Csak szerintem furcsa (és valahol tiszteletlen) vállaltan ateista embernek egyházi temetést szervezni, úgy, hogy ő ezt szinte 100%, hogy ellenezné?

""Nem az a legfontosabb szempont (főleg nem egy vallásos embernek), hogy egy másik ember mit mond, mit szeretne, vagy épp mit tilt meg."

Na, 𝐄𝐙𝐓 ki lehetne írni mottónak például a templomra!"

Ki van írva:

[link]

Vagyis: nem mások, hanem Jézus az út, az igazság és az élet. Magyarul aki azt állítja, hogy nincs Isten, nincs túlvilág, nincs örök élet, stb., azaz ateista (és ennek kapcsán vallásmentes temetést kér magának), az téved. A vallásos embereknek pedig nem az a dolguk, hogy a tévedésekhez ragaszkodjanak, hanem hogy Jézushoz, Jézus tanításához.

""Nem az a legfontosabb szempont (főleg nem egy vallásos embernek), hogy egy másik ember mit mond, mit szeretne, vagy épp mit tilt meg."

Na, 𝐄𝐙𝐓 ki lehetne írni mottónak például a templomra!"

A kérdező kommentje:

Utolsó, sajnos igazad van"

Miben van igaza? Abban, hogy ki kéne írni a templomra? És miért sajnos ez?

"pont ezért határolódom el nagyon sok vallásos embertől én is. Tojnak ők a szabad akaratra magasról..."

Nem tojunk rá: használjuk. Többek között arra, hogy eldöntsük, hogyan temetjük el a halottakat. Az illető családja is szabad akaratából döntött úgy, hogy vallásos szertartás keretében temeti el a fiút. A szabad akarat tiszteletben tartása pontosan az lenne, ha nem problémáznál ezen, hanem elfogadnád, hogy ők így döntöttek. De persze érthető, hogy nem tetszik mindenkinek - egyszerre mindenkinek képtelenség is a kedvében járni.

Ha te szervezted volna, és vallásmentesre szervezted volna, azt hiszed, az mindenkinek tetszene? Nyilván nem. De érdekelne? Ha tiszta lelkiismerettel döntöttél volna úgy, ahogy, akkor nem foglalkoznál vele, hogy ki mit gondol.