Hogy kell ezt japánról normálisan lefordítani?

マリアさんは中国出身です

Maria san wa chuugoku shusshin desu

Mária Kínából származik.

Gondolom erre gondoltál. (Előre is elnézést, ha a japán jeleket nem viszi át a program).

Az a témajelző partikula, amit "wa"-nak ejtenek ki, bár "ha"-nak írják.

[link]

A fenti mondatban a "Maria san"+"ha" után a kanjival írt "chuugoku" jön, közötte a "ha" magában áll. Nem nagy dolog rájönni, hogy a "ha" nem a "san" vége, és nem is a "chuugoku" eleje, hanem témajelölő partikula. A "Konnichiwa" esetén a "ha" ugyanúgy témajelölő partikula, és "wa"-nak olvasandó, ez egy rögzült kifejezés. Nyilván tudom, hogy oda tartozik, mert az, hogy "konnichi" így önmagában sosem áll.

De feleslegesen gépelek ide hosszú magyarázatot. Az igazság ugyanis az, hogy ha tudsz egy gyenge középfokon japánul, ezen már rég nem kell gondolkodnod. A "konnichiwa"-t álmodban is felismered, a "Maria-san"-nal kezdődő mondatban meg automatikusan keresed a partikulát, mert logikusan az első szó után partikula jön, hogy jelezze a mondatbeli szerepét. "Maria-san" után "wa", "ga", ritkábban "wo, to, ni" partikulák állhatnak. Sokkal ritkább, és inkább élőbeszédre jellemző, hogy a partikula elmarad. Vagyis ha a mondatban a "Maria-san" után "ha" jelet látsz, sokkal esélyesebb, hogy a "wa" partikuláról van szó, minthogy a következő szó elejéről.

És hogy megelőzzem a kérdést, onnan tudom, hogy "Maria san wa" és nem "Maria sanha", mert a "sanha" szó értelmetlen.

A は partikulát nem nehéz kiszúrni, mivel szinte mindig 2 kanji között, vagy legalábbis 1 kanji mögött áll. Ha pedig mégis kanával írt szó szerepelne előtte (mint a kérdéses さん), szinte ránézésre meg lehet mondani, hogy a は partikula az, ugyanis - ahogy az előttem szóló is rámutatott - kiolvasva nem lenne értelme.

Vannak más hasonló érdekességek is:

は - partikulaként olvasata WA (ejtsd: UA), egyébként HA. Ellenben a nőies mondatvégi わ minden kiejtése esetben WA.

を - a modern nyelvben kizárólag partikulaként használatos, melynek hivatalos olvasata WO (ejtsd UO), kiejtése viszont inkább csak O.

へ - hivatalos olvasata HE, valójában inkább YE (nem azonos a klasszikus ゑ/ヱ kanákkal!). Ha helyhatározó vagy irányjelző partikulaként van jelen, akkor viszont csak E.

に - hivatalos olvasata NI, valójában inkább NYI.

が - ejtsd: nGA (az elején a kis g betű enyhe orrhangot jelöl).

ん - hivatalos olvasata N, valójában inkább üN (szintén enyhe orrhanggal indul).

Ezek kivételek - meg kell jegyezni őket, és figyelni kell rájuk. Észre se fogod venni, és maguktól beivódnak.

"minden kiejtése esetben" = "kiejtése minden esetben"

- Elnézést!