Miért kellett Jézusnak meghalnia értünk? Miért nem volt elég, hogy az ember a halálával megfizet a bűneiért?

"amely napon abból esztek,"

Isten azért nem vonta meg azonnal az élet lehetőségét, mert a szándékát akkor is elhatározta, és véghez viszi. Ezért volt, hogy a Föld benépesitése elkezdődött, tehát Isten nem hagyta a szándékát meghiusitani.

Ugyan akkor az egy nap Isten szerint az embernek ezer év.

Ádám pedig ezer éven belül, "egy napon belül" meghalt.

# 11

"Isten azért nem vonta meg azonnal az élet lehetőségét, mert a szándékát akkor is elhatározta, és véghez viszi."

Magyarán: hazudott.

"Ugyan akkor az egy nap Isten szerint az embernek ezer év."

És ezt Ádáméknak honnan kellett volna tudniuk?

#12

Nem hazudott, csak a jehovás magyarázat számtalan sebből vérzik. Ez azért alakult így, mert ők a teológiájukhoz csűrik csavarják a dolgokat, s nem fordítva, ahogy kellene.

Miért nem volt elég, hogy az ember a halálával megfizet a bűneiért?""

Ádám meghalt, megfizetett. DE sajnálatos módon a gyermekek a lázadás után születtek, igy örökölték a bűnre való hajlamot. Azonban erről Ők nem tehetnek. Jogilag igy oldotta meg a helyzetet, és igy nem magától értetődik, hogy Istennek a megbocsátásával vissza lehet élni, vagy kötelessége lenne megbocsátani.

De szerette volna, ha megoldódik a helyzet. És nem annyiban marad. Ahogy Irja is, Isten a legkimagaslóbb módon mutatta ki a szeretét az emberek felé, Jézussal együtt. S akik ezt elfogadják, és úgy is élnek, azokra vonatkozik a megváltás. Vagy is a visszaélések elkerülése végett, nem mindenkire.

"csak a jehovás magyarázat"

Valóban?

Ime egy Károli Forditás:

2Péter 3: 8. Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap.

Vagy is Isten magyarázza igy nem a "Jehovások".

(Zsoltárok 90:4)  4 Mert ezer év annyi a szemedben, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy éjjeli őrszolgálat.

S ezt régen is tudták.

"Én, Jézus, azért jöttem közétek, hogy befogadjatok szívetekbe, és ezáltal együtt tudjam járni veletek már itt a földön azt a szeretet-utat, amely a földön benső békét ad, és a külső békének is megfelelő alapul szolgál. Igen, mert ha valaki soha nem árt senkinek, mindig megbocsát mindenkinek, és segít a rászorulókon, amint Én tettem és teszem azokban, akik valóban ismernek és szeretnek Engem, az valamiképpen már itt és most a mennyek országát jeleníti meg a földön.

Azért jöttem tehát közétek, hogy szebb legyen a föld! Azért jöttem, hogy ti egymásnak szerető testvérei tudjatok lenni abban a bizonyosságban, hogy Isten édes gyermekei vagytok. Azért jöttem, mert tudtam, hogy Nálam nélkül semmi olyat nem tehettek, ami az örök boldogság honában is értéket jelenhetne.

Nem azért jöttem, hogy kiengeszteljem az Atyát! Olyan Atya nincs, aki iszonyatos haraggal tekintett rátok mindaddig, amíg Engem meg nem öltetek! Olyan Atya nincs, aki csak akkor tudott végre megnyugodni, amikor már az utolsót vonaglottam a kereszten! Aki azt mondja nektek, hogy ezt követelte Isten igazságossága, akkor annak Én, Jézus, azt mondom, hogy a világ legnagyobb igazságtalansága történt akkor, amikor Engem ártatlanul elítéltek és megöltek. Bizony káromkodik az, aki a világ legnagyobb igazságtalanságát Isten igazságosságával azonosnak mondja.

Gondold csak végig egyszer a tékozló fiú édesapjának lelkületét. Benne mutattam be Atyámat nektek.

Atyám mindenkinek megbocsát, aki feléje fordul és gyermeke akar lenni. Atyámnak fájdalma az, hogy gyermekei nem akarnak feléje fordulni, s ezáltal képtelenné teszik magukat arra, hogy boldogok legyenek. Ez nagyon fáj a SZERETETNEK, aki az Isten!

A Szeretet soha nem örül semmiféle szenvedésnek. A Szeretet nem kiengesztelődni akar, hanem megbocsátva szeretni! „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” (Máté 12:7)! A Szeretet együtt szenved a szenvedővel! Sőt, EGY a szenvedővel! Ezért nem azt mondottam, hogy nagyon sajnálom azokat, akik éheznek, szomjúhoznak, nélkülöznek és üldöztetést szenvednek, hanem azt mondottam, hogy amit az ilyenekkel tesztek, azt Velem teszitek (Máté 25:40)!

Akinek bűnbánata volt, mielőtt Én, Jézus a földre jöttem, az már Előttem is „Ábrahám kebelére” került. Aki nem tart bűnbánatot, az, akár megöltek Engem, akár nem, nem kerülhet „Ábrahám kebelére”! A különböző vallási, dogmatikai viták helyett inkább szeressétek egymást! "

Jézus; A HANG - könyv 2442

#19

Nem jól érted! Az Isten nem büntet, nincs büntető Isten, csak szerető, megbocsátó Isten van, akinek nagyon fáj, hogy a földön élő emberek önmagukat büntetik, akkor amikor elutasítottuk és elhagytuk az igazi szellemi otthonunkat!

Talán ez alapján jobban megérted!

"A tékozló fiú történetében (Lk.15.11-32), lényegében, a fiú apjának képében, annak a mennyei Atyának képét rajzoltam meg, aki mérhetetlen szeretettel és részvéttel van a megtért bűnös iránt.

Ti a mennyei Atyát olyan IGAZSÁGOS BÍRÓNAK ismeritek, akinek kezébe, szeme elé kerülni, félelmetes dolog. Ez részben igaz. Azért igaz részben, mert aki bűneivel nem törődve kerül eléje, az látva jóságos szeretetének sugárzását, ez annyira bántja, hogy egyenesen inkább a poklok poklát választja, csak ne kelljen olyan lelkileg összeroncsolt állapotában e szeretetfényben lennie. Tehát nem olyan értelemben IGAZSÁGOS BÍRÓ a mennyei Atya, hogy bárkit is büntetni akarna gonoszságáért, hanem olyan értelemben, hogy mindenki önbíráskodásra kényszerül az Ő szeretetének felismerése folytán.

A tékozló fiú apjában tehát azt akartam tudomásotokra juttatni, hogy nincs büntető Isten. Csak szerető Isten van, akinek mérhetetlenül fáj az, ha egy gyermeke azzal bünteti önmagát, hogy rosszat tesz.

Meg kell mondanom, hogy az Általam elétek festett atya-képet Istenről a mai napig sem fogadtátok el. Inkább kitaláltátok a megváltó és kiengesztelő kereszthalálom gondolatát, csak ne kelljen olyan gondolkodás-átalakítást végeznetek, melyet természetszerűen követnie kell olyan magatartásnak, mely az Általam bemutatott ÚT vállalásával egyenlő.

E magatartásotoknak mérhetetlen sok káros következménye van. A legnagyobb e sok közül az, hogy így képesek vagytok felmenteni magatokat az igazi megtérés alól, s minden ez irányú kötelezettséget rám hárítotok. Mintha számotokra és az Isten számára elég lenne egyetlen keresztény módon megélt élet az emberiség történelmében, az Enyém. Mintha nektek, a ti üdvösségetek eléréséhez elég lenne az, hogy csupán elhiggyétek azt a történeti igazságot, hogy Engem valamikor, mert szeretetből Atyám iránt és irántatok, mindent vállaltam, keresztre feszítettek.

Ez bizony több mint szégyen, mert ezzel éppen a lényeget, Engem, mint UTAT tagadtatok meg, s lett a ti úgynevezett MEGVÁLTOTT életetek karikatúrája és nevetség tárgya az Én életutamnak, a meg nem váltott, tehát a nem keresztény világ szemében. Mindez annak következménye, hogy nem ismertek sem Engem, sem az Atyát.

PEDIG ÉN ŐT a tékozló fiú atyjában bemutattam nektek. "

Jézus; A HANG - könyv 366