Szeretek meztelenül lenni. Mennyire kóros, és mennyire elitélendő ez?

Na most én a psychiáter válaszát nem igen értem.

1, A Lupára mehetsz, nudiznak ott ezerrel.

2, Csak álljon itt egy példa:

a, Cserediákprogram stb, a magyar olyan borzalmasan prűd és szégyenlős, hog ymég a saját osztálytárs aelőtt se mr tusolni (!!!), és ehhez is fürdőnacit vesz fel, míg a belga, dán, holland (mindegy ...) korabeli társai meg poénkodásképpen meztelenül ugrálgatnak a tóba, merthogy arra tévedtek, de nem oda mentek eredetileg, így nem volt náluk fürdőnaci. Lényeg, hogy eszükbe se jutott, hogy létezik a szégyenlősség, mint jelenség.

Na én csak feltenném a kérdést:

melyik személyiség az egészségesebb ?

A Voyerizmus a ált.férfiak, főleg fiatal férfiak betegsége.

Praxisomban, az otthon sokat mesztelenkedők kb. 80%-ban- később pmd-s betegek lettek.

Nagy részük elvált, vagy megözvegyült volt, szignifikánsan női többséggel fordult elő.

A psichiáter nem is lenne psichiáter ha nem akarna találni valami diagnosist, és nem akarna kategórzálni mindig ...

Én nemtom, sztem semmi baj sincs ezzel, ennyi erővel a nudistrandok, campinget népes közüönségét mind kezelni kellene, mert nincs ki az összes kerekük ...

De a psichiáter nem válaszolt arra a kérdésre, melyik tűnik neki egészségesebb személyiségnek a fentiek közül.

Sztem sajna mi magyarok iszonyatosan prűdek vagyunk, és meglátunk eg ymeztelen testet, máris sikítozunk, míg erre külföldön meg kb fel se figyel senki ...

A pshychiater kérdései, megjegyzései:

1.) Mit szól ehhez a vele egy fedél alatt élő?

2.) A gyermekeinek a szülő mintát ad.

3.) A gyermek utánzással tanul.

4.) Egyedül él?

5.) Miből áll egy napja?

6.) Milyenek a kapcsolatai?

Van/lenne még persze jó néhány, és ha ezekre tudnám a választ, akkor egyéni, és scatula mentes véleményt (is) lehetne alkotni.

Azt hiszem, hogy lényeges különbséget tenni az FKK-t szerető, és nyaranta nehányszor "núdizó" ember - és az állandóan meztelenül élő között- aki esetleg eltartottként él, mert pl. psychiátriai betegként (sajnos) rokkant nyugdíjas,

vagy a családba, társadalomba beilleszkedett emberről van szó, aki produktív tevékenységet folytat, amiből ökonómiailag finanszírozható, ha nem is sokáig, a jelen rendszer.

Szerintem a psychiater most nagyon szakember akart lenni, egy fontos mondat elkerülte a figyelmét, ergo az anamnezise ne biztos, hogy fontos. A kérdés magyarázata ugyanis így szólt: "Szigorúan ügyelek arra, hogy senki meg (be) ne lásson. Nem azért, mert szégyelleném magamat, nem szeretnék senkit megbotránkoztatni, de még tudatni sem óhajtom eme furcsa "hajlamomat"." Tehát az illető egyszemélyes háztartásban él, és ha tényleg gondosan ügyel a "besötétísra" a kutya nem tudhatja meg.

Ezáltal szakemberünk intelmei is okafogyottá váltak:

" 1.) Mit szól ehhez a vele egy fedél alatt élő?

2.) A gyermekeinek a szülő mintát ad.

3.) A gyermek utánzással tanul."

1.) Semmit 2-3.) Ártelmezhetetlnek, mivel senki más nem tud fura szokásáról.

Itt az egyik válasz arra, hogy miért engedi meg magának ezt a devianciát.

"4.) Egyedül él?"

5.) Miből áll egy napja?

Ehhez nem tudok hozzászólni, maradjon ez szakemberünk kompetenciája

6.) Milyenek a kapcsolatai?

Ha pár- illetve szexuális kapcsolatra gondol, azt mondom lehet akár megengedő is. Konkrét példa: Egy barátom kijár a "tóra" "meztelenkedni" - a felesége nem ellenzi, nem is minősíti, viszont aranyszabály, hogy ottgon, a lakásban ne legyen pucéron.

Miért lenne kóros? Én is meztelen szoktam lenni itthon, így tornázok, takarítok, tv-zek... Ha ahhoz van kedvem kimegyek az udvarra vagy az erkélyre. Nem igazán érdekel, hogy lát-e valaki. Szép vagyok mi szégyellni valóm lenne?

15/L