Ha a jók és a rosszak is ugyanarra a sorsra jutnak, mi értelme jónak lenni?

Sziasztok! 08.50, te hogyan magyarázod a darwinizmusból a lelket és a lelkiismeret furdalást? Tényleg érdekelne.

Csak mert az ateisták nem szoktak hinni a lélekben.

Aki azt írta, hogy istenfélelemből jónak lenni nem igazi jóság, azzal egyet értek, pedig vallásos vagyok. De nem félek Istentől.

Egyszerűen csak egy magasabb rendű, objektív szellemi valóság nélkül nem tudom elképzelni a morált mint evolúciós fejlődés eredményét.

Én hiszem, hogy minden embernek van lelke, lelki ismerete, mert így lettünk teremtve. De vajon honnan ered a morál forrása?

17:53

Attól független, hogy nem hiszek Istenben van lelkem. Csak a hívőknek lehet? Vagy, ha jól érzem magam egy jó cselekedet után, vagy rosszul egy hibámért, akkor csak a mellkasomra gondoljak, mert érzések kavarognak benne? Nem a lelkemnek esik jól vagy rosszul? A lélek elég egy elvont fogalom, hisz fizikailag nem létezik, de "érezzük", ha éri valami hatás.

Ott van a lelkibetegség is, nem hívők is lehetnek lelkibetegek, nem határozott meg arra a pszichológia külön fogalmat, hogy aki nem hisz az "mellkas" beteg pl...

Miért, a világi törvényeknek nem kell megfelelned? Ott is büntetést kapsz, ha áthágod őket, ráadásul nem is olyan régen még halálbüntetés is volt, akkor pedig vége mindennek a világképed szerint, nemde?

Ráadásul a (keresztény) vallás törvényei jórészt egybevágnak a világi törvényekkel. Például, mit mond a tízparancsolat? "Ne ölj". Hogy néz ki ez a magyar törvényekben?

"166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Azok a törvények, amiket más előírás (vallás, erkölcs, stb) is támogat, azok sokkal erősebbek, és anélkül is hatnak, hogy valaki életében egyszer is kezébe vett volna egy törvénykönyvet. Nemde? Nem kell jogot tanulnod ahhoz, hogy tudjad: a gyilkosság bűn.

Viszont például egy adójogszabályhoz már el kell olvasni a pontos törvényt, hogy tudjad, mi van, és nagyon sokan nem is tudják, így nem is tartják be.

Gondolj bele: ha nem lenne erkölcs, vallás, akkor minden egyes jogszabályt el kéne olvasnod ahhoz, hogy valami képed legyen arról, hogy mit lehet és mit nem. Így nyilván sokkal többen nem tartanák be.

Azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy ez mihez vezetne.

Nem nehezebb. Ha kiskorodban megkeresztelnek/körülmetélnek, attól még bármi lehet belőled. Ateista is.

De Istent önként elfogadni... hogy a reklámokban súlykolt dolgok ellenére, belátni azt, hogy nem "te vagy a valaki", hanem van nálad nagyobb is.. na, az a nagy valami. Számos szent/filozófus indult így, pl. Szent Ágoston.

A csecsemőként megkeresztelkedés/körülmetélés csak jó eséllyel orientál arrafelé, hogy ezen az úton indulj el, de semmire nem kötelez, ha nem hiszel benne. Bár ez a körülmetélésre azért nem igaz, mert annak maradandó nyomai is lesznek. Na, ezért jobb kereszténynek lenni, hehe.

Freyának:

Nem minden ateista darwinista. Szerintem.

Helló, hidd el, nem provokálni akartalak, tényleg érdekel a dolog. Elsősorban még nem találkoztam nem darwinista ateistával, és ez nagyon izgalmasan hangzik.

Másodsorban, a vallások sosem állítják,hogy a nem hívőknek nincsen lelke, hiszen azért bátorítanak hitre, hogy megmentsék a lelked. (Most ebbe ne menjünk bele.)

Szóval szerintem van lelked, de egy csomó ember keveri a lelket az elmével. A pszichológiai betegségeket ezért is nevezik a modern nyelvek sokszor elmebajnak.

A szent könyvek megkülönböztetnek testet, lelket, szellemet. A modern világ már csak testről és lélekről tud, így fogalomzavar keletkezik.

Ezért szeretném most tisztázni:

szerinted a te lelked örökkévaló, vagy a test halálával együtt fölbomlik és megszűnik?

A válaszod határozza meg a moralitásról való véleményedet is.

Amúgy meg előttem írta valaki a "jót tenni jó és erre csak rá kell jönni" véleményt. Ezzel egy baj van. Mivel nincs objektív alapja (a morál szubjektív, az egyéntől függ, a józan észtől és a társadalomtól) ezért az élet bizonyos helyzeteiben az ember morális válságba kerül.

Pl. egy fiatal lány beleszeret egy nős férfiba, aki hitegeti mindennel. Ha nincs objektív törvény: ne törj házasságot, ez a fiatal lány a szívére fog hallgatni. Főleg ha a pasi beeteti a "nincs már közöttünk semmi az asszonnyal"c. szöveggel. A lényeg: ha az ember nagyon akarja, be tudja magának magyarázni, hogy amit tesz nem törvénybe ütköző (és sokszor modern társadalmi törvénybe tényleg nem)és akkor kialakul egy válság a lelkiismeret és a modern világ nyomása között. (Jobb esetben. Az már tényleg gáz, ha még gondolati szinten sem.)

Végezetül: könnyű a józan észre hivatkozni amikor egész Európa morálja a keresztény morálra épül. Ha hindu lennél, természetesnek vennéd, hogy az érinthetetlenek a mocsokban fetrengenek az utcán, mert ez ugyebár "karma". Ha indián lennél 2-300 évvel ezelőtt, vidáman skalpolgatnád az ellenségedet, és a megbocsátás fel sem merülne benned. A józan eszed nem a könyörületességet diktálná, hidd el.

A náci Németországban a háború idején a holokauszt ellen csak a keresztény morál komolyan vétele vezette az egyes embereket tettekre. Mert a józan ész és a társadalom arra buzdított, hogy áruld be a szomszédodat, vagy legalábbis ne nyújts segítséget neki.