Miért kellett Jézusnak meghalnia értünk? Miért nem volt elég, hogy az ember a halálával megfizet a bűneiért?

#10

A Biblia szerint azon a napon meghaltak.

Zsoltárok 90:4 " Mert ezer év annyi a szemedben, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy éjjeli őrszolgálat."

2Péter 3:8 "Ám az ne kerülje el a figyelmeteket, szeretteim, hogy Jehovánál egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap-"

"De az ő halálára akkor sem értem miért volt szükség"

Krisztus halála egy helyettes engesztelő áldozat a mi bűneinkért. A kereszten szenvedte el Isten jogos haragját. A bűneinket magára véve, szenvedéseivel és a halálával megbékéltette az Atyát velünk. Aki nem hisz Jézusban hanem elutasitja az evangéliumot és nem tér meg, az Isten jogos haragja alatt marad, mert e nélkül nem tudja megbocsájtani a bűneinket:

Ján 3:14 És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie.

Ján 3:15 Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Minden embernek el kell ismernie, hogy bűnös és szüksége van kegyelemre. El kell ismernünk, hogy minket kellet volna érnie azoknak a csapásoknak, fájdalmaknak és halálnak amelyekkel Isten a Fiát büntette meg helyettünk. Mivel Isten nem csak kegyelmes hanem igazságos is, valakinek szenvednie kellett helyettünk. Semmilyen emberi szenvedés vagy halál nem lett volna elégséges elégtételt adni, hanem csak olyan valaki volt alkalmas engeszteló áldozatra aki maga ártatlan és Istentől való. Ezt pedig a halálból való feltámadás demonstrálta.

Krisztus halála egyben az értünk és helyettünk kifolyt vére is amely az új szövetség alapja. Az újszövetség lényege, hogy a törvény igazságos büntetése végre lett hajtva, és az itélet széke helyett a kegyelem királyi székéhez járulhatunk. Ugyanis a bűn zsoldja a halál, de nekünk Isten biztositott helyettesitő áldozatot amelyben a kifolyt vér életet ad nekünk, megvéd az itélettől és megtisztit a bűntől.

Krisztus főpapként önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek, majd a vérével felment a mennybe a szentek szentjébe és örök váltságot szerzett. A megváltásnak ára volt. Ez a vér a váltságdij. Fizetőeszköz azokért akik hisznek. A meghintés vére nélkül nem tudna Isten igazságos módon kegyelmet gyakorolni és bűnt eltörölni. Mivel Jézus vére egyszerre emberi és isteni természetet hordoz, képes a világ összes valaha és jövőben elkövetett bűnét eltörölni.

Isten megkivánja büntetni a bünösöket kivéve azokat akik az újszövetség véra alá mennek és hisznek abban, hogy a bűneiket Krisztus magára vette és azok büntetése megvalósult.

"Miért nem volt elég, hogy az ember a halálával megfizet a bűneiért?"

Olyan analógia jutott eszembe erre, hogy kölcsön kér valaki az ismerősétől egy új luxus autót, összetöri és totálkáros lesz. Ki az aki szerint jóvátételt tudna fizetni a garázsában álló 30 éves lepukkant tragaccsal?

A bűn és a halál minden emberre eljutott.

Az az élet amit atyáinktól örököltünk hiábavaló és semmit se ér. Tönkrement céltévesztett életek vagyunk Krisztus nélkül. Istennek amikor kegyelmet gyakorol helyre kell állitania azt amit a bűn fullánkja, a halál okoz. Az eredeti állapotban nem volt bűn, tehát bünös ember élete képtelen kifizetni a kártételt és bármiféle helyreállitást elvégezni. A helyreállitásnak is több aspektusa is van a halálból való szabaduláson kivül mivel Isten az igazságosságra gondja van. Úgy tud az engesztelés műve által kegyelmet gyakorolni, hogy közben Ő maga is igaz marad.

Jézus nem váltott meg senkit.

Ő azért jött, hogy megmutassa a lehetőségeinket.

Biblia, János, 14. 12.

"Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek."

[link]

Kedves Kérdező, természetesen elég, ha az ember a halálával megfizet a bűneiért. Amennyiben nincs tovább. De ha így nézed, még egyszerűbb volna, ha egyáltalán nem is volnánk, és nem volna bűn.

A filozófia egyik értelmes kérdése, hogy "miért van egyáltalán valami, miért nem inkább semmi?" Ennek alkérdése, hogy miért vagyunk, és miért nem inkább nem vagyunk.

Ha már vagyunk, és olyan nagyon nem akarunk meghalni: a bűn lényege, hogy Isten gyanúsnak tűnik. Jó, jó, itt ez a szép világ, élhetünk benne, internetezhetünk benne, meg minden, de korlátozottak vagyunk. Az emberiség jelen állapotában, ami persze részben már a bűn következménye, meg is kell halnunk.

Amit Isten akart, az így ez az egész. Életünk minden szépségével és minden nyomorúságával együtt. Koronavírussal, és a többi szarral is. Neked nem gyanús?

Az örök üdvösség egy olyan állapot, amikor Isten már egyáltalán nem tűnik gyanúsnak, amikor mindenestül elfogadjuk, hogy Ő a szeretet, és ennek megfelelően nem fenyeget bennünket semmiféle nyomorúság.

De ebbe az állapotba valahogy át kell lépni. Neked és nekem. Isten tud teremteni egy olyan mennyországot, ahol minenki teljes harmóniában él Vele, de sokra nem megyek a dologgal, ha egyik ott élőre sem tudom értelmesen azt mondani, hogy "én"...

Ez az átlépés önerőből lehetetlen. Van koronavírus és van halál, Isten gyanús és kész.

Isten azonban túllépett a gyanúimon. Egészen pontosan a keresztre lépett föl. Emberi természetben vállalta a nyilvános kínhalált, hogy megmutassa, minden nyomorúságban is ő a szeretet. Ha komolyan veszem Krisztus keresztjét, akkor az előző gondolat úgy egészül ki, hogy "Amit Isten akart, az így ez az egész. Életünk minden szépségével de Krisztus keresztje által minden nyomorúságával együtt is. Koronavírussal, és a többi szarral is."