Milyen volt a 80-as, 90-es években felnőni?
Valóban nem volt mindenkinek internet hozzá férése?
Milyen elektronikus eszközök voltak divatban?
Mikkel lehetett a szabadidőtökben kikapcsolódni?
A korai internet baromi uncsi volt és sokat kellett érte szenvedni.
Tipikus weboldal amit 2 teljes napig kódoltál, betüről betüre, kézzel:
A nevem Szabó Béluska. Ez az én weboldalam. Szeretem a nindzsákat.
És nem vicc, ez a három mondat volt az egész, nagy fehér háttéren tök egyszerű piros betűkkel meg egy pixeles anime karakterrel.
#31 Évekig nem is volt magyar nyelvű tartalom fent, a hazai szolgáltatok oldalán kívül. Sőt szigorúan vett házi készítésű tartalom sem. Tisztán szöveges oldalak, vagy max. 3-5 darab kis felbontású gif vagy jpeg beszúrva a szövegek közé.
Visszont a BBS szolgáltatók digitalizálása miatt - Ezek a betácsázos interneten kívüli, de úgyanugy modemmel ellérhető független szervereken futó adatszolgáltatok. Emeltdíjas hívásért vagy fizetős kód megvásárlása ellenében lehetet igénybe venni őket. - miatt a korabeli minőségben vagy még korábbiban, de rengeteg média fáljt: képet, zenét és videót ellehetet érni. Igaz jobb esetben is három fél-negyed óra alatt töltödött le egy átlagos hosszúságú szám egy simma vonalon. És egy dupla bérelt vonalon is kb. egy óra volt letölteni egy albumot. Viszont a szerzőjogi vagy egyéb tartalom szűrésre még a gyerek cipőben járás is túlzott felnagyítása a helyzetnek.
Ok US billboard Hits és Albums és Hollywood filmeken kívül az ázsia tartalmak voltak fent csak nagy mennyiségben csak akkor.
#32
Persze, hogy nem. Meg igazán érdemi tartalom se. Az egészet nagy részt azért kódolták hogy kódolhassanak.
Kb. az első felhasználóbarát platformok megjelenéséig (kb 2002-2004 asszem talán?) az ilyen geocities oldalak szerkesztése csak a nagyon autisztikus hobbi matematikusok erőfitogtatása volt.
A Matáv-nál - ?csak? Budapesten - a kilencvenes évek második felében este tíz és reggel hat óra között egy óra után tuti nem kellett tovább fizetni. Ritkán képes volt megszakadni a vonal, de max. heti egyszer-kétszer. Egy 56Kbites modemmel ~98%-ban 44Kbites kapcsolatott hozott létre. Itt 4-5KByte/sec-os letöltést lehetet elérni, ami sokszor ~14MB/h sebességet jelentet. Egy zenei egy lemezes album pedig 45-70 mega közt volt MP3-ban.
Egy egy CD-s jelemzően felíratos film meg két éjszaka alatt jött le, és kb. videómagnos minőségben. Tehát tényleg lassú volt.
Ja tényleg a letöltés okairól jutott eszembe. Hogy milyen kevés dolog volt még elérhető akkor Magyarországon.
Kettős szűrön át jött be például az Europán kívüli összes dolog, német és utána magyar. Hiába ment valami az Music TV-n is gyakran, ha németeknél nem volt sikeres, könnyen lehet nem volt elérhető a hanganyaga magyar boltokban.
Japánban és USA egyes metropolisaiban a kilencvenes évek második felében már megfizethető lakossági elérhetősége volt a szélessáv egy korai változatának. Ők már óránként 100-120 MByte-t tudtak fel és letőlteni. Az eMule fájlmegosztó és a Napster zenei és videó megosztók aranykora volt a kilencvenes évek második felében már.
Rengeteg scan-elt angol nyelvű könyv is elérhető volt az eMule-n.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!