Hogyan viszonyuljak ahhoz, ha mások lenézik amit tanulok?
Sziasztok.
Világéletemben elméleti ember voltam, mindig is érdekelt az elvont, absztrakt, humán dolgok és ezekben mindig is jó voltam. Ellenben a reál tárgyakhoz szörnyen nem volt és nincs is érzékem.
Ebből kifolyólag olyan középiskolába mentem, ami a humán tárgyakra koncentrált. Ez egy kéttannyelvű iskola volt, a német nyelvre koncentrált.
Mivel a németet ilyen intenzíven tanultuk ott, ez lehetővé tette számomra hogy Németországban tanuljak tovább. A német nyelv mellett azonban nagyon érdekelt, tanultam és szerettem is az angolt, így úgy döntöttem itt Németországban angol nyelvészetet fogok tanulni az egyetemen.
Ezt tanulom most, és szeretem is. Viszont nagyon elkedvtelenít néha, hogy 10/9 ember miután megtudja mit tanulok, egyből azt a kérdést szegezi nekem, hogy és ez mire jó, mi értelme és mit fogok majd kezdeni vele?
Persze, én megértem és jogos a kérdés, hiszen ez valóban egy elvontabb dolog és nem is igazán tudok mit válaszolni rá a legtöbb esetben. Sokszor megkaptam már hogy haszontalan az egész, nincs értelme.
De ilyenkor nem tudom mit érezzek. Tisztában vagyok vele hogy a nyelvészet egy elvont tudomány és önmagában nem igazán járulok hozzá semmilyen tekintetben a társadalom működéséhez azzal hogy én ezt tanulom, ellenben a gyakorlatiasabb hivatásokkal mint pl. orvos, mérnök stb.
De ha egyszer csak ebben vagyok jó, ehhez értek és ehhez van érzékem, akkor mit tegyek? Mit érdemes ilyenkor válaszolni annak, aki ilyen kérdést szegez nekem?
"(...)hiszen ez valóban egy elvontabb dolog és nem is igazán tudok mit válaszolni rá a legtöbb esetben."
Kedves kérdező, alapvetően szerintem nem az a probléma, hogy "elvont dolgot" tanulsz, mert pl én a sejtben levő fehérjemolekulák szerkezetével és más molekulákkal való kapcsolataival foglalkozom, ami szintén nagyon elvont dolog, hiszen a legtöbb ember még egy sejtet sem látott életében, nemhogy a benne levő fehérjemolekulákta el tudja képzelni. De ennek is nagyon kézzelfogható gyakorlati haszna van.
A legnagyobb probléma, hogy MAGAD SEM TUDOD A VÁLASZT arra az egyszerű kérdésre, hogy miafrancnak tanulod ezt.
Ha ezt tanulod, ebben vagy jó, ez érdekel, akkor már most kezdjél el azzal foglalkozni, hogy mit fogsz magaddal kezdeni a diploma után? Hogy mire fogod felhasználni ezt az elvont dologt, amit tanulsz? Milyen gyakorlati haszna van a nyelvészetnek? Milyen célra tudod felhasználni a nyelvészetet. Miből fogod írni a szakdolidat, és mire jó az?
Ha ezeket már most tisztázod magadban, akkor saját magad is lelkesebben veted bele magad a tanulásba, tudni fogod a céljaidat, azon kívül, hogy "csak úgy érdekel", és önbizalommal telve válaszolsz az ilyen "hülye" kérdésekre...
Ez azért vicces, mert ha tudsz 2-3 idegen nyelvet röhögve meg lehet élni, de három nyelvvel meg egy magabiztos megnyerő kisugárzással a zsebedben, olyan fizetéseket lehet keresni, hogy megőrülsz, és nem kell éhbérért kell halálrahajtanod magad. Szóval hajrá, legyen meg a német+angol, tanulj meg mellé egy oroszt vagy spanyolt, (Igazából a kínai lenne még jó, lesápadnál, ha megtudnád milyen egyszerűen helyezkedsz el egy közepes mandarinnal)
Szóval hajrá, aztán ha megkérdezik, hogy mihez kezdesz vele, csak mosolyogj, és egyébként válaszold azt, hogy "Azt majd én eldöntöm, hogy mihez kezdek vele, köszönöm."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!