Miért nemzeti szokás a kárörvendés Magyarországon?
Tegnap olvastam egy kérdést szocpol témában, sajnos belinkelni már nem tudom.
Valami olyasmi volt, hogy vissza kellene-e vezetni a szocpolt. Két csaj egymásnak esett, mert az egyik azt mondta, hogy őt nem érdekli, hogy lesz-e szocpol, mert ő már felvette, és hogy másoknak jut-e, vagy nem, az őt nem érdekli. Erre a másik elküldte melegebb éghajlatokra, mert úgy gondolta, hogy igazságtalanság, hogy az egyiknek jár valami, a másiknak meg nem, és aki már kapott, az csak röhög a markába, míg egy csomó másik ember önhibáján kívül pont azért nem juthat saját lakáshoz, mert elvettek mindenféle támogatást a fiataloktól.
A későbbi válaszolók mind a kárörvendő pártján álltak, én viszont megértem a másik lányt is, aki ezen kiakadt, mert én is hasonló helyzetben vagyok. Fel is tettem egy hasonló témájú kérdést régebben, amit itt olvashattok:
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
A kérdésem az, hogy miért megy a kárörvendés ennyire ebben az országban? Miért van az, hogy az emberek csak röhögnek a markukba, ha ők jól jártak, a másik meg nem?
Nem mindenkinek az lenne az érdeke, hogy több fiatal juthasson lakáshoz, több gyerek szülessen, akik fenn fogják tartani majd a társadalmat? Miért kell akkor röhögni azon, aki eddig még nem juthatott saját lakáshoz, és nem volt képes gyereket vállalni?
Hát, nem tudom, első. Nemrég négy hónapig voltam Finnországban, sokat beszéltem a helyiekkel, és egyetlen egyszer sem(!!!) tapasztaltam kárörvendést senkitől, semmi kapcsán, legfeljebb együttérzést, segítőkészséget, vagy legrosszabb esetben közömbösséget, de kárörvendést soha.
Itt viszont lépten-nyomon.
Ezek után azt hiszem, tényleg nem mond hülyeséget a kérdező, sőt, igaza van, és ez elég szomorú.
Az itthoni helyzet is teszi..."ha nekem nincs,másnak se legyen" v. "ha van egy kicsi azonnal lenézhetek másokat"-sajnos ez megy...
Amúgy ez az oldal az egyik legjobb pl milyen "kedves" és "értelmes" emberek vannak.
No, közben előhalásztam a kérdést, itt a linkje:
http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__7390..
Úgy tűnik, hogy a kárörvendő csaj állt ki maga mellett, kiindulva a százalékokból meg a fogalmazési stílusból.
Viszont azzal, hogy "nemzeti tulajdonság", nem jutottunk előrébb. Miért az? Miért alakult ki ez így? Azt még megérteném, hogy ha valakinek valamiből nem jutott, akkor igazságtalannak érzi, hogy másnak jutott, és ezt a sértettséget átkozódással fejezi ki. Sajnos tényleg így működik ez az ország, nem mint nap derülnek ki csalások, és ez tényleg elkeserítő, hogy ilyen hülyének néznek mindenkit. Annyira szép és gazdag ország lehetnénk, miért kell ezt csinálni?
Amit viszont az előbbiek fényében sem értek, hogy ha valakinek jutott, akkor miért nézi le azt, akinek nem jutott, és miért röhög a markába? Semmi oka nincs erre, hiszen neki magának jutott, és nem érdeke az sem, hogy másoknak ne jusson. Ennek a rosszindulatnak az okáról szólt a kérdés, mert semmilyen logikát nem látok a 66%-os lány viselkedésében, undok modorában.
Mert ha valaki szegény, de másnak több van, akkor azt már mocskos újgazdagnak/maffiásnak tekintik.
Ha valakinek valami sikerül, akkor a többi azt firtatja, hogy neki miért nem sikerült az? A másiknak milyen jogon van az, ami neki nincs?
Ha pedig valami összejön neki, de a másiknak nem, akkor a másikat ugatja le, hogy bizony ő biztos nem dolgozott eleget, ő azért nem kapott. Valamint meg kell nézni, mi történik, ha valamit áron alul adnak valahol.. ölik egymást az emberek.
Ez nem magyar sajátosság, hanem inkább a szegény exkomcsi országok tulajdonsága, ahol a plusz azt jelentette, hogy az illető feldobta a szomszédait és hasonló dolgok. Ma pedig már nem nagyon tudják elfogadni, hogy akkor is lehet valaki gazdag, ha becsületesen dolgozik.
Bizony sokat kell még várni, amíg ez a benevelt őskommunista gondolkodásmód eltűnik.
Köszönöm az utolsónak is a válaszát! Egyetértek a meglátással.
Viszont az említett kárörvendő lány azzal riposztolt annak, aki nem kapott szocpolt, hogy neki vannak gyerekei. A másik viszont valószínűleg azért nem mert bevállani gyereket, mert nincs saját lakása (ezt csak feltételezem, mert nekem is ezért nincs gyerekem egyelőre, és ki tudja, ilyen körülmények között mikor lesz). Ezek szerint a gyerekgyártást (milyen szörnyű szó) is teljesítménynek kell venni, vagy munkának? Többet ér az, aki méltatlan körülmények közé is bevállalja a gyereket, mint az, aki előbb méltó körülményeket akar teremteni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!