Miért kell lekiabálni a fejemet, ha valamit nem szeretek?

Kedves Kérdező!

34 éves nő vagyok és nagyon megértem a helyzetedet! Sokszor letegeznek ismeretlen idősek, és emellett még van egy lekezelő stílusuk, hanghordozásuk, amivel duplán is kifejezik, hogy kevesebbnek tartanak engem önmaguknál. Én sem fogadom el ezeket a szituációkat!

A szomszédságban élő idősebbekkel nem sűrűn futok össze. 6 éves voltam, amikor ideköltözünk, de nem volt összejárás senkivel, pusztán egymás mellett éltünk itt, köszönés, pár mondat néha. Édesanyám nem szereti a pletykát, így eleve közös témája sem igazán volt a nők többségével, másrészről 5 szomszéd az utcánkban ugyanahhoz a nagyobb családhoz tartozik, és ők nem is barátkoztak velünk, meg másokkal sem igazán a környéken.

Pár hónapja az egyik 70 év körüli (ám fiatalabbnak látszó) szomszéd nő tyúkja átkeveredett hozzánk, akkor beszéltem ezzel a nővel, pontosan 10 év után először, már meg sem ismert (érdekes módon össze sem futottunk ennyi év alatt!)Az udvarias köszönésemet még udvariasan, magázva viszonozta, majd mikor elmondtam ki vagyok és miért keresem, átváltott tegeződésre (de nem szólt, hogy én is tegezzem nyugodtan). Nekem ez sértő volt, de nem szóltam érte. Amúgy az illető azért tisztában van vele, hogy hány éves vagyok, mivel foglalkozom stb. Én úgy döntöttem, hogy ha az utcánkban járok-kelek, nem nézek se jobbra, se balra, csak a lábam elé és csak azoknak köszönök, akikkel rendszeresen beszélünk egymással (ők pedig eleve fiatalok és kölcsönösen tegeződünk.) Ha egy idősebb megtisztel azzal, hogy felajánlja a tegeződést, akkor az egészen más, de sajnos azok közül, akik már gyerekként is találkoztak velem (ezt mondanám inkább az "ismertek" szó helyett), nos, közülük csak két ember van, aki udvarias. Egyikük felajánlotta a tegeződést, a másikuk pedig magázni kezdett 18 éves korom körül. Csak ez a két megoldás jöhet szóba felnőtt emberek között.

A tanácsom: ne csinálj magadnak gondot az egészből, Neked van igazad és senkinek nincs joga felelősségre vonni Téged amiatt, hogy nem szereted a cselédpertut! Ha bámulnak, hadd bámuljanak, légy erős és bízz magadban!!!! Ha észreveszik, hogy nem izgat Téged a bunkóságuk, majd leszoknak róla! De amíg azt látják, hogy Te vagy aki menekülsz előlük, addig nem nem fognak leszállni Rólad! Miért? Mert bunkók! Anyóspajtással az élen! Nekem is egy lecke volt és még mindig az, hogy megtanuljak kiállni önmagamért és azért, amit helyesnek érzek bizonyos helyzetekben! Idegeneknek már legtöbbször megmondom a véleményemet udvariasan. Vagyis "elnézést, de nem tegeződtünk össze!" "Legyen szíves a továbbiakban magázni!" stb. Ha nem fogja fel az illető, hogy illik az embertársát kortól függetlenül magával egyenrangú félként kezelni, ha erre nem képes, akkor pedig nem kell hozzám szólni! Kit érdekelnek?! Soha ne érezd úgy, hogy függsz ezeknek az embereknek értékítéletétől! Azt viszont szomorúnak tartom, hogy a férjed nem áll ki teljesen melletted a kérdésben, de ez azért lehet, mert nem akar a saját kibírhatatlan anyjával szembekerülni! Azért neki sem könnyű!

Ha legközelebb kint dolgozol a kertben és bebámulnak, kényszerítsd magadat tudatosan arra, hogy nem veszel róluk tudomást!Eleinte nehéz lesz, de idővel menni fog és büszke leszel majd magadra!

Mint az ismert dalszövegben: "Fejükre is állhatnának, érdekelni nem tudnának ők..." A buszmegállót sem szükséges kerülnöd, képedbe bámulnak, akkor mi van?! Bocs, hogy ezt mondom, de ők eddig sem becsültek Téged, mert ha értékeltek volna valamire, akkor az anyós nem tudta volna őket felhergelni! Ha a Téged leugató "hölgy" intelligens lenne, akkor szó nélkül magázni kezdett volna vagy azt mondja "ne haragudjon, az anyósa említette..., nem gondoltam, hogy zavarja ha egyoldalúan tegezzük" stb. és felajánlja a tegeződést. Kész. Egy érzelmileg intelligens ember nem abból építi a személyiségét, önbizalmát, hogy másokat lenéz, lekezel, miközben tudja, hogy a másikat megbántja ezzel a viselkedéssel!

Én már azt is eldöntöttem, hogy mivel a pozitív változás önmagunkkal kezdődik, én mindig nagyon vigyázok majd arra, hogy véletlenül se tegezzek le senkit. pl. egy 15 évest, anélkül, hogy rögtön mondanám tegeződjünk. Mondjuk itt a neten szerencsére mindenki tegezi egymást, és a huszas - harmincas korosztály meg amúgy is (én ezt tapasztalom és ez nem zavaró, mert kölcsönös), szóval mi soha ne tegezzük le egyoldalúan a fiatalabbakat!

Bocs, a hosszú bejegyzésért! Végezetül még egy kis bátorítás, egy cikk, ami már 6 éves, de érdemes elolvasni. Arról szól, hogy Franciaországban már az iskolában is magázni szeretnék a gyerekeket.:

[link]

Egyébként a magázódás, bár szerintem egy idejétmúlt, sznob baromság, és nagyon örülök neki, hogy az interneten mindenki tegez mindenkit, sőt engem kifejezetten irritál, ha egy internetes fórumon magázódást látok, szóval a magázódás csak arra jó, hogy minél jobban elszigeteljük magunkat másoktól, hogy a kellő pillanatban letegezve jól megsérthessük egymást. Jöhettek nekem azzal, hogy így adjuk meg egymásnak a tiszteletet - de tévedtek, mert én úgy adom meg a tiszteletet a másiknak, hogy tegeződve bár, de végighallgatom a mondandóját, nem sértegetem, figyelembe veszem a kívánalmait, megpróbálva nem behatolni a személyes zónájába, míg ha valakivel problémám van, annak bizony megmondhatnám, hogy "kedves tanult barátom, Ön bizonyára egy kurtizán és egy varacskos disznó istentelen frigyéből származik". Nem gondolom, hogy az utóbbi, bár szórakoztatóbban hangzik, sokban különbözne lényegét tekintve attól, hogy "anyádat megbasszta egy vadkan".

:)

06-04 19:24-es vagyok ismét

Szerintem nem is igazán a letegezés önmagában a probléma, ahogyan a kérdező is írja, hogy szeret tegeződni,de "oda-vissza". Én is tegeződéspárti vagyok, az ismerőseim nagy részével kölcsönösen tegeződünk és ez jól is van így! Nem érdekelne, ha az idősek tegezve szólítanak meg, de megfigyeltem, hogy ha nem ajánlják fel a tegeződést és én netán visszategezem őket, akkor még ők vannak megsértődve, ez a probléma!

A sértődöttségüket pedig különböző módokon mutatják ki.. Van aki persze nem szól egy szót sem, de elkezdi emlegetni a korát, hogy ő már 60 éves és biztosan nem látszik annyinak stb. vagy csak egyre undokabbak lesznek, sértődötten méregetik az embert, még lekezelőbb lesz a stílusuk, mellőzik a "kérem", "köszönöm", "légyszíves" szavak használatát.

Egy alkalommal uszodában (ahol mellesleg gyakran fordulnak elő az idős kabinosnők, akik imádják a cselédpertut), a medencéből kiszólt nekem egy 60 év körüli kövér nő letegezve, hogy vigyem oda neki a vizesflakonját a padról. Semmi udvariasság nem volt benne, és közben meg is gondolta magát, hogy talán mégsem kell neki, maga sem tudta eldönteni, hogy mit akar, én pedig azt hittem rosszul van. Én megkérdeztem tőle "Jól vagy? Minden rendben?" átnyújtva neki az üvegét, na ettől lett ő valójában rosszul, mert hogyan mertem én őt visszategezni! Nem tudom mit képzelt magáról a nő, máskor majd meggondolja, hogy letegez-e valakit, ha nem óhajt az illetővel összetegeződni!

Persze ha udvariasan megkérek egy idős embert arra, hogy maradjunk inkább a magázódásnál, akkor is legtöbbször valahogy kínossá válik a szituáció, úgyhogy gyakran teljesen mindegy hogyan reagálok a letegezésre, mert ha nem fogadom el az általuk kiosztott alárendelt szerepet, akkor már rögtön nem tetszik nekik.