A cigányok mindig ilyenek voltak/ lesznek?

sok magyar is ilyen. bár a romák sokkal ilyenebbek.

a magyar egy alapvetően kötekedő nép. hogy a romák ilyenek az egyfajta büntetés a többségi magyaroknak is. egymásra találtak, mint a természetben is vannak ragadozó állatok és ragadózók, akik a ragadózókat eszik meg.

:)

A cigányokról sokat elmond, hogy a XVIII. században a német és osztrák uralkodók parancsba adták az irtásukat. Vagyis ha valahol cigányok bukkantak fel, a helyi polgármester kötelessége volt kilövetni őket a vadászokkal. Így, ahogy mondom. Előtte sem szerették őket. Magyarországon például Mátyás király Fekete Serege rendszeresen "gyakorlatozott" cigánykaravánokon és -táborokon. A szabad királyi városokba cigány nem léphetett be, lefejezés terhe mellett.

Mária Terézia és II. József, azaz a fia próbáltak ezen változtatni. Az első romafelzárkóztatási programban parancsba adták, hogy a cigányok keresztelkedjenek meg, vegyenek fel nevet, építsenek házat, és kezdjenek dolgozni. Inspiráció gyanánt aki ezt határidőre nem intézte el, azt kivégezték és kész. Ekkor jelentek meg a hagyományos cigánymesterségek, mint a muzsikus, a teknővájó, a vályogvető vagy a lókupec, és a klasszikus cigány vezetéknevek is, mint Kolompár, Sztojka, Lakatos, stb. Ezek a letelepedett, erőszakkal asszimilált cigányok lettek a romungró cigányok, azaz közkeletűbb akkori nevükön, a magyar cigányok. Mert hát azért nem volt hülye Mária Terézia, hogy Ausztriában telepítse le őket.

Ugye az megvan törióráról, hogy II. József a halálos ágyán minden rendeletét visszavonta, a vallási türelmi rendelet és a jobbágyrendelet kivételével? A cigányrendelet nincs a felsorolásban. II. József után a cigányok vissza lettek minősítve dúvaddá. Valószínűleg nem volt annyira sikeres a felzárkóztatás, mint várták.

Pár évig tehát nyugi lett, mert a problémás kisebbséget vagy asszimilálták, és hasznossá vált, vagy komposztálták, és a földeken hasznosították. Egészen 1848-ig, amikor hirtelen megszűnt a határvédelem a keleti végenek, Oláhország (azaz Románia) felé. Több sem kellett a Regátban még mindig javában szekerezgető cigánykaravánoknak, jöttek az Alföldre boldogítani bennünket! Ők lettek az oláh cigányok. Ezért hívják őket oláhnak, mert onnan jöttek. Ezeket soha nem asszimilálta senki, és folytatták a szokásos műsorukat. Vissza a nullára. Mellesleg a romungrók pont azért rühellték őket, mert ők eddigre már tök jól beilleszkedtek, még szerették is őket, erre ez a koszlott rokonság hazavágta az egészet. Megint mindenhol gyanakodva fogadták őket.

Az oláh cigányok számos súlyos bűntettet követtek el. Ilyen volt például a dánosi csárdában elkövetett rablógyilkosság, ahol mindenkit lemészároltak, megerőszakoltak, majd a csárdát is felgyújtották. Ez volt az első eset Magyarországon, amikor ujjlenyomat alapján azonosították az elkövetőket. Persze nem kellett nagyon nyomozni, mindenki sejtette, hogy a cigánykaravánál kell szétnézni.

Báró Eötvös József neve gondolom, rémlik irodalomóráról? Az is, hogy meghalt szegény? Az 1950-es évekig nyugodott békében, amikor egy csorda cigány kifosztotta a kriptáját. A rendőrök épp akkor érték őket tetten, amint megpróbáltak a néhai költő csontjaiból levest főzni... Báró Eötvös sírját újjáépítették, de biztos ami biztos, a maradványait ezúttal betonba öntötték, nehogy megint megéhezzen valaki. Ma is megtekinthető.

De hogy ugráljunk az időben: 1867-ben Romániában megszűnt a rabszolgaság. Az oláhok rengeteg cigányt "foglalkoztattak" ilyen munkakörben. Ez volt az ő megoldásuk az integrációra. Ebből lettek aztán a beás cigányok. Ezek a mai napig elkülönülő csoportot alkotnak, még saját nyelvük is van.

Ez a három törzs aztán további csoportokra oszlik, s van egy-kettő, amelyeknek a származása nem tisztázott. Ilyenek például az erdélyi gábor cigányok, akik teljesen az oláh cigányok ellentétei. Tiszta, rendes emberek, szépen öltöznek, általában komoly mesterséget űznek vagy házaló kereskedéssel foglalkoznak. Nagy karimájú kalapjukról lehet őket megismerni, már ha hagyományosan öltöznek. A Rézműves vezetéknév tőlük ered, bár rengeteg oláh cigányt is hívnak így. A legelterjedtebb elmélet szerint ezek a cigányok még az ókorban telepedtek le a mai Észak-Erdélyben és Kárpátalján, és soha nem éltek kóbor életmódot. Őket kizárólag azért lehet utálni, mert miattuk nem lehet azt mondani, hogy minden cigány bűnöző.

A nagy állami gondozásba vételbe vevő kampányok során történt a törés. Itt most nem a szükséges, a családon belüli erőszakot, gyerekbántalmazást megszüntető és megelőző kiemelésekre gondolok, hanem azokra, amelyeket régebben teljesen ideológiai módon, kampányszerűen csináltak. Ma is előfordul sajnos ilyen, sőt sajnos ma is elég sokszor, bár ma inkább a szegénység egyes fajtái miatt, strukturális rendszerhibák miatt, de régebben kifejezetten ideológiai jelleggel is mentek ilyenek.

Ezek veszélyes dolgok voltak, mert akkoriban még kevésbé ügyeltek arra, hogy az állami gondozásba vett gyerek ne ,,hospitalizálódjék''. A gyerekeket teljesen gyökértelenül tartva ,,nevelték fel'', kötődés nélkül. Majomkisérletekből is, de az emberi megfigyelésekből is tudjuk, hogy az érzelmileg elszigetelten fölnevelt ember, majom rendkívül erőszakos mintákat tud felvenni felnőttkorára.

A cigányok alapvetően ereetileg egyszerűen egy tradicionális nép volt. Ezen felül nem volt semmi különösebb rossz bennük. Azért teremtette és küldte őket az Isten, hogy az alapvetően testvérnép nélkül ideszakadt magyar nép segítségére és vigasztalására legyenek. Azt, hogy e küldetésüket mennyire töltötték be, íme itt lehet felmérni:

[link]

Ahogy a fentebb idézett részlet mutatja, a cigányok őrizték meg a legjobban a magyar falu legértékesebb hagyományait: náluk lehetett a legtovább kutatni, hogy a népköltészet, népmesék hogyan is keletkeztek. És nemcsak gyűjteni lehetett, hanem magát az élő folyamatot is megfigyelni. Vagyis, hogy a mesemondó öregek közé hogy sereglik a nemcsak gyerekekből de felnőttekből álló hallgatóság, hogyan vesz részt maga a hallgatóság is a teljes folyamatban, meg hogy az öreg népi mesemondó hogyan neveli ki utódját a gyerekek közül, teljesen folyamatosan.

Ehhez hosonló folyamatok irányították valaha a magyar népköltészetet is, de ezt már nem lehetett kutatni a maga teljes eleven folyamatában, mert a fonográf feltálálásakor meg a nagy néprajzi kutatómunkák idejére ezek a szokások már kihaltak a magyarok körében, és ekkor már csk cigányok, főleg édes Erdélyben élő cigányok koráben lehetett csak a kutatásokat végezni, emrt már csak ők őrizték meg ezeket.

A középkorban a cigányok nem annak köszönhették az üldözést, hogy valami különösen rossz nép lettek volna, hanem annak, hogy nem illeszkedtek be a feudális rendbe. Magyaroszágon a török idők valamivel képlékenyebb állapotokat teremtettek a klasszikus feudalizmushoz képest, ezért itt valamivel később is indultak meg a cigányüldözések, mint Nyugat-Európában.

Igazából a kérdés ennél sokkal messzebb vezet. Általában, a természeti népek szerepéről alkotott képet fontos tisztázni.

[link]

Ahogy a fentebb idézett történet is mutatja, ezek a népek, főleg ahol még valamennyire megkímélt állapotban lehet őket megfigyelni, képesek olyan régi dolgokat is megőrizni, mint pl. a fenti cikkben említett 700 ezer éves mítosz, amelnek valószinű alapjait geológiai kutatások is megerősiteni látszanak.

Sokszor a népszerű szórakoztató regényekben az szerepel, hogy a természeti népek kulturális felépítmányei (nyelvük, mitológiájuk) olyan, mint a mienk, csak egyszerűbb. Azonban a valódi tudományos, néprajzi munkák feltárták, hogy ez a valóságban sokszor ez pont fordítva fordítva van. Minél ,,természetibb'', ,,vadabb'' egy nép, annál bonyolultabb, nehezebb, ragozósabb a nyelve, és annál szebbek és összetettebbek a meséi, mítoszai. Az európai mesék szépek, a magyar népmesék még szebbek, a cigány népmesék még szebbek, legszebb meséik meg ilyen eszkimó, csukcs, ausztrál népeknek vannak.

Aki széles mintán akarj midezt látni, sok népre összehasonlítva, íme itt láthatja:

[link]

Ezután meg a nyelvre fogok példát mutatni. Itt van például az Alaszkában élő jupik eszkimók közül a lgnagyobb, földrajzilag is középen élő csoportok (,,Central Alaskan Yupik'') nyelve:

[link]

látszik, hogy ezek az igen terjedelemes nyelvtanú, bonyolult ragozású, poliszintetikus nyelvek sokszor épp mezőgazdaság előtti körülmények közt élő népeknél lelhetőek fel.

Sajnos a mi bolygókon a természeti népek sorsa többnyire nagyon tragikusan és traumatikusan alakult (gyarmatostás, beolvadás, eltűnés). Keveset tudunk arról, hogy vajon egy alternatív történelemben a természeti népek képesek lettek-e volna teljesen folytatólagosan átmenni valamiféle fejlett, kommunista, teljesen közösségi, magasabb rendű társadalomba, az osztálytársadalom fázisának kihagyásával (vagyis hogy nincs szegény-gazdag különbség, rabszolgaság, jobbágyság, urak és szegények stb.) Minálunk a valós történelemben az történt, hogy az emberi történelem mindenféle igen súlyos traumákon, szegények és gazagok elkülönülésén keresztül bukdácsolt el a mai fázisba, és ma épp az a fő gondunk, hogy legalább utólag felszámoljuk a harmadik világ szegnységét (és saját hazánk szegénységét, társadalmi igazságtalanságait is). De más bolygókon lehet hogy ezek a köztes fázisok ki sem alakultak, hanem ott a mai napig is ilyen hagyományőrző társadalmak vannak az ősi természeti egyenlőségben, miközben fokozatosan megszerezték a matematika és a természet titkai iránti természetes kiváncsiságot, majd a természettudományok ismeretetét is, és ott ezek alkotják a fejlett közösségi társadalmakat. Lehet hogy ez fajta lassabb, de folyamatosabb fejlődési ív oda jutatatta őket, hogy paradox módon már sokkal fejlettebbeké tudtak válni, mint mi. Vannak scifik, sőt, díjjal jutalmazott szépirodalmi művek is, amelyeképpen ezt a témát dolgozzák fel, legismertebb az ,,Izmael'' (és folytatásai):

[link]

(rá is lehet keresni: Daniel Quinn Izmael, ha így keres rá az ember, kis keresgéléssel az egész köönyv letölthető.)

10#

Vagy nem találtál még emberedre

Hidd el

Lehet le züllött, alkoholista emberkéket vertél meg

Vagy fiatalt.

És nem cigány hanem roma

És te nem paraszt hanem magyar

Ennyi

Ismerősöm pár éve hátizsákozott Indiában néhány hónapot. Asszem Új-Delhiben kezdett, ahol körbekérdezősködött a helyi arcoktól, hogy mi a dörgés az országban, hová, merre érdemes menni. Sok tanácsot kapott, többek között, hogy mely észak-nyugatit területeket nagy ívben kerülje el, és kapott is egy részletes beszámolót, hogy miért. Haver azt mondta, hogy az elbeszélések alapján egyazegyben a “mi cigányaink” képe rajzolódott ki, szóval annyira azért nem lepődött meg.

Én amúgy toleránsnak tartom magam, de ezzel együtt azt gondolom, a cigányság egy örök probléma marad, nemcsak hazai, hanem globális szinten is.

19#

De ez csak Magyarországon van,

Itt mi nálunk van ez a rasszizmus.