Istennek és a Bibliának milyen az elbírálása a homoszexualitás terén?

"Kívánni ugyanazt a nemet mar onnmagaban bűn"

A vallás meg amit képvisel, az a bűn, akkor is ha törölteted a választ

#9

Semmiféle helyreállítás nem lesz, ugyanis a teremtéstörténet csak mese. Az ember evolúcióval alakult ki.

A Biblia szerint pedig az emberek az üdvösségben - ha lesz olyan - nem házasodnak majd. Vagyis nem lesz szexuális vonzalom.

Az hogy Isten mit gondol róla, azt a bibliából tudhatod meg, hiszen a Mindenható a Szentírásban több ezer éven át nyilatkoztatta ki magát. Alapvető tévedése a mai kereszténységnek, hogy Istent egy erkölcstelen személynek fogják fel. Isten nem csak szeret, hanem gyűlöl is. Az nem tud szeretni, aki nem tud gyűlölni. Az Ige is írja hogy szerette Jákobot, Ézsaut gyűlölte, szereti az igazságot, és gyűlöli a hazugságot. Isten nem közömbös a jó és a rossz felé.

Noé idejében megbánta azt is, hogy embert teremtett, ezért lett az ítélet az özönvíz.

Istenről két lényegi dolgot állít az írás, hogy Ő maga a szeretet, és emésztő tűz. Tehát Isten egy igaz bíró is, és egyik tulajdonságát se lehet a másik rovására túlhangsúlyozni. A szeretet és a büntetés nem zárja ki egymást, mi emberek is, akik az Isten képére és hasonlatosságára lettünk teremtve ugyanígy működünk. Ha egy apa látja hogy a kisgyereke egy veszélyes dologra készül akkor ha kell rákiált. Most akkor nem szereti? Dehogynem.

Tehát Istennek vannak érzései, amit nem is titkol. Mindenható is homofób, nemcsak elvi, de érzelmi értelemben is, és nem is kicsit.

Törvény kimondja "Férfiúval ne hálj úgy, amint asszonnyal hálnak; utálatosság az.” (Mózes 3. könyve 18:22)

Az itt használt "utálatosság” (héberül: tóévá) további jelentései ugyanis a héber szótárak szerint ezek: undorító, förtelmes, undok, visszataszító, gyűlöletes, tűrhetetlen, kibírhatatlan, elviselhetetlen, gyalázatos, megvetésre méltó, káros, ártalmas, bántó, sértő, megbotránkoztató, elrémítő, iszonyatos, irtózatos, borzalmas. A Krisztus előtt 300 körül elkészült görög Ószövetség-fordítás mint mindig, úgy itt is a bdelügma szóval adja vissza a héber kifejezést, amely a görög szótárak szerint pontosan ugyanezeket jelenti, hasonlóképp a latin Vulgata. De továbblépve: két fejezettel később azt olvassuk: „És ha valaki férfival hál, úgy amint asszonnyal hálnak: utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak; vérük rajtuk.” (Mózes 3. könyve 20:13)

A mózesi Törvény általános jogalkotási elve egyébként, hogy mindent azzal büntet, amit az a cselekedet okoz („szemet szemért, fogat fogért”). Ennek hátterében az áll, hogy az emberi kapcsolatokban követendő legfőbb etikai elv, a „szeresd embertársadat, mint önmagadat” parancsára tanított a részletekben is. Azaz, ha valaki valami rosszat tett a másik embernek, ugyanazt kellett átélnie, amit a másiknak okozott. Minden olyan bűnt, amit a Tóra halállal büntet, azért büntet így, mert az maga is halált okozott. Persze erre valaki megkérdezhetné: de hát mikor okozott halált a homoszexuális tett bárkinek is, hogy halállal büntetendő? Erre a kérdésre a materialista ember nem értheti meg a választ, mivel ahhoz tudatában kell lenni a természetfölötti realitás létezésének. A gyilkosságot mindenki elítéli, mert ott anyagi, szemmel látható síkon követhető a tett és a következmény összefüggése, a kést tartó kéz előrelendülése és az áldozat halála. Azonban nem csak anyagi tények, tényezők, erők és összefüggések léteznek. Vannak tettek, amelyeknek a következményei a természetfölötti dimenzióban is hatnak, így az ok-okozati láncolat csak szellemi látással látható, de végül éppúgy emberek halálához vezetnek (szellemi, lelki, de testi értelemben is), mint egy gyilkosság. Meglehet, még többekéhez is. Nézzünk végre szembe azzal, hogy a Szentírás például a bálványimádást vagy az okkultizmust súlyosabb (szintén halált érdemlő) bűnnek értékeli, mint a gyilkosságot. Valószínűleg azért, mert spirituális hatásaik révén ezek végül sokkal több ember halálát okozzák, mint egy késsel végrehajtott gyilkosság. Amikor lelkiismeretükkel küzdő, bizonytalan, tanácstalan, döntés képtelen állapotban ide jönnek emberek a gyakorikerdesek.hu oldalára, és homoszexuális emberek olyan tanácsokkal látják el, hogy ugyan már, fogadd el magad mert ilyennek születtél. Ne nyomd el mert soha nem lesz teljes életed... Fedezd fel magad, próbáld ki utána döntsél stb stb stb, akkor tulajdonképpen mérget injekcióznak annak az embernek az életébe.

Jézus ezt mondta "Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni.” (Lukács 16:17)

A mózesi Törvény hiánytalanul és minden részletében érvényben van tehát mindaddig, amíg az ég és a föld fennáll, és mivel fenn áll láthatjuk, így a homoszexuális cselekedet undorító bűn. Ha a kegyelem e mostani korszakában nem is érvényesítjük a Tóra szigorú büntetéseit Jézus Krisztus megváltása miatt, ez nem azért van, mert Isten véleménye megváltozott a korral, hanem a kegyelem ideje a megtérésre adatott türelmi idő tart ami Isten haladéka, vagy fegyverszünete. Ez az időszak nem arról szól, hogy Istentől most már bármit csinálhatunk, amit csak jónak látunk, hanem arról, hogy türelmesen vár még egy darabig, hogy belássuk az Ő igazságát. Arról, hogy a kegyelemmel éljünk, de ne éljünk vissza vele.

Pál az mondja „hiszen a közöttük lévő nők is fölcserélték a természetes nemiséget a természettel ellenkezőre; és hasonlóképp a férfiak is, akik elvetve a női nemmel való természetes szexuális életet, sóvárgásukban egymás iránt lobbantak lángra, és megtették ezt az ocsmányságot, férfiak férfiakkal; a tévelygésükért járó fizetséget pedig megkapták önmagukban […] akik megismerték ugyan Isten rendeletét, hogy akik ilyeneket művelnek, megérdemlik a halált, mégis nemcsak hogy megteszik ezeket, hanem még helyeslik is, ha valaki így cselekszik.” (Levél a rómaiakhoz 1:26–32) Külön felhívom a figyelmet, hogy az utolsó idézett sorokban az apostol nemcsak a homoszexualitás gyakorlóit ítéli el, hanem azokat is, akik azt helyeslik, azaz megideologizálják.

A bibliai parancs szerint annyira tartozunk szeretni embertársainkat, mint önmagunkat. De nem jobban. Márpedig a Szentírás a heteroszexuális emberek számára éppúgy tartalmaz etikai korlátozásokat a szexuális élet területén, mint a homoszexuális hajlamúak számára. Hiszen többek között tiltja és elítéli a prostitúciót, a házasságon kívüli szexet, a vérfertőzést vagy a házasságtörést. Ezeknek a bűnöknek az esetében sem ad felmentést. Ha egy heteroszexuális engedelmes akar lenni Istennek és a lelkiismeretének, önmagát is korlátozza az ilyesmiben, s ha mégis elkövetné, bűnnek fogja minősíteni, és kiutat keres belőle éppúgy, mint a lopásból vagy a gyilkosságból. Meg kellene érteni, hogy nem minden bűntudat rossz, hiszen vannak valóságosan káros, gonosz és ártalmas dolgok. Amikor tehát a heteroszexuálisok elítélik a homoszexuális cselekedeteket, nem vétkeznek a felebaráti szeretet törvénye ellen, hiszen önmagukban éppúgy elítélik a saját szexuális bűneiket. S amikor elvárják homoszexuális embertársaiktól az önmegtartóztatást, nem mérnek kettős mércével, hiszen önmaguktól is elvárják azt a heteroszexuális bűnök vonatkozásában.

Ezért a homoszexuális tettek erkölcsi felmentése, a jogos bűntudat feloldása a hamis teologizálás eszközeivel nagyobb bűn magánál a konkrét tettnél is, mivel a bűnöst megfosztani igyekszik a lelkiismeret egészséges jelzésétől, s ezzel a megtérés lehetőségétől, azaz az örök üdvösség lehetőségétől. Szakadékba ugrani rossz, de még nagyobb gonoszság eltávolítani a figyelmeztető táblát a szakadék széléről, hogy mások belezuhanjanak. Jézus is elítélte azokat, akik a bűnt hamis ideológiákkal felmenteni igyekeznek, sőt Jézusnak sokkal hevesebb konfliktusa volt kora teológusaival, az írástudókkal és farizeusokkal, mint magukkal a bűntudatot érző bűnösökkel.

Kegyetlen es igazsagtalan.

El kell fogadnod ha hiszel Istenben es Vele akarsz lenni a Paradicsomban.

Hogyan oldod meg az mar a te dolgod.

De valaszthatod a konnyebbik utat...