Isten miert hagyta, hogy transznemunek szulessek?

#49 "Nyugaton állítólag (vagyis nem személyes tapasztalat) az a divat, hogy sokan próbálják gyermeküket semlegesen nevelni, nehogy esetleges kicsi transz lelke megsérüljön, ha fiúsan vagy lányosan nevelik. Szegény gyerek hagy döntse már el ő maga, hogy fiú akar-e lenni vagy lány. Mindenesetre úgy tűnik ez a nevelés egy hosszabb távú nemi identitás fejlődéssel számol."

Nem egészen erről van szó, egyszerűbb a helyzet. Nem akarják értelmetlen elvárásoknak megfeleltetni a gyereket. Nem kötelező a szoknya meg a barbi, és ha egy kisfiú rózsaszín virágos csillámpólót szeretne felvenni, nem tiltják le róla azzal hogy jaj mit szólnának... Kik? Ki mondja meg mitől fiús vagy mitől lányos valaki? Te? Vagy a többség? A régi szokások? A gyerekeket ez nem érdekli, és hagyni kellene őket simán csak gyereknek lenni. Ráérnek nőknek és férfiaknak lenni ha eljön az ideje, és maguktól is rájönnek majd, hogy mit szeretnének.

Ez nem egy divat, ez lenne alapból a normális hozzáállás a gyerekekhez, hogy nem ráformálod erőszakkal a világra, hanem hagyod hogy felfedezze a világot és benne az ő helyét.

Szép dolog hogy felvállalod, valójában nem vagy képben a dolgok valódi összefüggéseivel, a baj inkább azzal van, hogy véleményt mégis formálsz róla. Hasonló ez mint a pletyka. Nem biztos, de hangoztatod, biztos puszta jóindulatból. Pedig ez nem helyes, ezzel megtévesztesz másokat és haragot gerjesztesz. Nem sok köze van ennek a szeretethez.

@ "Nem akarják értelmetlen elvárásoknak megfeleltetni a gyereket."

Az elvárások szükségesek, de kétségtelenül lehetnek bizonyos elvárások feleslegesek, túlzottak és károsak. Tehát se a túl kevés se túl magas elvárás nem jó.

@ "Nem kötelező a szoknya"

A férfi és a női öltözködés különbözősége szinte minden kultúrában elterjedt, vannak férfi ruhák, s vannak női ruhák. Minden társadalom fontosnak találja, hogy az alapvető nemi különbözőség a ruházaton is látszódjon. Nem arról beszélek, hogy egy bizonyos típusú ruhadarab adott esetben nem lenne praktikus mindkét nem számára, például így jött létre a női nadrág, melynek célja tehát nem a nőiség elrejtése, hanem a kényelmesebb viselet. Természetesen a szoknya is lehetne férfi ruhadarab, s vannak is ilyen kultúrák, mert alapvetően teljesen mindegy, hogy ki mit hord, a lényeg a nemiség szerinti különböző öltözködés.

@ "és ha egy kisfiú rózsaszín virágos csillámpólót szeretne felvenni, nem tiltják le róla azzal hogy jaj mit szólnának."

Az öltözködés egy nemi identitást erősítő napi gyakorlat. Férfi ruhát öltök mert férfi vagyok. Minél többször cselekszem a nememnek megfelelően, annál erősebb lesz a nemi identitásom. Egy egészséges nemi identitású ember föl nem venne egy másik nemű ruhadarabot, legfeljebb poénból, színészkedésből, kíváncsiságból, álcázásból, jobb híján, vagy mert tényleg praktikusabb, melegebb stb. A beteges nemi identitásúak sem azért szeretik a másikféle ruhadarabot, mert az kényelmesebb vagy objektíve szebb, hanem éppen azért, mert az a bizonyos ruha ahhoz a nemhez tartozik, amellyel betegesen azonosítja magát.

Egy gyerekben a nemi identitás erősítése persze nagyon fontos, s nagyon fontos a terelés is, ami nem egyenlő a ráerőszakolással vagy a megalázással. A kék vagy rózsaszín ruhák használata szerintem sem különösebb tragédia, nincs ez olyan mélyen begyökerezve a kultúránkban. Viszont, ha egy kisfiú csipkés bugyit és szoknyát vesz fel, akkor a helyes nevelés úgy gondolom az, hogy jót nevetünk ezen a vicces szerelésen, mert hát te fiú vagy s igazából nem ez való neked.

@ "Kik? Ki mondja meg mitől fiús vagy mitől lányos valaki? Te? Vagy a többség? A régi szokások?"

Lehet érdekes egy fiú számára is a csipkés bugyi, s lehet szívesen hordana egy szép csipkés bugyit. El lehet képzelni egy olyan kultúrát, ahol a férfiak járnak csipkés bugyiban, a nők pedig nem. De a mi kultúrákban nem ez a helyzet, azzal erősítjük a fiúk fiús öntudatát, hogy nem járatjuk őket csipkés bugyiba, mert az a lányoké. Az egészséges fiúk abban a pillanatban, hogy ráéreznek nemi identitásukra és elfogadják azt az egyébként nem szükségszerű tételt, hogy bugyit a lányok hordanak, föl nem vennék azt soha többet, jó lehet a csipkés bugyi továbbra is tetszeni fog nekik, mint lány viselet. A neveléshez hozzátartozik a társadalmi szokások megtanulása is. Tudjátok fiúk, mi nem hordunk csipkés bugyit, mert férfiak vagyunk, férfiak leszünk, s ez lány viselet.

@ "A gyerekeket ez nem érdekli"

Érdekli a gyereket, hogy fiú vagy lány, s miért ne érdekelné, hogy mik a szokások, persze kell hozzá idő, míg ez az érdeklődés kialakul. A gendersemleges óvoda egy idiótaság, egy baromság, mely célja, hogy a gyerek nemi identitása, minél gyengébb legyen, ne legyen megerősítve, ne legyen tudatosítva, ne legyen bátorítva, ne legyen ösztönözve. A fiú ne öltözködjön fiúsan, ne játsszon fiúsan, vagy ha igen ne tudjon róla, hogy az fiús ruha és fiús játék, sőt valahol már fiú és a lány megszólítást is kerülik.

@ "Ráérnek nőknek és férfiaknak lenni ha eljön az ideje, és maguktól is rájönnek majd, hogy mit szeretnének."

Látom te is ilyen gender őrült vagy. A lányoknak tudniuk kell, hogy lányok, a fiúknak, hogy fiúk, ebben meg kell őket erősíteni, bátorítani, ösztönözni, dicsérni, értékelni, mert így lesznek normálisak, így lesznek a fiúk igazán fiúk, a lányok igazán lányok.

@ "Ez nem egy divat, ez lenne alapból a normális hozzáállás a gyerekekhez, hogy nem ráformálod erőszakkal a világra, hanem hagyod hogy felfedezze a világot és benne az ő helyét."

Én nem tagadom, hogy a társadalmi elvárások adott estben lehetnek károsak, vagy idejétmúltak. De a ló másik oldala, ha semmilyen elvárásokat nem teszünk, ha semmire nem készítjük fel őket, ha semmilyen irányba nem bátorítjuk őket. A gyerek egy tanulni vágyó gyerek, a gyerek iránymutatásra éhes gyerek.

@ "Szép dolog hogy felvállalod, valójában nem vagy képben a dolgok valódi összefüggéseivel, a baj inkább azzal van, hogy véleményt mégis formálsz róla."

Miről nem vagyok képben? Amit tudok az valóban nem személyes tapasztalat, hanem olvasott, nézett, hallott információk, amelynek a hitelességét nem tudom ellenőrizni. A tudásunk nagy része hiten és bizalmon alapul, nem nézünk utána mindennek. Nem tudom ellenőrizni, hogy gendersemleges óvodák valóban akkora marhaságok és iditóságok, mint mondják. Ha hinni lehet az informátoraimnak, már pedig én hiszek, akkor azok szörnyű baromságok.

@ "Hasonló ez mint a pletyka. Nem biztos, de hangoztatod, biztos puszta jóindulatból."

Mi a biztos? Semmi se biztos, csak a saját tapasztalatunk, az is csak annyiban, mint tapasztalat. Az biztos, hogy a falat fehérnek látom, de hogy tényleg fehér-e, az már nem biztos, mert lehetséges, hogy rosszul látom. Azért fogalmazok óvatosan, mert számolok a tévedésem lehetőségével, sőt az informátoraim tévedésének lehetőségével is. Ez nem pletyka, hanem óvatosság, vagy akkor minden pletyka.

@ "Pedig ez nem helyes, ezzel megtévesztesz másokat és haragot gerjesztesz. Nem sok köze van ennek a szeretethez."

Milyen haragot gerjesztek? És mivel tévesztek meg másokat? Ja, hogy vannak híreim és van róla álláspontom a tévedés lehetőségének tudatában? Ez a szörnyű nagy bűn? Ez a szeretetlenség? Nem tudom, hogy neked milyen képed lehet a szeretetről? Gondolom olyan nyálas hízelgős, mindenkire mindet ráhagyó, senkivel sem konfrontálódó, mindent helyeslő, szirupos szeretet.

Te biztosan helyesnek látod ezt a felfogást, én úgy vagyok vele, hogy hallomások alapján ítélkezni rossz, a tévedés pedig nem mentség mások tetteinek rossz színben való feltüntetésére. Ha nem tudod milyen a szeretet, olvasgasd többször úgy a Bibliát úgy, hogy megpróbálod elfogadni az abban leírtakat, nem csak megérteni.

Ha genderőrűltnek nevezel, akkor már azelőtt is az lehettem, hogy ismertem volna erre kifejezést. Nem minden elvárás alaptalan, de kisgyerekek esetében pici férfiakat és pici nőket nevelgetni ostoba túlzás, és kinevetni azért mert ő máshogy látja azt amit a társadalom (ez a mi remek társadalmunk), igenis megalázó és erőszakos befolyásolása az önálló személyiség fejlődésének. Te ebben nevelődtél, nem is érted mit jelent tiszteletben tartani a gyerekek véleményét, pedig tudnod kellene, hogy ők közelebb állnak Istenhez mint mi felnőtt létünk során bármikor, és látszólag tudatlanul állnak a mi világunkkal szemben, de nem kevésbé értelmesek mint mi. Lehet saját ízlésük, alakíthatnak ki más kultúrát mint ez a mostani, és ha szeretettel fordulsz feléjük, akkor hinned kellene abban, hogy jobb is lehet mint a mostani. Azért mert nem érted mi zajlik körülötted, még nem feltétlenül rossz. Ebben lehet hinni, ostoba pletykákra ideológiát építeni és terjeszteni nem hit, hanem a téged ebben megerősítő állandó önigazolás.

Ebben a hónapban már háromszor kellett felpontoznom "mirőlszól"-t.

Nem gondoltam volna.

Viszont ez minősíti azt is, akinek írt.

@ "én úgy vagyok vele, hogy hallomások alapján ítélkezni rossz,"

Egyrészt szinte mindent csak hallunk, a tudásunk döntő többség nem személyes tapasztalat. Én például elítélem Hitlert és Sztálint, noha semmiféle személyes tapasztalatom nincs velük kapcsolatban. Minden, amit tudok róluk, pusztán azon alapul, hogy bízok a történészekben, elhiszem hogy, amit írnak, vagy képekben megmutatnak, azok hitelesek és valódiak.

Másrészt, az én ítéletem pusztán szóbeli és feltételes ítélet, tehát ebből senkinek semmilyen igazi kára nem származott, és készségesen visszavonom, ha kiderül, hogy téves információkon alapul. Amit a gendersemleges óvodákról hallottam, olvastam és néztem az az én szerény megítélésem szerint összességében egy káros baromság. Nyilván ezen intézmények és a nevelési módszereik is többé-kevésbé különböznek, tehát csak többé-kevésbé károsak vagy nem károsak.

@ "a tévedés pedig nem mentség mások tetteinek rossz színben való feltüntetésére"

Tévedni emberi dolog. A tévedés mentség, súlyosabb károkozás esetén is enyhítő körülmény. Mivel az én ítéletem szóbeli és feltételes ítélet, nem tudom milyen kárt okozhattam, de a saját meglátásom szerint nem én okozom a kárt, hanem azok, akiket elítéltem.

@ "Ha nem tudod milyen a szeretet, olvasgasd többször úgy a Bibliát úgy, hogy megpróbálod elfogadni az abban leírtakat, nem csak megérteni."

Szerintem én többet olvasom, mint te, s úgy vélem jobban is értem. De ki tudja? Lehet neked van igazad, csak hát én ebben egyenlőre nem nagyon hiszek.

@ "Nem minden elvárás alaptalan,"

No akkor valamiben mégis egyet értünk.

@ "de kisgyerekek esetében pici férfiakat és pici nőket nevelgetni ostoba túlzás,"

Természetesen a gyerekkel szemben felnőtt elvárásokat támasztani nagy hiba. A nevelés célja mindenesetre az, hogy fokozatosan felkészítsük őket a felnőtt életre. Mivel ők férfiak és nők lesznek, és ez már születési pillanatukban látszik, ezért nagyon helyes, ha szép fokozatosan megerősítjük őket nemi identitásukban. Látjátok, ők a lányok, ti meg a fiúk, ezért mi fiús ruhát hordunk ők meg lányosat, ők anyukák lesznek, mi pedig apukák. Mit csinálnak az anyukák? Például gyakran főznek, ezért játszanak ők most főzőset, mit csinálnak az apukák? Például autót szerelnek, játszunk ezért most autószerelőset. Nem arról van szó, hogy a fiúk nem játszhatnak főzőset, a lányok pedig autószerelőset, pusztán csak arról van szó, hogy tájékoztatjuk őket a jelenlegi nemi szerepekről, amit kipróbálhatnak, amit eljátszhatnak, hiszen nagy valószínűséggel az lesz a dolguk.

@ "és kinevetni azért mert ő máshogy látja azt amit a társadalom (ez a mi remek társadalmunk), igenis megalázó és erőszakos befolyásolása az önálló személyiség fejlődésének."

A gyerekek sokszor tesznek vicces dolgot, amin persze nevetünk. Sokféle nevetés van, van megalázó kinevetés, ami valóban okozhat sérülést. Az persze abszolút hülyeség, hogy mindent hagyjunk a gyerekre, mert úgyis jobban tudja, mint mi. De nem tagadom, hogy a túlzott irányítás, a túlzott elvárások, elfojthatják a gyerek igazi tehetségét és érdeklődési körét. Nem jó se ez se az, arany középút és egyedi esetek vannak.

@ "Te ebben nevelődtél, nem is érted mit jelent tiszteletben tartani a gyerekek véleményét,"

Én úgy gondolom normális családban nőttem fel ötöd magammal. Nem éreztem, hogy nem tartják tiszteletben a véleményemet, de valóban nem tűrték, amit nem tűrhettek. Apám nem tűrte, ha valaki közölünk például úgy vélte, hogy erőszakkal kell érvényt szereznie akaratának. Kiosztott néhány pofont egy-egy verekedés kapcsán, mondván egyedül neki van joga az erőszakhoz. Szintén nem tűrte azt a véleményt, ha valaki feleslegesnek gondolta a ráosztott házimunka teljesítését. Nem tolerálta ezeket. Majd ha te is felnőtt leszel - mondta, úgy csinálod, ahogy akarod, de most én parancsolok. A helyzet az, hogy felnőtt fejjel én is úgy csinálnám, ha lenne gyerekem, ahogy ő.

@ "pedig tudnod kellene, hogy ők közelebb állnak Istenhez mint mi felnőtt létünk során bármikor,

Ez persze hülyeség. A gyerekek nem kerülnek és nem kerülhetnek közel Istenhez, ha a szülők ezt nem teszik lehetővé. ("Engedjétek hozzám a gyerekeket!") A gyerekek a gyerekes eszükkel és lelkületükkel általában valóban nyitottabbak az Istenre, a mennyei Atyára (égi Apukára), mint a felnőttek, s a felnőtteknek ezt valóban meg kell tanulniuk a gyerekektől. Aki eltanulta, az ugyanolyan közel van Istenhez, s ugyanúgy "övé lehet az Isten Országa", mint a gyerekeké.

@ "Lehet saját ízlésük, alakíthatnak ki más kultúrát mint ez a mostani, és ha szeretettel fordulsz feléjük, akkor hinned kellene abban, hogy jobb is lehet mint a mostani"

Remélem, hogy jobbak lesznek. De valóban nem a gendersemleges nevelési módszerektől várom ezt, hanem a hagyományos normális keresztény szellemtől, mert az előbbit meglehetősen károsnak tartom.

@ "Azért mert nem érted mi zajlik körülötted, még nem feltétlenül rossz."

Érteni vélem, hogy mi zajlik körülöttem, s az feltétlenül rossz. Szerintem a liberális nevelési módszer egyre több érzelmi-pszichikai beteget fog majd kitermelni, a liberális társadalmak már így is régóta képtelenek a saját fajukat fenntartani, ezért egyre több bevándorlóra szorulnak, amelyek kissé konzervatívabb nézeteikkel és magasabb szaporodási rátájukkal végül elsöprik ezeket a csodálatos liberális társadalmakat.

@ "Ebben lehet hinni, ostoba pletykákra ideológiát építeni és terjeszteni nem hit, hanem a téged ebben megerősítő állandó önigazolás."

Persze nem kizárt, hogy én vagyok a hülye, de a lehetőség arra is meg van, hogy történetesen te vagy az, meg a hozzád hasonlók. Sajnos, hogy ki volt igazán a hülye, az mindig csak utólag derül ki egyértelműen, amikor a történelem már ítéletet mondott.

Könnyű mindenre ráhúzni, hogy liberális, ami nem a te szabályaid szerint játszik. Mert ezek nem keresztény elvek, hanem a saját szabályaid. Senkit nincs jogunk elítélni, Hitlert és Sztálint sem. A gyilkosságot, a népirtást, az erőszakot, a megfélemlítést, azt igen, azt nem csak elítélni kell, az ellen kötelességünk tenni.

Létezik a jóhiszemű tévedés, és létezik a gondatlanságból elkövetett rossz hírnév keltése, de szerintem nem érdemes ideológiák mögé bújni, ha nem érzed miért rossz amit teszel, akkor mégis elég távol állhatsz a keresztény szellemiségtől. Mert hogy az nem ugyan az amit éppen aktuálisan az egyház vagy a kultúránk gondol róla, azok örök érvényű igazságok. Mint hogy az erőszak rossz, minden formája, a legkisebb pofontól kezdve, vagy kinevetni azt ami számodra nem megszokott minden formában helytelen. Mindig konzervatívként tekintettem magamra, nekem is vannak saját elveim, de nem érzem úgy, hogy mindenkire érvényesítenem kellene. Lehet más helyében én is máshogy látnám. Pl. én sem értem mitől akar valaki más nemű lenni, tényleg felfogni sem tudom. Azt sem, hogy milyen lehet aszexuálisként szerelembe esni. Nem értem, de nem gondolom, hogy mások nem élhetik meg azt amiket én nem érthetek. Nem gondolom, hogy valaki jobb vagy rosszabb életet él nálam, csak mert máshogyan él mint én. Nagyon sok vezető beosztású, keményen dolgozó, családos nőt ismerek, és legalább ennyi olyan férfit, aki házimunkát végez, és gondozza a gyerekeit. Közösen oldják meg a feladatokat, egy egységként, és senki nem várja el, hogy az egyik nokedlit szaggasson a másik meg másszon be az autó alá. Ezek a berögzült társadalmi elvárások. Nem idejét múltak, hanem sohasem működtek mindenkire érvényesíthetően. Ha működtek volna, nem lett volna igény a változásokra. A Biblia sem azt mondja, hogy férfi ember és női ember van, hanem hogy az ember férfi és nő, de nem elsősorban a szaporodási folyamatok két alkatrésze. Elsősorban ember. Éppen ezért neked sem feladatod házasodni és gyereket nevelni, és ugye érzed, hogy tök mindegy, hogy milyen neműként nem teszed ezt.

Nem azzal terelgetsz valakit, hogy amire ő azt mondja neki tetszik, te azt mondod, de nem tetszik mert fiú vagy és a fiúknak az nem tetszik mert férfi leszel és a férfiaknak nem tetszik. Hülyén is hangzik. Szép a fodros bugyim? Nem mert fiú vagy. Ez már majdnem olyan súlyos mint széklábat faragtatni. Beleszólni abba, hogy másoknak mi tetszik, mert elvárás van. Még mindig kérdezem: kinek az elvárása ez? Mert hogy nincs semmilyen erkölcsi alapja, az biztos. Szokás. Szokást erőltetsz. A sokaság régi szokásait, amikben néhányan rosszul érzik magukat, mert nekik más tetszik mint a többségnek. A kereszténység nem mondja, hogy az eltérő az rossz, hogy a változás az rossz. Azt mondja, hogy többé nem a törvény alá vagyunk rendelve, hanem a hitünk igazol minket. Nem azt kell követnünk amire azt mondták nekünk jó lesz, mert nekik is jó volt, hanem tudni kell a jót, tenni kell a jót, és ha a kisfiút a fodros bugyi teszi boldoggá, akkor ezt elvenni tőle azért mert mi lányokon szoktuk látni, igenis rossz. Azt mondani, hogy a fodros bugyiban kevésbé látszik fiúnak, hazugság. Én mindig úgy gondoltam, nekem nem kellett elmagyarázni, hogy ki tetszik, milyen tulajdonságok vonzanak valakiben. Tudom magamtól. Azt pl. hiába mondták, hogy a káposztástészta finom, hiába mondták, hogy a többi gyerek örülne, ha ilyen finomat ehetne. Most képzeld el azt mondták volna, ne tanulj meg olvasni, mert egy nőnek arra semmi szüksége nincs. Vagy egy kislánynak, hogy nem lehet orvos, mert csak férfiak tanulhatnak. Nem érzel ebben semmi rosszat? Mert régen sem érezték annak. Miben különbözik ez a főzőcskére terelgetésedtől? Szerintem semmiben. Igen, utólag kiderül, hogy mi volt hülyeség, akkor tudunk fejlődni (erkölcsileg is), ha tanulunk ezekből.

@ "Könnyű mindenre ráhúzni, hogy liberális, ami nem a te szabályaid szerint játszik. Mert ezek nem keresztény elvek, hanem a saját szabályaid."

A gendersemleges nevelés nincs sem a Bibliában sem a keresztény hagyományban, hanem kifejezetten új liberális találmány. Ezek tények, s nem az én szabályaim.

@ "Senkit nincs jogunk elítélni, Hitlert és Sztálint sem. A gyilkosságot, a népirtást, az erőszakot, a megfélemlítést, azt igen, azt nem csak elítélni kell, az ellen kötelességünk tenni."

Ha elítéled, amit Hitler tett, akkor elítélted Hitlert magát. Hitler egy tömeggyilkos. Ez a kijelentés már egy ítélet. Ha pedig meg akarsz fékezni egy tömeggyilkost, akkor nyilván erőszakot alkalmazol, börtönbe zárod, kivégzed, vagy legalábbis háborúzol ellene, ami egy még súlyosabb ítélet.

Nem szabad ítélkezni? Ilyen nincs a Bibliában, ez egy teljes félreértés. Jézus csak annyit mond, hogy amit és ahogyan elítélsz, azt rajtad is számon kérik, és rajtad is ugyanúgy megbüntetik. Ha levágod a tolvaj kezét, te is hasonló súllyal leszel megbüntetve hasonló vétség esetén. Ha irgalmasan ítélsz, téged is irgalmasan fognak megítélni. Hogy soha ne ítélkezzünk, vagy sohase büntessünk ez teljes képtelenség.

@ "Létezik a jóhiszemű tévedés, és létezik a gondatlanságból elkövetett rossz hírnév keltése, de szerintem nem érdemes ideológiák mögé bújni, ha nem érzed miért rossz amit teszel, akkor mégis elég távol állhatsz a keresztény szellemiségtől."

Ugye ebben is számos ítélet van. Nem vagyok jóhiszemű, nem vagyok gondos, rossz hírét keltem másoknak, megideologizálom a hazugságot, rosszat teszek, távol állok a keresztény szellemtől. Tehát nagyjából ugyanazokat az ítéleteket mondod rám, mint én mondtam, tehát semmivel se ítélkezel kevesebbet csak éppen ellenkező irányba.

@ "Mert hogy az nem ugyan az amit éppen aktuálisan az egyház vagy a kultúránk gondol róla, azok örök érvényű igazságok."

Úgy látom, hogy magadat nevezted ki a kereszténység legfőbb szakértőjének és döntő bírójának. A kereszténység valójában az, amit te annak mondasz.

@ "Mint hogy az erőszak rossz, minden formája, a legkisebb pofontól kezdve, vagy kinevetni azt ami számodra nem megszokott minden formában helytelen."

Vannak szükséges rossz, vagy kisebb rossz. A jó időben jókor adott atyai pofont nem tartom rossznak, ahogy a Biblia sem. Ezt is csak a modern idióta liberálisok találták ki. Egyes helyeken egy atyai pofon után súlyosan fennáll annak lehetősége, hogy elveszik a gyereket. Szegény gyereknek jobb lesz nevelőintézet.

@ "Mindig konzervatívként tekintettem magamra, nekem is vannak saját elveim, de nem érzem úgy, hogy mindenkire érvényesítenem kellene."

Miben vagy konzervatív? Teljesen liberális vagy. Az igazi elvek általános érvényűek, az igazi elvek terjesztendők, ami más jelent, mint a ráerőszakolás.

@ "Nem gondolom, hogy valaki jobb vagy rosszabb életet él nálam, csak mert máshogyan él mint én."

Mindenki szabadon azt csinál, amit akar, feltéve ha az másnak nem árt. Ez a liberális filozófia alapelve. Persze, hogy mi árt a másiknak, azt a mindenkori liberális hatalom dönti el.

@ "Nagyon sok vezető beosztású, keményen dolgozó, családos nőt ismerek, és legalább ennyi olyan férfit, aki házimunkát végez, és gondozza a gyerekeit. Közösen oldják meg a feladatokat, egy egységként, és senki nem várja el, hogy az egyik nokedlit szaggasson a másik meg másszon be az autó alá. Ezek a berögzült társadalmi elvárások."

Nem mondtam, hogy a kialakult társadalmi szerepek és nemi munkamegosztás megváltoztathatatlan. Mindenesetre a gyerekszülés és az anyaság női munka, ezen változtatni csak a teljesen beteg liberálisok akarnak.

@ "Nem idejét múltak, hanem sohasem működtek mindenkire érvényesíthetően. Ha működtek volna, nem lett volna igény a változásokra."

Gyereket szülni női privilégium. Ezért lett a gyereknevelés és az otthoni munka a nőké. Így volt praktikus. Az persze sajnálatos, hogy a női munka és a gyereknevelés nem volt kellően megbecsülve, legalábbis sok nő úgy érezte, hogy fakanálra van kárhoztatva, míg a férfiak világa színes és változatos. Van igazsága a feminista mozgalomnak. Miért ne lehetnének a nők is tanárok, orvosok, politikusok, miért ne szavazhatnának stb, stb? A helyes válasz az, hogy elvben semmi akadálya, de akkor ki csinálja a gyereknevelést? Ha lemondasz a gyerekről, bármi lehetsz. S a nők lemondtak a gyerekről, olyannyira lemondtak, hogy a liberális társadalmak nem tudják fenntartani a kívánatos szaporulatot sem. A gyereknevelés uncsi, nem megbecsült, és terhes. Ezt sugallja a liberális társadalom.

@ "Éppen ezért neked sem feladatod házasodni és gyereket nevelni, és ugye érzed, hogy tök mindegy, hogy milyen neműként nem teszed ezt."

Természetesen igen. A nőtlenség és az egyedülállóság óriási előny, a gyereknevelés, a gyerekekről való gondoskodás rengeteg energiát felemészt, főleg régen. Az egyedülállók legalábbis elvileg sokkal nagyobb energiával tudnak szolgálni egy konkrét feladatot, mert nincs rajtuk annyi teher, több az idejük és az energiájuk.

@ "Nem azzal terelgetsz valakit, hogy amire ő azt mondja neki tetszik, te azt mondod, de nem tetszik mert fiú vagy és a fiúknak az nem tetszik mert férfi leszel és a férfiaknak nem tetszik. Hülyén is hangzik."

Mert az is. Én nem ezt mondtam.

@ "Szép a fodros bugyim? Nem mert fiú vagy."

Ha figyelmesen olvastad volna, amit írtam, akkor tudnád, hogy nem ezt mondtam. Bárkinek tetszhet a fodros bugyi, de ha elfogadjuk, hogy a fodros bugyi női viselet, nem fogja felvenni egy egészséges férfi identitású sem.

@ "Még mindig kérdezem: kinek az elvárása ez? Mert hogy nincs semmilyen erkölcsi alapja, az biztos. Szokás. Szokást erőltetsz. A sokaság régi szokásait, amikben néhányan rosszul érzik magukat, mert nekik más tetszik mint a többségnek."

Lehetne olyan mozgalmat indítani, amely a fodros bugyi férfi használatát tűzi zászlajára, de nincs értelme. Annyira megszoktuk, annyira belénk ivódott, annyira a kultúránk része lett, hogy senkit nem érdekel. Azoknak a fiúknak, akiknek annyira tetszik a fodros bugyi, azok is teljesen könnyen elfogadják és tudomásul veszik, hogy ez női viselet, s nem magukon, hanem választottjukon fogják ezt csodálni.

@ "A kereszténység nem mondja, hogy az eltérő az rossz, hogy a változás az rossz."

Azt nem mondja. Csak bizonyos dolgokkal kapcsolatban.

@ "és ha a kisfiút a fodros bugyi teszi boldoggá, akkor ezt elvenni tőle azért mert mi lányokon szoktuk látni, igenis rossz. Azt mondani, hogy a fodros bugyiban kevésbé látszik fiúnak, hazugság."

Ha nem világosítod fel, a fodros bugyit húzó fiút, hogy az női viselet, akkor nem az életre neveled, mert a társadalmi tényállás az, hogy a fodros bugyi női viselet. A másik pedig, hogy megfosztod a nemi identitásában való megerősítésétől, mert a fiúk szívesen öltöznek fiúsan, szívesen teljesítenek fiús feladatot, szívesen tesznek olyat, amitől jobban értik, hogy ők mitől fiúk. A fiúk szívesen utánozzák az apjukat, a nők az anyjukat. A gendersemleges óvodák káros idiótaságok.

A fodros bugyit húzó fiú lánynak öltözött, természetesen öltözhetne rókának, medvének, nem gond. De jó ha tudja, hogy ő valójában nem medve, nem róka és nem lány. Lánynak öltöző fiú vicces, akárcsak a medvének öltöző, s ezen lehet nevetni. Lánynak öltöző kisfiút, leszidni, leb'zizni, kigúnyolni vagy pláne megverni valóban nem helyes, mert azt sem tudja miről van szó.

@ "Azt pl. hiába mondták, hogy a káposztástészta finom, hiába mondták, hogy a többi gyerek örülne, ha ilyen finomat ehetne."

Igen vannak olyan dolgok, amit a gyerek nehezebben hisz el, főleg ha ellentétes tapasztalata van. De lehet a válogatós gyereket is terelgetni. Például nem mindig a kedvenc ételét csináljuk, mert attól csak válogatósabb lesz, s bizony az éhség a legjobb szakács. De persze mindent túlzásba lehet vinni.

@ "Most képzeld el azt mondták volna, ne tanulj meg olvasni, mert egy nőnek arra semmi szüksége nincs. Vagy egy kislánynak, hogy nem lehet orvos, mert csak férfiak tanulhatnak."

Volt amikor a férfiak sem tudtak olvasni. Régebben a tanulás pénzbe került, nem engedhette meg mindenki magának még egy családon belül se. S igen hiába lesz orvos a lányból, ha férjhez megy és gyerekei lesznek, a gyereknevelést ki csinálja helyette? Ha valakinek tanulnia kell, akkor valamelyik fiú legyen az.

@ "Nem érzel ebben semmi rosszat? Mert régen sem érezték annak."

Csak a fiúk tanulhatnak, pusztán azért, mert ők a fiúk, ez az elv valóban nem helyes, s ez ellen okkal léptek fel a női egyenjogúságért harcolók.

@ "Miben különbözik ez a főzőcskére terelgetésedtől?"

Tetszik nem tetszik a főzés még mindig inkább női munka. Nem kell így lennie, de miért baj, hogy így van? Márpedig ha így van, akkor valószínűleg sok lánynak kell majd főznie, s nem árt ha megbarátkoznak a főzés gondolatával. Nem kell minden nőnek főznie, s főzhetnek nyugodtan a férfiak is, de mégis vannak társadalmilag többé-kevésbé rögzült szerepek, amelyet nem könnyű lebontani, főleg ha nem is igazán szükséges. Miért baj ha inkább a nők főznek? Szégyen a főzés? Megalázó a főzés? Nem méltó a nőhöz a főzés? Ha a nő úgy érzi, hogy a fakanálhoz van láncolva az baj, de ezért nem a fakanál a hibás.

@ "Szerintem semmiben"

Én azért érzek némi különbséget. A nők nem tanulhatnak, mert nők. Lányok mi lenne ha most főzőcskéset játszanánk, tudjátok a nők sokat szoktak főzni. Ha nem érzed a különbséget, szerintem akkor nagy bajban vagy.

@ "Igen, utólag kiderül, hogy mi volt hülyeség, akkor tudunk fejlődni (erkölcsileg is), ha tanulunk ezekből."

Ámen.

De igen értem. Erre válaszoltam. Van medve és van ember, vannak hímek és nőstények, ezek közös utódokat hozhatnak létre. Ez tény. Minden más csak szokás. A nő nem szül férfi nélkül, kettőjüknek lesz gyereke. Nem a nő dolga és nem dolga a nőnek. Nem a munkája, nem a feladata, hanem egy természetes folyamat része, amiben van munka és feladat a férfi és a nő részéről egyaránt. De emellett lehet más feladatuk és hivatásuk az életben. Nem a megbecsülést keveselték a nők, hanem az önmegvalósításra való jogukat. Én értem, hogy a medve az medve, a gyerek is megérti, akkor is ha nem magyarázod el neki. Észreveszi magától. Terelés nélkül. Ahogy észre veszi magától azt is, hogy fiú vagy lány. Azt, hogy mik a fiús vagy lányos dolgok, azért kell neki elmagyarázni mert nem tények, csak ilyenné alakult szokások. Nincs benne a Bibliába a gendersemleges nevelés, de az benne van kik Isten fiai.

"Gal. 3,26

Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

Gal. 3,27

Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra.

Gal. 3,28

Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban."