​Honnan tudjuk hogy az apokrif evangéliumok nem tartoznak a Bibliához, illetve mi alapján válogatták össze az iratokat?

Elég egyértelmű, hogy a Biblia nem teljes. Nincs benne minden, aminek ott lenne a helye. Csak 1 példa az Énokh könyve, amiből Jézus is idézett és tanított.

Vagy Jakab 4:5-öt (akárhogy is fordítjuk le le) nem fogod megtalálni sehol az Ószövetségben.

Hermasz pásztora című írás nagyon korai mű. Az első keresztények használták az összejöveteleiken, és ez mégsem került bele a Biblia könyvei közé. A saját személyes véleményem, hogy ez is ihletett írás.

Furcsa könyv ez a Biblia.

Íme egy kis részlet a történetéből:

A források alapjan Tertullianus szentírásként utalt Énok és a Jubileumok könyvére, de ma az Etióp Ortodox Egyházat kánonjat leszámítva mindenki apokrifnak tartja, pedig az Újszövetség is hivatkozik rá. Az érdekes, hogy a 4. században Eusebios világosan leírta, hogy ők Péternek egy levelét fogadják el, de a másodikat is tanulmányozzák. Az Egyház kritériuma akkoriban az volt, hogy olyan irat kerülhet bele a Bibliába, aminél az apostoli szerzőség igazolható. A 4. század azért fontos, mert a nyugati egyházban ekkor zárult le a kánon, és Eusebios írása alapján világos volt, hogy a 2Péter levél az Egyház meggyőződése szerint hamisítvány (számos teológus ma is annak tartja, és pszeudonim, vagyis álirat névvel illeti!). Mégis belerakták a végső kánonba...

A másik: a hagyomány szerint Máté apostol héber (=arám) nyelven írt evangélimot. Ami azt jelentené, hogy a mai Bibliában lévő Máté evangélium egy fordítás. A nyelvtudomány alapján azonban az evangéliumot eredetileg is görög nyelven írták. Nos, akkor mennyire is van köze ennek az evangéliumnak az apostolhoz?

Persz a fentiekre a konzervatív nézeteket vallók, azon belül főleg a fundamentalisták találnak ellenérveket.

De akkor is, furcsa könyv ez!

Üdv. egy ateista.

#6

"A források alapjan Tertullianus szentírásként utalt..."

"Az érdekes, hogy a 4. században Eusebios világosan leírta..."

Szerinted Tertullianus vagy Eusebios maga volt a tanítóhivatal? Ilyen kérdésekbe nem számít, hogy mit mond egy-egy ember, éljen akár a 2. vagy 16. században, esetleg legyen napjaink egyik szektavezére. Egyedül csak a tanítóhivatal, a püspökök testülete dönthet együtt. Ha nem hisszük, hogy Krisztus kiárasztotta a Szentlelket, aki vezeti az Egyházat (így a püspökök testületét), sőt vezeti ezekben a kérdésekben is, akkor felesleges a hitünk, s lehetünk akár ateisták is, mint te.

Szia

Apokrif "evangéliumok"? Ilyenekről hol lehet olvasni? A magyar „evangélium” szó a görög eu·an·geʹli·on szóból ered, melynek a jelentése: ’jó hír’, ’örömhír’ (Máté 4:23; 24:14; Márk 1:14). A Bibliában az evangélium, vagyis a jó hír arra az üzenetre utal, mely Isten királyságáról szól, valamint arról, hogy a megmentés a Jézus Krisztusba vetett hit által lehetséges.

Amikor apokrif írásokról olvasunk, az mindig a héber iratokhoz kötődik.

Az apokrif iratok közé tartozik Tóbiás könyve, Judit könyve, A bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Báruk könyve, a Makkabeusok első és második könyve, Eszter könyvének kiegészítései, valamint Dániel könyvének három kiegészítése: A három ifjú éneke, Zsuzsanna története, Bél és a kígyó története. Nem tudni, hogy pontosan mikor íródtak ezek a könyvek, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy csakis az i. e. II. vagy III. század után íródhattak.

Mi szól ellenük?: Jóllehet némelyik apokrif iratnak van némi jelentősége történelmi szempontból, de a kanonikus mivoltukra tett kijelentések teljesen megalapozatlanok. A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a héber kánon az i. e. V. században zárult le, azután, hogy Ezsdrás, Nehémiás és Malakiás megírták a könyveiket. Az apokrif iratok sohasem alkották részét az ihletett írások zsidó kánonjának, és ma sem alkotják.

Az I. századi zsidó történetíró, Josephus rávilágított, hogy csupán csekély számú könyvet tekintettek szentnek (a héber kánonhoz tartozónak): „minálunk nem készült számtalan egymásnak ellentmondó, egymással vitázó könyv. Mindössze 22 kötet [a mai bibliafordítások felosztása szerint ez a Héber Iratok 39 könyve] az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekintünk hitelesnek.” Majd egyértelművé tette, hogy a zsidók tisztában vannak azzal, hogy léteznek apokrif iratok, de ezek nem alkotják részét a héber kánonnak: „Artaxerxész óta egészen a mi időnkig ugyancsak mindent feljegyeztek – ezeket az írásokat mégsem tartjuk az előbbiekkel azonos hitelességűeknek, mivelhogy megszakadt a próféták pontosan nyilvántartott láncolata” (Apión ellen. I. könyv, 8.).

"....mi alapján válogatták össze az iratokat?"

Itt utána olvashatsz :

" Kánon"

[link]

"Apokrif "evangéliumok"? Ilyenekről hol lehet olvasni?"

Próbáld a neten, google-t ismered? De segítek:

[link]

"Itt utána olvashatsz"

Mi köze egy 4. században kanonizált könyvhöz egy 19. században alapított vallásnak?

Egyébként van a linkedben hatalmas kamu is, beleolvastam.

"Például két zsidó zsinaton – melyeket a Joppétól nem messze, D-re található Javnéban (Jamniában) tartottak i. sz. 90 táján, illetve i. sz. 118-ban –, amikor a Héber Iratokról volt szó, a résztvevők határozottan elutasították, hogy bármilyen apokrif irat bekerüljön a kánonba."

A fent idézett rész egyszerűen hazugság, nem volt ilyen zsidó zsinat. Vagy ha igen, mutass rá egyetlen korabeli forrást. Mivel az ezt támogató áltörténészeknek sem sikerült, gondolom neked se fog menni, de hátha tudsz valamit.