Milyen volt a 80-as, 90-es években felnőni?

A '80-as években nemhogy internet nem volt, de személyi számítógép sem állt minden szobában. Sőt, nekünk csak egy tévénk volt, plusz egy videómagnónk és egy lemezjátszónk. Elsős voltam, amikor külön tévét kaptam egy videómagnóval, amivel csak lejátszani lehetett. Volt kazettás magnó, walkman, legó, rengeteg matchbox autó. Ja, lány létemre én inkább autóztam. Bár a plüssöket szerettem.

Ekkor még senki sem az okostelóját nyomkodta, mivel a mobiltelefon sem létezett. Helyette átmentünk egymáshoz játszani, nagyokat kirándultunk, strandra jártunk, meg évente egyszer nyaralni. Én szerencsés voltam, mert külföldre is jártam a szüleimmel. Évente egyszer, nyáron. Ráadásul repülővel, meg egyszer busszal, de az baromi sz*r volt. Mármint az utazás, nem a nyaralás.

Hú, sok dolgot tudnék még mondani, de a legtöbbet már leírták előttem. Bár a '80-as években születtem, de inkább a '90-es évekre emlékszem jobban. Akkor kezdett ugye sok minden változni.

'81-es évjárattal nő jelen.

'99-ben lettem egyetemista, a koliban már volt internet - addig nekem zéró kontaktom volt a műfajhoz. De annyira, hogy egy programozó haver asszisztálta végig életem első (freemail, akkor még) emailcímének megszületését. Annyira abszurd, nem?:)

A menőknek voltak videojátékaik már a '80-as évek közepén is.

Nagy szám volt, ha több tévé volt a családban, pláne ha video is.

Volt walkman, később discman is. Jó buli volt kazettára felvenni a hülyeségeinket, és varni a kedvenc zenénket, amit hátha leadnak a kívánságműsorban - és ha igen, akkor felvettük azt is.

Amúgy mi nem nagyon néztük a tévét, főleg gyerekként és kiskamaszként nem.

Helyette folyton kint lógtunk: tollasoztunk, bicajoztunk, gumiztunk, bóklásztunk a réten, a nagyszülők (és minden idősebb rokon) padlásán, több szólamban próbáltunk énekelni... fura könyveket hoztunk ki a könyvtárból, és egymáson próbáltuk ki a hipnózist (semmi nem történt :) ); órákig ültünk a fagyizóban - 20 Ft-ból egy 4gombócos kehely is kijött...versenyt fújtuk a lufikat Turbo rágóból (4 összerágása komoly állkapocs-edzés volt), idétlenkedtünk a játszón vagy a parkokban (minden létező csövön lógtam/forogtam fejjel lefelé, mégsem lettem rúdtáncos) oviban mindenki falta a Gabi fogkrémet, és tízéves korunkra feketeöves fáramászók voltunk.

Ha egyedül voltam, akkor meg olvastam, olvastam és olvastam, esetleg zenét hallgattam (kazettáról v rádióból).

Nagyon szürreális így visszagondolva, olyan esetlenül - egyszerűen jó dolog volt bitmentesen az élet.

85-ben születtem.

Internetet 97-ben a suliban láttam először, nekünk azt hiszem 2001-ben lett, ez viszonylag későinek számított. Betárcsázós volt, csak éjjel lehetett használni (vagy csak akkor volt ingyen? nem is tudom), és órákat kellett várni, mire felcsatlakozott. :)

Apukám talán 96-ban vett magának mobilt (bunkófonnak csúfolták még), nekem 2001-ben, 16 évesen lett.

Volt tévénk, ötödiktől számítógépünk.

Milyen volt felnőni? Erre nehéz válaszolni. Játszottunk, sokat voltunk az utcán, biciklizünk, én sokat olvastam. Sokat is unatkoztam, de ez legalább arra kényszerített, hogy igyekezzek feltalálni magam. Az én gyerekeim soha nem unatkoznak, mert mindig ott a kütyü, ez nem jó. Nem figyelték a szüleink minden lépésünket.

A saját gyerekeimet igyekszem hasonlóan nevelni. Kütyümentes életet nem tudok nekik adni, de ragaszkodom ahhoz, hogy sokat legyenek a barátaikkal a levegőn, a 10 évest elengedem egyedül biciklizni, focizni. Lakótelepen élünk, sok a gyerek, a lakásajtók nyitva, megy a bandázás egész nap.

A 90-es években voltam általános iskolás. Számítógépünk volt, azon játszottunk az akkori 2D-s, pixelgrafikát platformjátékokkal. Internet nem, azzal az iskolában találkoztam, először 1998-ban. Színes TV-nk volt meg videomagnónk, és videotékába jártunk kazettát kölcsönözni. Általában 8, 12 és 24 órára lehetett kölcsönözni, utána vissza kellett vinni. Ez akkor nagyon menő és természetes dolog volt, meg még a tévéből vettünk fel filmeket, és azt másolta magának mindenki. Akinek volt parabolaantennája, az több csatornát is nézhetett. Nekünk csak három volt, MTV, MTV2 meg a Román 1. 1996-ban indult a TV2 meg az RTLKLUB, délutánonként ott néztük az animéket, hétvégenként meg Jónás Ritát a Kölyökklubban.

Egyébként marha sokat voltunk kinn, bicikliztünk, bunkert építettünk, szülinapi zsúrra átkárkáltunk egymáshoz, meg sokan szerettek valamelyik játszótéren lógni. Tetrisszel játszottunk meg műanyag, színes cumikat gyűjtöttünk. Nekem asszem tíz éves koromban lett Walkman-em és tizenkét évesen egykazettás rádiómagnóm. Sokszor visszavittük a betétdíjas üveget, és az ott kapott pénzből rágót vettünk. Akkoriban jöttek be a nem ragadós rágók, mint a Hubba Bubba. Ha volt egy kis zsebpénzünk, azt képregényekre költöttük, mint Garfield meg Snoopy, sőt régen még volt Rózsaszín párduc meg Gondos Bocsok is, de az már nagyon régen volt.

Nekünk nem volt telefonunk sokáig, aztán lett egy gombos, bár én titokban a tárcsás telefonba voltam szerelmes. És walkie-talkie rádiótelefonnal játszottunk még, nyári táborokba jártunk, ahol átköltött úttörődalokat tanultunk. Átköltött, mivel ez már a 90-es évek volt, tehát kicsit megváltoztatták a táborvezetpk a szöveget, hogy passzoljon. A suliban az menőnek számított, akinek világító, pittyegű kvarcórája volt. Vagy olyan cipője, ami világít, ha lép. Vagy az egysoros görkorcsolya. Nekünk soká, már a 2000-es években lett internetünk, mobilt is csak a közésiskola második évében kaptam, előtte telefonkártyával toltam, ami nem is volt alkalmas órákig csevegni, többnyire csak egymondatos vagy kétmondatos üzenetekre használtam, mint "négykor a szokott helyen" meg ilyenek.

"Mikkel lehetett a szabadidőtökben kikapcsolódni?" Miért, most mivel lehet? Bandázás, biciklizés, görkori, sportok, én imádtam gipszt önteni, csak nagy retket hagytam magam után mindig. Filmeket kölcsönöztünk, átjárkáltunk egymáshoz, PC-játékokat kölcsönöztünk egymástól meg kazettát. Magnóra vettünk fel hülyeségeket, társasátékoztunk, bújócskáztunk, szellemet idéztünk lehúzott redőnynél fényes nappal, horgászni mentünk meg úszni a csatornában, telefonbetyárkodtunk fülkéből, kicsempésztük a fényképezőgépet, és fotóztunk, ami persze később kiderült, amikor elő lettek hívva a filmek.

Modemmel egy 10MBytes-os MP3-at kb. félóra. Igaz akkoriban kb. 1 perc/~0.8-1MBytes-ra volt tőmörítve és 128Kbytes mínőségben legjobb esetben.

Amúgy ~1987-1988-ig simán akaratos teljes ellenállással eljuthatott a 18-dik születésnapjáig úgy egy fiú, hogy soha nem látott fedettlen kebleket. "Ő látott monokiniző NDK turita lányokat." - már sok éves legendát tudott képezni. ...

Hú, most találtam rá erre a kérdésre véletlenül.

A korosztályomat tekintve, az 50-es éveimben járok. '81-ben már kamasznak számitottam. Nekünk még szines tévénk sem volt úgy, mint már másoknak talán.

Telefonunk sem volt, a szomszéd asszony engedte meg, hogy hivjunk valakit, vagy maradt az utcai telefon.

Számitógép? Nem volt. Csehókban, vagy bulihelyeken volt, akkor nagy dolognak számitó videó, ahol filmeket vetitettek, a szexfilmtől kezdve a horror filmeken át. Nem voltak éjszakai járatok, galog kellett hazamennünk egyik kerületből át a másikba. A Frászt kaptuk, ha megrezzent egy bokor....

Ahogy valaki irta, bandáztunk, "csöveztünk" koncertekre jártunk, utáltuk a rendőröket, piáztunk, berugtunk, cigiztünk.....

Eljártunk a vidámparkba, aluljárókba, ott "tengettük" a szabad időnket.

A Fiúknak is hoszzú volt a haja.

Az utcán kéregettünk, és ami összegyült, abbból vettük a cigit meg az alkoholokat, sört, :)

Volt hogy bevittek a rendőrök minket, mert nem tetszett nekik az arcunk... :)

15 évesen vettem az első lemezjátszómat, az Eddától kaptam egy bakelit lemezt, rongyosra halgattuk. Aztán sorba jöttek a Többi lemezek. Anyám kiborult, sokszor összevesztem vele. /szegény már nem él, fiatalon halt meg/Nagy szó volt, a lemezjátszó. A Bátjámnak, szalagos magnója volt, és igy nőttünk fel....

Bármilyen furán hangzik, 15 éve van számitógépem, sem pénzem, sem lehetőségem nem volt ilyesmire. Az első szines tévémet, 1987-ben vettem. Régi fadobozos, de távirányitos volt. /nem videoton, ami robbanos volt/ :)

Egy pár éve van okostelefonom, tabletem is,. Mára már a szines tévé sem a régi, nagy hátsóval. :)