Ezt a németek is elszokták hibázni? Mennyire súlyos?

A németek jellemzően nem tévesztik el, valahogy érzik. Viszont akad néhány főnév, amit más-más névelővel használnak más-más országrészben. Szótárban is találni (többnyire idegen eredetű) szavakat, amelyekhez ugyanazon jelentés mellett kétféle névelő tartozik. Pl. Hardtop, das oder der.

Aztán találtam olyan példát, ahol más névelővel használva az adott főnevet a jelentése is megváltozik: s Harz = gyanta, r Harz = Harz hegység.

„schamuelson” válasza nagyon jó, a lényeget megfogja. Annyit tennék csak hozzá, hogy a kérdés kissé „költői”, mert ha egy olyan kezd el németül beszélni, akinek ez nem az anyanyelve, hanem tanulta, azt egy német anyanyelvi úgyis az első mondat után tudja, mert hallja az akcentusból. Egy külföldivel szemben pedig elég nagy a németek „tűrőképessége”, különösen a fránya „der-die-das” esetében. Nyilvánvaló persze, hogy ha a mindennapi életben gyakran használt főnevekről van szó, akkor a helytelen névelő használata nagyon fülbántó tud lenni.

A több névelővel is rendelkező főnevek az egy izgalmas téma, a "Harz" az egy jó példa, nekem van egy ennél is jobb, a "Band" szó, amelyik lehet der, die és das is, természetesen különböző jelentésekkel:

der Band = kötet (könyv)

die Band = zenekar, együttes, banda

das Band = szalag, kötelék, kapcsolat, sáv (pl. frekvencia)

"A németek jellemzően nem tévesztik el, valahogy érzik."

Nem erzik, hanem megtanuljak gyerekkorukban, amikor beszelni tanulnak. Ugyanugy ahogy a magyarok is megtanuljak hogy nem azt mondjak hogy anyukámmel, hanem az hogy anyukámmal. Egy kulfoldinek azert tanulni kell azt hogy miert növéremmel es miert anyukámmal.

Gimnazista voltam, amikor először voltam No-ban, akkor még NDK-ban. Ez a nyári szünetben volt, egy német családnál laktam (testvériskola). A német tanárunk még a szünet előtt feladta hf-nak, hogy a nyári élményeinkről kell fogalmazást írnunk németül. Gondoltam, megírom még ott, és javítsák ki a német lányok. Volt egy szó (már nem emlékszem rá), aminek nem tudták a névelőjét, der vagy das, aztán abban maradtak, mindegy.

Egyébként egyetemen, főiskolán külön tanítják azokat a főneveket, amelyek, ha névelőjükben eltérnek, más a jelentésük. Ha jól emlékszem, még szigorlati tétel része is volt.

Néhányra még emlékszem, pl.

r Kiefer=állkapocs

e Kiefer=erdei fenyő

Sőt olyan is van, hogy ugyanaz a névelője, de a többes számát másképp képzi, akkor is más a jelentése. Pl.

e Bank (-en)=bank (mint pénzintézet)

e Bank (-Uml-e)=pad

Pont ezekért nem gondolnám, hogy olyan nagy hiba lenne eltéveszteni egy nem német anyanyelvűnek. Mi is megértjük a "tört magyarsággal" beszélőket.

Sőt van egy ismerősöm, aki már 30 éve él itt Mo-on, mégsem tud néhány kifejezést jól.

A mennydörgésre azt mondta egyszer, hogy égdörömbölés. Jót derültem rajta, de megértettem.

A nemetek nem tevesztik el, mert ez az anyanyelvük, es mar gyerekkorban összefüggesekben es ragozva tanultak meg a nevelöket, nem pedig ugy, ahogy azok, akiknek a nemet egy ideggen nyelv. A nem nemet anyanyelvüek elöször az alanyesetet tanuljak meg, amit aztan kesöbb ragoznak a kivant mondat szerint, annak tudataban, hogy az alanyeset der, die vagy das. Szoval a nemetek a mondatokat tanultak meg gyerekkorukban a ragozott nevelövel együtt, es ezert nem gondolkoznak rajta, hogy is van helyesen ragozva a szo.. Persze sok szo van, amelyik azonos, de mas a jelentese, es mas a neveelöje, mint pl. die Bank (penzintezet), der Bank (pad), das Laden (felpakolas, rakodas), der Laden (üzlethelyseg), stb. Ezeket is ösztönösen ragozzak, es soha nem tevesztik el.

A nem nemet anyanyelvünek a der-die-das egy problemat jelent, mert sok idö kell hozza, hogy valamennyire is megtanulja. Irasban zavaro a hiba, beszedben nem annyira, es ezert nem szolnak.

Vannak tehat olyan szavak, amelyeket csak a nevelö különböztet meg a jelentesüktöl. Ezeket erdemes megjegyezni, habar a beszedben, ha el is teveszti az ember a nevelöt, ill. ennek megfelelöen a ragozast, az összefüggesekböl meg lehet erteni, hogy mit akar mondani az ember. De aki perfekciora törekszik, annak jo tudni ezeket.

Egy par pelda:

das Gehalt - ber/fizetes/salary

der Gehalt - valaminek a tartalma, erteke, pl. der Salzgehalt (sotartalom pl. tengerviz sotartalma)

der Steuer - ado

das Steuer - kormanykerek

der Schauer - esö

die Schauer - nezök, TV Schauer- TV nezök

Vannak olyan szavak, amelyeknek a nevelöjük is megegyezik, de a jelentesük különbözö, pl.:

die Decke - tetö, plafon

die Decke - takaro, agytakaro

die Bremse - fek, autofek pl.

die Bremse - valami repülö bogar, ha jol tudom bögöly, de nem biztos

DIE Steuer = adó

A "Bremse" pedig valóban "bögöly".