Csak Magyarországon szokás, hogy ha bemegyek egy házba, leveszem a kinti cipőmet, és nem abban járkálok a lakásban?

Itt Spanyolorszagban nem szokas levenni, de errefele foleg marvanypadlo van. Na ezen csak egyszer mentem vegig telen cipo nelkul begorbitett labujjakkal.

Amig otthon laktunk akkor mi is levettuk a ciponket a bejaratnal, amikor spanyol vendegek jottek, azok csattogtak befele a szonyegre a koszos cipojukkel.

Feltalálták a lábtörlőt is! Ha hó van, akkor a bejárat előtt szokott lenni kis söprű, amivel a havat le lehet törölni a cipőről. Sőt, illik ilyenkor a házigazdának a vendég kabátjáról lesöpörni a havat.

Nekem már volt angol, német, svájci (nem magyarok) vendégeim, de senkinek nem jutott eszébe levenni a cipőt. Igaz, én sem várom ezt el a vendégtől.

Ez a cipőlevétel a 60-as években jött szokásba nálunk.

12: az viszont nem szed le minden koszt.

Amúgy meg a mai lakások kialakítása nem olyan, hogy a szalonba bevezethetjük a vendéget, aki használja a külön fürdőszobát.

A másik az, hogy az én házam az én váram, akit oda beengedek, az vegye megtiszteltetésnek, mint ahogy én is értékelem, ha valaki beenged a saját kis kuckójába. Ott illik a vendéglátóhoz alkalmazkodni, ha ő nem szeretné, hogy a szőnyegét összetrappolják, akkor a vendég vegye le a cipőjét. Vagy nem muszáj neki odamenni. Lehet a haverokkal kávézóban, kiskocsmában is összefutni, ott garantáltan nem kell senkinek levenni a cipőjét.

Én is a cipőlevétel híve vagyok, nekünk természetes az előszobában a cipőváltás. (Egyébként írtam is már ide hasonló kérdést, mert apósomékkal örökös vitában vagyunk ez miatt.)

De mindig zavart, hogy az amerikai filmekben nem, hogy a lakásban nem veszik le a cipőt, de még az ágyra is úgy fekszenek fel. Nemrégen meg is kérdeztem egy amerikai ismerősömet (angoltanárom volt), hogy ő mit tapasztalt erről. És mondta, hogy ott tényleg sokaknál ez a szokás.

Én mindig arra gondolok, hogy mennyi mocsok van a járdán is. Kutyasz.r és h.gy, (vagy éppen emberé), odaköpködnek,stb. nem is részletezem tovább.... Ezt mind behordják? Mert néhány sikálás a talpaddal a lábtörlőn nem biztos, hogy leviszi.

Aki járt a világban (nem csak Amerikában), Londonban, Párizsban, Münchenben), vagyis Európa civilizáltabb részén, az azt tapasztalja, hogy sehol sem veszik le a cipőt, a vendéggel sem vétetik le.

Kivétel mindig van, pl. a bécsi főnök, aki bogaras, vagy egy esős, sáros nap - akkor persze mindenki leveti.

Látni kell az fáktól az erdőt: normális körülmények között Mo-on csak a faluról városra beköltözöttek veszik le a cipőjüket (falusi örökség). Azontúl mind messzebb megyünk Európa közepétől, annál többen...

16: Hiába barbározod le a magyarokat, egyes kultúrákban még csak nem is szokás túlzottan jópofizni másokkal és meghívni az otthonukba.

Amíg Magyarországon nincs általánosságban olyan lakáshelyzet, hogy a vendéget nyugodtan lehessen fogadni a szalonban, addig nem is kell számon kérni, hogy valaki nem engedi, hogy mocskos cipővel végigtrappoljanak a lakásán - főleg ha kúszó-mászó baba is van a háznál.

Akinek meg büdös, gombás a lába, lyukas a zoknija, annak megértem, hogy ha ciki, ha le kell vennie valahol a cipőjét, de nem muszáj vendégségbe menni sehová.

"Aki járt a világban (nem csak Amerikában), Londonban, Párizsban, Münchenben), vagyis Európa civilizáltabb részén, az azt tapasztalja, hogy sehol sem veszik le a cipőt"

Európa civilizált részén, a fényes Napnyugaton nem veszik le a népek a cipőjüket. Mivel mi szeretnénk olyan felvilágosultak és gazdagok lenni, mint ők, nekünk sem kéne, s így hamarosan mi is beléphetünk (cipőben) Európa boldogabb felébe. Mivel a cipő levétele a Keletre jellemző, ebből következik, hogy ez akadályozza meg a magyarság európai integrációját. Szégyellhetjük is magunkat, cipő nélkül a szobában, mint a törökök, irániak, fúj.

Már csak azt remélem - ha az analógiánál maradunk - hogy nem derül ki valamely tehetős nyugati országról, hogy ott régi népszokás, hogy minden nap megesznek egy kis darab .zart. Mert akkor, nekünk sem lenne illő lemaradni, mert kimaradunk a modern nemezetek klubjából...