanazt a kegyelmet közvetíti.
2020. aug. 6. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
A Biblia nem tesz ilyen különbséget, több helyen is olvashatjuk, hogy az apostolok a megtérő egész háza népét megkeresztelték, tehát a gyermekeket is. Ezért nekünk is helytelen volna ilyen különbséget tenni. Ha valaki felnőtt korában tér meg, akkor őt nyilván akkor kell megkeresztelni. Ha valaki keresztény családba születik, akkor már egészen kisgyermekként meglehet.
2020. aug. 6. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 MBbpg válasza:
Én azon a véleményen vagyok, hogy mindegy, csak saját döntés legyen - ha az illető 10-12 évesen eljut egy olyan szellemi érettségre, hogy tisztában van azzal, mi is egyáltalán a vízkeresztség, akkor nem szabad eltiltani ettől. Nem kell ahhoz feltétlenül felnőttnek lenni, hogy átlássunk egy ilyen döntést. A csecsemőkeresztség szerintem azért problémás egy kicsit ebből a szempontból, mert néhány hónaposan se hinni nem tud az illető, se saját döntést hozni ilyen ügyben
2020. aug. 6. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 anonim válasza:
Én nem kereszteltettem meg a fiamat mivel ateisták vagyunk.
Ha ő valamilyen vallást akar majd követni azt válassza ki maga, én nem döntök helyette.
2020. aug. 6. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
Szia,
A keresztség a megtérés vagy újjászületés látható megpecsételése, ezért neveztetik a "megtérés keresztségé"-nek és az "újjászületés fürdőjé"-nek (Mk. 1:4; Tit. 3.5). A Szentírás a tanítványság alapvető kívánalmainak a hitbeli elfogadása alapján hozott, önkéntes választáson alapuló, alámerítéssel történő felnőttkeresztséget hitelesíti. Ez a keresztség - Jézus kijelentése és példaadása szerint - "igazság", amelyet "illik nékünk betöltenünk" (Mt. 3:15; Mt. 28:19).
A keresztség cselekedetének belső, lelki tartalma: a régi élet összes bûnének a jelképes "lemosása", vagyis a bûnbocsánat igénylése és elnyerése ezekre nézve. Ezzel együtt a múlt "eltemetése", gyökeres, végleges szakítás vele. A másik döntő eleme a jelképes "feltámadás" egy új, igaz életre, "Isten segítségül hívásával". Az új életben járás mindenkor csak a halálból megelevenítő, hatalmas isteni Lélek által lehetséges (Rm. 6:4-8; Ap. csel. 22:16).
Üdv. Péter
2020. aug. 6. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 A kérdező kommentje:
Kedves Péter! Milyen vallású vagy?
2020. aug. 6. 22:11
7/8 anonim válasza:
Pszchiológiailag szinte mindegy mikor érik meg az ember erre. Feleségemet csecsrmőként keresztelték, kiskorában elszökött a templomba, és angyalokat észlelt ott. Míg testvérét nem keresztelték meg és húsz éves alkoholizmus és cigarettázás után ugyan tisztes életét él cigarettával, de nem vállalja a kétéves hittan oktatás utáni keresztelkedést. A gyerekek még szívből értékelik a hittani első áldozó tanitást, és kevés az igazán jó hittantanár ugyan, sokan a történetekből nem hozzák ki a lényeget, csak alap oktatást adnak. A gyerekek pedig ha nem értik elcsúszik a figyelmünk. Ezért kitalálták a katolikusok, hogy gyerekeket oktatás nélkül keresztelik, felnőtteket oktatással, mert ott már megértik a tanítási mélységét és tudja mire vállalkozik. A gyerekként kereszteltek pedig bérmálkoznak, ami ugyanazzal a tanitással jár amit a felnőtt keresztelendő kap, - egy csoportba járnak-, ami megerősítése hitének. Én a gyerekkeresztelésre szavaztam, mert apostoli küldetése van minden keresztény szűlónek az örömhír továbbadására, életünk testben és lélekben halálunk után is élhet, ahogy Krisztus teste lelke. (Aki felnőttkeresztségre szavaz, a szabadság jegyében, az a kártékony erőknek nagyobb teret és időt adhat, de minden ember más).
2020. aug. 7. 07:08
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 anonim válasza:
Szia,
Konzervatív protestáns keresztény vallású vagyok. Csecsemőként reformátusnak kereszteltek, 12 éves koromban konfirmáltam, de csak 15 évesen tértem meg Tahiban egy református ifjúsági táborban. 18 évesen teológiai előkészítőre jártam a Ráday utcába, de végül a műszaki pályát választottam. Egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg az adventistákkal és egyetemi évek után csatlakoztam hozzájuk. Itt kereszteltek meg az előbbi kommentemben leírt módon. A teológiát is itt végeztem el másoddiplomaként.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!