Átadod a helyed egy idős, vagy kismama utasnak bármely járművön?

Kismamának, gyerekesnek, mindig. A babakocsit is segítek le és felcipelni.

Idősnek csak olyannak adom át a helyemet, aki valóban öreg és látom, hogy nehezére esik állni és nem a kikent-kifent szatyroknak, akik csak a nyálukat verik. Ha a tükör előtt ki tudja vakolni magát, a járműveken is tud állni.

üdv

M.

időseknek, terheseknek igen, de szemtelenkedő öregasszonyoknak nem...direkt nem, mert néha nagyon útálatosak.

de nagyon zavar, hogy ha reggel pucsulás van a buszban és az emberek nem képesek kinyitni egy ablakot sem, a 'nagy ' fiúk teljesen nyugodttan ülnek, röhögnek, hangosan humusz zenét hallgatnak.

Igen.

És ilyenkor mindig eszembe jut a nagymamám, aki mindjárt 80 éves, nem tűnik rozzantnak, mert ad magára, szeret csinosan felöltözni, de attól még magas a vérnyomása, és fáj neki a sok állás, mert csontritkulása is van. Ilyen idősen ez azért előfordul.

Szerencsére eddig, ha vele utaztam, még soha nem volt rossz tapasztalatom, ha kellett, mindig átadta neki valaki a helyet. Pedig, tényleg nem egy tipikus öregasszony.

Én alacsony nő vagyok, kismamának és vaknak átadom a helyem kérdés nélkül, ha pont közel ülök, és nem a túlvégen, és olyannak is, akinek látom, hogy sérült a keze, karja. Időseknek csak akkor, ha nem hisztiznek és nem szemtelenek. Nemrég álltam az egyik buszmegállóban, nem volt sok ember, és egyszer csak azt vettem észre, hogy a fejem mellett egy bot suhan el nem sok kellett, hogy eltaláljon, hát egy bácsi futott a buszhoz felemelt járóbottal, na, neki nem adtam volna át (és a hozzá hasonlóknak sem), mert ha bottal így tud valaki futni, az nem fáradt, csak azt nem tudom, ha így tud futni, minek neki bot. Viszont egyszer láttam egy fél lábú fiatalt, aki járókerettel produkált futást, neki átadtam volna.

Viszont így, hogy alacsony vagyok, senkit nem szokott érdekelni, hogy nekem is kell kapaszkodni, ha állva utazok, és volt, hogy majdnem összenyomtak 3 oldalról, és sajnos az se érdekli az utasok többségét, ha gyenge valamelyik karom, most infúzió után is csak egy kézzel tudok még kapaszkodni, mert ha az infúzióssal hirtelen mozdulatot teszek, bezsibbad vagy megfájdul, amint szólok, hogy csak egy kézzel tudok kapaszkodni, nem próbálnak oldalba lökni, de addig...

És sajnálom a kicsiket is, akik egyedül utaznak iskolába nagy táskával, látszik rajtuk, hogy fáradtak, de láttam már, hogy kapaszkodóhoz nem engedték oda, én oda szoktam engedni.

Bocs, hogy kicsit hosszúra sikerült, kikívánkozott belőlem.