Miért nem tisztelik jobban Szűz Máriát a protestánsok?

szerintem az egész vallás nagy hülyeség...csak kapaszkodónak találta ki magának az embert,ez bíztatja

ez olyan,hogy állatoknak azért nincs vallása,mert őket a túlélés biztatja...de ember tápláléklánc csúcsűán van,nemkell félnie nagyon,hogy egyszercska megeszi valami,vagy ilyesmi

szóval a vallás hülyeség,csodállom,hogy ennyi ember hisz a dolgokba

meg is írtad a választ, ezzel fejezik ki a katolikus hit iránti kritikájukat

hiszen egy kritikát mindig konkréttá kell tenni, tárgyat kell neki adni, csak így lehet belenevelni az emberbe. Így alakul ki a protestáns önazonosság.

Ahogy olvastam egy helyen, az eretnekség sosem állít, mindig tagad valamit, Jelen esetben Mária "nem ..."

A protestánsok Istent tisztelik, a szenteket nem ismerik. Szűz Mária egy régen élt asszony, aki a föld alatt pihen. Természetesen tisztelik Jézus anyjának emlékét, de nem imádkoznak egy agyagszoborhoz, vagy a föld alatt lévő 2000éves porhoz.

Ádám is mindannyiunk édesapja, mégsem teszünk semmit. Gyereket nevezünk el róla, ahogy Máriáról is, ennyi. Mit tehetnénk még?

A tízparancsolat világosan megmondja: ne készíts faragott képeket, ne imádd és ne tiszteld azokat!

Nyilván visszatetszést kelt, ha ezt látom, hogy magukat vallásosnak tartó emberek egy szobrot vagy festményt hordoznak körbe, ahhoz imádkoznak, mint a barbárok. Bocs.

"keresztyén emberek már már szinte ellenséges viszonyt táplálnak Szűz Mária iránt. " -ez a gyakorlatban hogy mutatkozik meg?

Mária nem élő személy, tehát hogyan lehet vele bármilyen viszonyt táplálni?

Az emberek többsége a Pithagorasz tétellel szemben is ellenséges viszonyt táplál, ám ez cseppet sem sérti a négyzetek összegét - mert nem személy, hanem fogalom. Tehát nem vesz részt ebben a viszonyban.

Mária nem élő személy, hanem egy történelmi emlék.Lehetetlen vele bármilyen viszonyt is táplálni, mivel ő nincs. Csak az emléke él.

A protestánsok eltörölték Szűz Mária és a szenteknek tiszteletét

Ez talán a legérthetetlenebb az egész protestantizmusban. Ki nem szereti, ki nem tiszteli az édesanyját? A rossz ember. Jézus gyengéden ragaszkodott édesanyjához, még a keresztfán függve is szeretettel gondoskodott róla. Ha Krisztus úgy tudta szeretni, akkor az ő édesanyjának különbnek kellett lennie minden más embernél s így nekünk is kötelességünk őt tisztelni. A protestantizmus Szűz Máriát nem tiszteli. Azt mondja, hogy ő is csak olyan ember, mint minden más ember, tehát nem szolgált rá a nagyobb megbecsülésre.

Mi ezt nemcsak nem értjük, hanem teljesen másként vélekedünk. Szűz Mária Isten anyja, amint az Írás mondja: teljes malaszttal, vagyis kegyelemmel, lelki szépséggel. Szűz, tiszta, fehér minden bűntől, szűztiszta még az ősbűntől vagyis Ádám és Éva ősbűnétől is. Ő a jóság, a kegyesség, szelídség, a legnemesebb ember, akit minden katolikus, de főleg a Mária-kongregációk édesanyjuknak, követendő példaképnek, égi pártfogónak tisztelnek. Szívesen hisszük, hogy Szűz Mária a mennyországban Isten közelében él, értünk imádkozik s pártfogol bennünket Istennél.

A protestantizmus a rombolás hevében Szű Máriát is detronizálta, s hogy a maga hibáját még jobban tetézze, azt a rágalmat vágja fejünkhöz, hogy mi Szűz Máriát imádjuk. Ha kérdeznők, hogy hol látta ezt akármelyik katolikus könyvben megírva? – nem tudna rá felelni Azonban nincs nap, hogy újra ne ismételné. Mi pedig azt mondjuk: szomorú vallás az, amely nem tud rágalmazás nélkül megélni.

A szentek tisztelete

olyan, mint a kiváló emberek tisztelete. Ha szabad Kossuthot, Lorántffy Zsuzsannát, Deák Ferencet tisztelnem, miért nem szabad tisztelni a hit nagyszerű hőseit, akik Krisztusért életüket, munkájukat, sőt vérüket föláldozták? Ezek a nagyszerű példaképek, akiknek életét követjük, akiknek szavain föllelkesülünk, és akik által jobbak, erkölcsösebbek, tisztábbak, istenfélőbbek igyekszünk lenni.

Luther itt is egy furcsa elvet követett, azt, amelyet mi a kommunistáknál láttunk, akik a tehetséget, erényt, kiválóságot nem tisztelték, hanem mindenkit proletársorba degradáltak. Luther követői pedig itt bennünket újra bálványimádás vádjaival illetnek. Szegények!"

Vád: „A katolikusok Isten mellett még Máriát is imádják.”

Ezt ugyan számos protestáns hittani tankönyv csökönyösen ismétli; mindazonáltal nem egyéb, mint teljes és tökéletes félreértés. Imádni, vagyis Istenként tisztelni a katolikusok is csak az egy igaz Istent tisztelik és imádják. Más a vallásos alapon álló egyszerű tisztelet és más az imádás. Ez a fogalmi különbség minden nyelvben megvan (adorare - venerari, anbeten - verehren, adorer - vénérer). Hogy bizonyos helyen négyszáz év óta nem akarnak tudomást venni erről a szembeszökő különbségről, annak megvannak a maga lélektani okai. Mi arról nem tehetünk.

Vád: „De igenis, a katolikusok letérdelnek Szűz Mária képe előtt s imádkoznak hozzá.”

Sem a letérdelés, sem az imádkozás önmagában még nem imádás. Imádás annyi, mint Isten gyanánt elismerés és Istenként való tisztelés. Ha mi katolikusok letérdelünk a Mária-kép előtt, ezt azért tesszük, mert Szűz Máriát igenis mély tisztelettel tiszteljük s ennek a tiszteletnek a térdreereszkedés egyik méltó és megengedett kifejezése. Ha a protestánsok azt mondják, hogy csak az az igaz, ami a Szentírásban van, hát mutassák ki egyszer, hol tiltja a Szentírás a nemimádó tiszteletnek térdelés által való kifejezését? A Szűz Máriához való imádkozás egyszerű könyörgés és segítségülhívás. Hol van a Szentírásban kimondva, hogy tilos az Isten anyját segítségül hívni s hozzá fohászkodni? Egyébként maga az Üdvözlégy fele részben nem egyéb, mint annak az üdvözlésnek ismétlése, amelyet maga az Isten intéztetett az angyal által Szűz Máriához s amelyet Erzsébet intézett a Szent Szűzhöz. Ha vétek volna Szűz Máriát így szólítani, "Üdvözlégy, malaszttal teljes", akkor ezt a vétket elsőnek maga az Úristen követte volna el!

Az Üdvözlégy első fele kifejezetten benne van a Szentírásban.

Vád: „A Szentírás szerint "egyedül az Istené a tisztelet és dicsőség"; a katolikusok pedig megosztják ezt a dicsőséget a szentekkel.”

Abban a korlátlan értelemben, amelyben a dicsőség Istent illeti meg, mi katolikusok senki mást nem dicsőítünk az egy igaz Istenen kívül. Csak neki hódolunk így, csak őt ismerjük el a mindenség egyetlen legfőbb urának. De vajon úgy kell-e érteni a fenti szentírási szót, hogy mármost senkinek az Istenen kívül semmiféle dicsőséget és tiszteletet nem szabad juttatnunk? Vajon nem maga az Isten parancsolja-e az ellenkezőt? Nem ő követeli-e pl. a 4. parancsban, hogy szüleinket tiszteljük? A nagy embereket, királyokat, kormányzókat, tudósokat, költőket, hazafiakat tisztelhetjük; nem érdemlik-e meg akkor a szentek is, főleg Krisztus szűzi anyja, hogy éppen azért részesítsük őket különleges, vallási tiszteletben, mert ők az Isten barátai, leghívebb szolgálói s kegyelmének kitüntetettjei? Főleg a Szent Szűz, akit Jézus maga a legnagyobb dicsőséggel és tisztelettel árasztott el már azzal, hogy anyjául választotta őt?

Vád: „Mária egyáltalán nem "Isten anyja" volt, hanem csak az ember Jézus anyja.”

Természetes, hogy az Istennek mint ilyennek anyja nem lehetett. De mert Jézus egy személyben Isten is, ember is volt, tehát tökéletesen helyes, ha Szűz Máriát "Isten anyjának" nevezzük. Mert bár nem az Istennek mint ilyennek volt anyja, de anyja volt annak a Jézusnak, aki Isten is volt. A pápa anyját is joggal nevezzük a pápa anyjának, bár a pápát nem mint pápát, hanem mint kicsi gyermeket hozta a világra.

Vád: „A Szeplőtelen Fogantatás tana ellentmond a természeti törvényeknek, a biológiának.”

Akik így beszélnek, - és számuk légió - csak azt árulják el, hogy fogalmuk sincs a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának tartalmáról. Összekeverik a szeplőtelen fogantatást Szűz Mária szüzességével. A szeplőtelen fogantatásnak semmi köze Jézus születésének módjához, hanem csak annyit jelent, hogy Szűz Mária lelke fölött egy pillanatig sem uralkodott az ősbűn átka; vagyis, hogy Szűz Mária lelkét kezdettől fogva az Isten kegyelme töltötte el. Mi köze ehhez a biológiának?

Vád: „Mária szüzességének tana nincs benne a Szentírásban.”

De mennyire benne van! Nem szólva arról, hogy már Izaiás megjövendölte (7, 14) a Messiás természetfölötti és rendkívüli születésmódját, amikor így írt: "Az Úr maga ad majd nektek jelt: íme, a Szűz méhében fogan és fiat szül s neve Emmánuel lesz", Szent Lukács maga evangéliuma elején így beszél: "Elküldé az Isten Gábriel angyalt... egy szűzhöz... a szűz neve Mária vala" (1, 26 k.). Az angyal értesíti Máriát, hogy őt szemelte ki Isten a Messiás anyjául, mire Mária a roppant kitüntetés ellenére ijedten kérdezi: "Miképpen lesz ez, mikor férfit nem ismerek?" Mire az angyal megnyugtatja, hogy nem is férfi közbejöttével, hanem a Magasságbelinek ereje által megárnyékoztatva fogja fiát a világra hozni. Mária csak ekkor mondja ki a "legyen" szót.

Vád: „Szűz és anya: ellentmondó fogalmak.”

Tévedés. Az anyaság annyit jelent, hogy egy nő gyermeket hoz a világra; a szüzesség pedig: hogy férfivel nincs dolga. A természet rendjében ez a kettő sohasem lép fel együttesen, de Isten nem lenne Isten, ha a természet erőit a maga mindenhatóságával adott esetekben nem pótolhatná.

Vád: „Jézusnak az evangélium szerint testvérei is voltak, tehát Máriát mégsem lehet szűznek nevezni.”

A "testvér" a keleti nyelvekben s a Szentírásban nagyon gyakran unokatestvért, vagy általában rokont is jelent. Máté ugyan (13, 55) Jakabot és Józsefet, Simont és Júdást mint "Jézus atyjafiait" említi, és "Jézus nővéreiről" is beszél (13, 55 k), de ugyanő alább más Máriát említ a kereszt alatt, mint "Jakab és József anyját" (27, 56), aki Szent János evangélista szerint nem Szűz Mária volt, hanem Kleofás (görögösen Alfeus) felesége és Szűz Mária rokona. Az említettek tehát Jézus rokonai voltak, de semmiképp sem Jézus igazi testvérei; maga a biblia tanúsítja ezt. Egyébként, ha Jézusnak igazi testvérei lettek volna, érthetetlen lenne, hogy a kereszten haldokló Jézus nem valamelyik testvérének, hanem az idegen Jánosnak oltalmába ajánlotta volna édesanyját.

Vád: „A Mária-tiszteletnek Jézus maga is ellentmond, hiszen a kánai menyegzőn azzal utasítja el Máriát: "Mi közöm neked és nekem, ó asszony" (Ján. 2, 4).”

Kevés ellenvetés mutatja bizonyos katolikusellenes vádaskodók elfogultságát oly meggyőzően, mint ez. Talán bizony azt akarják kihozni Jézusnak ezekből a szavaiból, hogy Jézus egyáltalán megtagadta anyját s mint valami rossz és engedetlen gyermek, elutasította őt magától? Pedig erről a valóságban szó sem lehet. Az idézett szavak értelme semmiképp sem az, hogy "mi közöm neked hozzád?", hanem: mit érint minket az a kérdés, elég bor áll-e a menyegzői vendégek rendelkezésére? Egyébként éppen a kánai csoda bizonyítja, hogy Jézus csakugyan figyelembe vette a Szűzanya esdő közbelépését, mert az ő kérésére csodát művelt s a vizet borrá változtatta. A kánai menyegző tehát nemhogy a Mária-tisztelet jogosultsága ellen beszélne, ellenkezőleg, éppen érv mellette.

Vád: „Szűz Mária testi felvétele a mennybe nincs a Szentírásban.”

Éppúgy nincs benn a Szentírásban az sem, hogy Szűz Mária teste a sírban maradt volna. Viszont a legrégibb egyházi hagyomány mindig azt vallotta, hogy Isten a Szent Szüzet halála után testben és lélekben felvette a mennybe. Az őskeresztények kezdettől fogva nagy tiszteletben tartották Szent Péter és Pál s a többi szentek sírjait, de soha egyetlen egyházközség sem vallotta, hogy a Szent Szűz teste itt vagy ott volna eltemetve. Egyébként mindenkép méltó feltevés is, hogy Isten nem hagyta az enyészet sorsára az Istenember szűzi anyjának testét, nemcsak ama szoros, anyai viszonynál fogva, amellyel az Istenemberrel kapcsolatban kitüntette, hanem azért is, mert hiszen a halál és az enyészet annak az ősbűnnek közvetlen folyománya, amelytől Szűz Máriát a szeplőtelen fogantatás kegyelme által kezdettől fogva megőrizte.

Mária most is él. Ott van a mennyben. Tiszteljük őt. Egy keresztény asszony, aki ki lett választva, hogy kihordja és megszülje a megváltót. Tiszteljük őt úgy mint Pált (aki szintén ki lett választva, csak ő más feladatkörre), Mózest vagy mondjuk Dávidot. De ő akkor is csak egy ember! A biblia elég egyértelműen kimondja, hogy csak Istent imádd, tehát véleményem szerint csak hozzá lehet imádkozni. Isten az egyedüli mindenható Úr, Mária "csak" teremtmény, Ő nem tud segíteni! Földi szolgálatát elvégezte, elköltözött már közülünk, és ennyi. Ő nem Isten, és ha úgy bánunk vele, azzal megszegjük az els parancsolatot.

Egyébként pedig nem volt ő sem bűnmentes vagy örök szűz, A biblia szerint szült Jézus után több gyermeket is (Józseftől) + úgy írja, hogy József nem létesített szexuális kapcsolatot Máriával, amíg Jézus meg nem született. Mind a 2 arra utal, hogy nem volt örök szűz, és Ő sem szűzként fogant, hiszen akkor a Szent Szellem lett volna az apja, és Ő is annyira "Isteni" lenne mint Jézus és alkalmas lett volna a megváltásra (mivel bűn nélküli). De Isten 3. Atya, fiú és Szt. Lélek. Nincs több. Márpedig akkor Mária is Isten lene, ha Isten szellemétől fogant volna, bűn nélkül élt volna, és imádkozni lehetne hozzá. Márpedig ez súlyos bálványimádás lenne, mert Isten megmondta, hogy CSAK Ő AZ ISTEN!

Máriát tiszteljük, de nem tekintjük Isteni lénynek.

"És monda néki valaki: Ímé a te anyád és testvéreid odakünn állanak, és szólni akarnak veled.

Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az én anyám; és kik az én testvéreim?

És kinyujtván kezét az ő tanítványaira, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim!

Mert a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és anyám."

Ebből az idézetből is látszik, hogy Jézusnak csak Apja volt (Isten), és bár tisztelte az anyját, de mégis Ő az ura, királya, megváltója neki is. Ő csak Isten által rábízott szolgálatot cselekedte meg azzal, hogy megszülte Jézust! De ő NEM ISTEN!