​Honnan tudjuk hogy az apokrif evangéliumok nem tartoznak a Bibliához, illetve mi alapján válogatták össze az iratokat?

#7

A Biblia esetében a 16. századi vagy későbbi, más felekezetű, vallási vezetők véleménye nem számít, hiszen azok szakadár irányzatok. Ez teológiai és vallástörténelmi szemszögből is így van.

Tertullianus azonban az Óegyhaz egyik legnagyobb tekintetélye volt, annak ellenére, hogy nem kapta meg az egyházatya címet. A kereszténység sokat köszönhet neki az apologetikus művei miatt. Eusebios pedig negyedik századi egyháztörténész volt, aki a 2Pt szerzőségét illetően bepillantást engedett abba, hogy a kánon lezárulása körüli időszakban hogyan vélekedtek. Vajon Eusebios mást mondott, mint a tanítóhivatal? Ha nem, akkor mi alapján fogadták el a 2Pt apostoli szerzőségét és sugalmazottságát? Mert a SZIT Bibliában, ahol elismerik, hogy nem Péter apostol a szerző, arra hivatkoznak a bevezetésben, hogy az a fontos, hogy az Egyház sugalmazottnak ismeri el.

És ezen a ponton nevethetnék egy nagyot, ugyanis az antikatolikus szekták is lényegében ezért fogadják el sugalmazottnak a levelet, mert a Katolikus Egyház annak fogadta el. Annak ellenére, hogy esélyes, hogy a levél nem eredeti, hanem pszeudonim. Ami pedig Bart. D. Ehrman professzor szerint elég súlyos következményt hordoz magában. Szegény antikatolikusok, nem veszik észre, hogy lényegében a Katolikus Egyház tekintelye előtt hajtanak fejet ebben a kerdésben. 😂

"Ha nem hisszük, hogy Krisztus kiárasztotta a Szentlelket, aki vezeti az Egyházat (így a püspökök testületét), sőt vezeti ezekben a kérdésekben is, akkor felesleges a hitünk, s lehetünk akár ateisták is, mint te."

Ebben teljesen egyetértek. Ez a különbség köztünk ateisták, és köztetek, hívők között.

"Az apokrif iratok közé tartozik Tóbiás könyve, Judit könyve, A bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Báruk könyve, a Makkabeusok első és második könyve, Eszter könyvének kiegészítései, valamint Dániel könyvének három kiegészítése: A három ifjú éneke, Zsuzsanna története, Bél és a kígyó története. Nem tudni, hogy pontosan mikor íródtak ezek a könyvek, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy csakis az i. e. II. vagy III. század után íródhattak"

Kedves Kzitus!

Frissíteni kellene a vallástudományi ismerettereteidet :-)

Valójában az egész Dániel könyve az i.e. II. században iródott, Jeremiás könyvének pedig még ebben az időben sem volt véglegesen elfogadott formája az LXX alapján. Sőt, a héber szövegek még az 1. században is formálódtak.

Nevetségesem az érveid, amivel a deuterokanonikus könyveket apokrifnak minősíted. 😂

Üdv. egy ateista.

Tertullianus valószínűleg nem véletlenül nem kapta meg az egyházatya címet (gondolom többek között montanista nézetei miatt). Ettől függetlenül valóban rendkívül hasznosak és gyakran hivatkozottak művei. Mivel a montanizmusra jellemző volt a felfokozott világvége várás, érthető, hogy Tertullianus szerette az olyan írásokat, mint Hénoch vagy Jubileumok könyve. Érdekes, hogy a mai szekták tanításában is megjelennek ezek, mint hitgyüli, Jehova tanúi, csak ezt nehezen látják be. Ettől függetlenül ezek az apokrifek nem lesznek hitelesebbek.

"Ha nem, akkor mi alapján fogadták el a 2Pt apostoli szerzőségét és sugalmazottságát?"

Szerintem mindenki tudja, hogy nem Péter apostol írta a neve alatt jegyzett második levelet, de ez a tény nem zárja ki, hogy az ő hatására íródott. Ettől nem lesz egy írás kevésbé hiteles szerintem. Az Egyház az, ami hitelessé tesz, nem az, hogy ki a konkrét írója.

"Szegény antikatolikusok, nem veszik észre, hogy lényegében a Katolikus Egyház tekintelye előtt hajtanak fejet ebben a kerdésben."

Ahogy egyébként számtalan más kérdésben is, hiszen sok-sok katolikus dogmát ők is elfogadnak, persze attól függően, hogy éppen melyik szektáról beszélünk a sok ezer közül.

"Ez a különbség köztünk ateisták, és köztetek, hívők között."

Ha nincs egy megingathatatlan alap, akkor mit sem ér a hit.

#12

Nagyon tiszteletre méltó az, hogy ateistalétedre ennyire kutatod az Írások megírásának idejét. Ezért még ezt a kiegészítést írnám neked:

Ezékiel, aki Dániellel egy időben élt, megerősíti, hogy Dániel a valóságban létező személy volt, s együtt említi Noéval és Jóbbal, itt: Ezékiel 14:14, 20; 28:3. Dániel a könyvének kezdetét „Joákim, Júda királya uralkodásának a harmadik évére” teszi. Ez i. e. 618-ra esett, amikor Joákim már Nebukadnezár adófizetője volt. Itt tehát Joákimnak mint adófizető királynak a harmadik évéről van szó. Dániel prófétai látomásai Cyrus harmadik évéig, i. e. körülbelül 536-ig tartottak: Dániel 1:1; 2:1; 10:1, 4.

Dániel könyvének a megírására kb. i.e 536-ban történt, és a megírt időtartam ie 618-kb.ie 536

Jeremiás próféta veszélyekkel és nyugtalansággal teljes időben élt. Jehova i. e. 647-ben az istenfélő Jósiás, Júda királya uralkodásának 13. évében bízta meg Jeremiást szolgálattal. Jeremiás 1:2 " Őhozzá szólt Jehova Jósiásnak, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban, uralkodásának 13. évében.

Jeresmiás a könyvét ie 580-ban írta, és a megírt időtartam ie 547-ie 580.

Kedves Kérdező!

Nagyon eltűntél. :)

A Biblia ihletettségét maga a Biblia állítja magáról (pl.2.Tim.3,16.) - ezen felül persze emberek is. Megfeltételezem, hogy nemcsak a zsidó Bibliáról, hanem a keresztény Bibliáról szól a kérdés.

A könyvek a megírásuk pillanatában már ihletettek voltak, az emberek dolga ennek felismerése és elismerése volt. Nem egyházi zsinat miatt "hiteles" vagy nem.

A kanonizáció során is voltak viták, mik tartozhatnának még bele a már elismertek közé.

Azt a bizonyos kánont, ami alapján ma a legtöbb Bibliát (az Ó- és Újszövetséget tartalmazót) Kr. u. 397-ben lezártnak tekintették. Ami addig nem került elő, azt már nem veszik bele a kánonba. Pl ha Pálnak bizonyos levele akármennyire pontosan bizonyíthatóan akár még ihletett is volt, de ez után került volna elő - nem vették bele a kánonba. (Nem azt állítom, hogy volt ilyen!)

A zsidó kánont az Ószövetségre vonatkozóan úgy, ahogy volt, elfogadták az I., II. század keresztényei, csak az Újszövetség könyvei közül néhány volt kérdéses Kr.u. 397-re.

Továbbá nem az számított, hogy aki leírta apostol vagy vezető volt-e, hanem az számított, amit leírt, ihletett-e.

Vannak belső bizonyítékok Ó- és Újszövetségben, aztán a holt-tengeri tekercsek is bizonyítékok, illetve kánonon kívüli bizonyítékok is vannak. (pl. a Bölcsességek könyve, amely említi az ószövetségi kánon hármas egységét.)

Ami még fontos volt, hogy kezdettől fogva ihletettnek ismerték el azt a könyvet, amit bevettek - főleg az Újszövetség könyveiről mondom. Ezekre vannak írásos bizonyítékok.

A 397-es karthágói zsinat felsorolásában azonban ószövetségi "plusz" könyvek is vannak a zsidó kánonhoz képest, amit a reformáció óta apokrifnak is hívunk. Mivel az első magyar nyelvű Bibliát Károli, mint protestáns hívő fordította, így az első magyar nyelvű Bibliában ezek az apokrif ószövetségi könyvek nem voltak benne.

Olvastam egy-két apokrif könyvet - valahogy más a "lelkülete", szemlélete, más az "íze", nem tudom, hogy fejezzem ki magam de más. Úgy gondolom, inkább "maradjon ki" valami a kánonból, minthogy olyan kerüljön bele, ami nem oda való. Ez az én véleményem.

Az, hogy Jézus kitől idéz, nem lehet a kanonizáció része, mert akkor sok olyan könyvet is bele kellett volna venni teljes terjedelemben, amit sosem ismertek el ihletettként... Ebbe ne is menjünk bele.

Úgy érzem magam, mintha vizsgáztatnának ismeretlen emberek... :)

Mi a kérdés célja egyébként?

Mert csak sejtem. Ugyanis akár a Wikipédia is, illetve egyéb lexikonok is írnak erről elég hosszan több szócikkben is.

Kedves Kzitus!

Köszönöm az elismerést, és mivel ilyen rendes voltál, ezért elnézést kérek a 12-es kommentemben megnyilvánuló ironikus viselkedésem miatt.

Én is írnék neked valamit:

Természetesen nem zárható ki, hogy Dániel történelmi személy volt, de hogy a neve alatt futó könyvet nem ő írta, az szinte biztos. Sírák fia i.e. 180 körül nem ismeri Dániel könyvét, viszont a Makkabeusok első könyvének szerzője i.e. 100 körül igen. A pontosabb datáláshoz: Dániel könyvének szerzője tud a jeruzsálemi templom megszentségtelenítéséről, de nem ismeri annak újrafelszentelését. Következésképp Dániel könyve megírásának befejezése: kb. i.e. 164.

Ami Jeremiás könyvét illeti: mai formában biztosan nem Jeremiás próféta írta, ugyanis késői betoldásokat vélnek felfedezni benne.

üdv. egy ateista

Jeremiás könyvéz még egy kis adalék:

[link]

"Mivel az első magyar nyelvű Bibliát Károli, mint protestáns hívő fordította, így az első magyar nyelvű Bibliában ezek az apokrif ószövetségi könyvek nem voltak benne."

Nem tudom, hogy szándékos ferdítés vagy tudatlanság, de benne voltak. Attól, hogy te a deuterokanonikus könyveket apokrifnek nevezed, még nem lesznek azok. Hogy az itt gyakran hozzászóló Péter szavaival éljek, ezeket a könyveket csak Károli holttestén át tudták kivenni a fordításából. Károli maga nem merte volna a kánont megcsonkítani, hiszen az egyfajta istenkáromlás lett volna részéről. Mint tudjuk, egy vessző sem veszhet el belőle, nem hogy 6 teljes könyv.