Akik lövöldözős játékokkal meg sorozatokból tanulnak meg angolul, hogy csinálják?

Tapasztaltam, mert van ilyen ismerősöd. Szerintem te vagy az, aki azt se tudja, milyen játékokról van szó pontosan. Az én generációmnak a gyerekkorában nemigen voltak olyan játékok, amikből angolul lehetett volna tanulni. Kamaszkorban kezdődik.

Itt az a probléma, hogy te próbálsz mindenáron megválaszolni egy olyan kérdést, amihez nem értesz. Miért? Igen, elég jó képem van erről a témáról, de itt próbálok találni olyat, aki még pontosabban látja. Az eddigi válaszolók közül egyik sem ilyen. Nem kell válaszolni, ha nem értesz hozzá, semmi gond. Azt várnám, hogy jöjjön végre olyan, aki vagy így tanult meg, vagy mondjuk a nyelvelsajátítás a szakterülete. Nem érdekelnek tippelgető laikusok véleményei.

-sóhaj-

Figyelj, engem kár győzködnöd, mert tudom, hogy hogy működik a felnőttkori nyelvelsajátítás. Neked kéne megértened, amit már leírtam: IGEN, ragad valami az emberre, ami egy nyelvtani szabályok ismerete nélküli konyhanyelv, amivel "egész jól el lehet boldogulni" a hétköznapokban. De ez nem az a minőség, amit az ember évek szívós tanulásával elsajátít. Biztos vagyok benne, hogy tudsz FOLYÉKONYAN beszélni, de ettől még nem feltétlen lesz HELYES. Értsd: egy szakcikket, könyvet, tudományos szöveget nem lehet ezzel a tudással megírni. Nem lehet olyan helyesen megtanulni, mint egy anyanyelvi, ha nem tanulsz mellé tudatosan nyelvtant is.

"Pedig felnôtt korban is ragad az emberre, és igenis az agy ugyanazzal a módszerrel képes segíteni a nyelvtanulást, mint kisgyerekkorban."

Már leírtam kétszer a különbséget. Tanultál pszicholingvisztikát? Én igen. A gyerekkori ösztönös nyelvtanulás, aminek a legmarkánsabb jele a tökéletes kiejtés, lezárul abban a korban, amikor a kognitív képességek fejlődése felgyorsul, tehát a kamaszkor kezdete környékén, 12 éves kor körül. Aki ezután kezd el nyelvet tanulni, az bármennyit tanulhat, nem fogja elsajátítani az anyanyelvi kiejtést. LEHET, hogy udvariasságból azt mondják majd az angolok, hogy nincs is igazán akcentusod, meg lehet, hogy a rokonok azt mondják majd otthon, hogy tisztára úgy beszélsz, mint egy angol, de egy anyanyelvi mindig meg fogja tudni mondani a különbséget. És tökmindegy, hogy 5 vagy 10 vagy 50 évig élsz anyanyelviek között, ha ezt a kort elhagytad. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha 1. nyelvzseni vagy (ez egy nagyon-nagyon kicsi százalék), 2. szívósan, tudatosan fejleszted a kiejtésed, tanfolyamra jársz, és az a motivációd, hogy mindenáron beilleszkedj az anyanyelviek közé.

"Ha kiköltözik egy angolt nem beszélô valaki Angliába, egy év után sokkal jobban fogja beszélni a nyelvet, mint más aki otthon magolja sok hosszú éven keresztül."

Nem igaz. Egyrészt elnagyolt a kijelentés, mert nem mindegy, hogy ki és mikor költözik ki (milyen az illető nyelvérzéke és hány éves), másrészt az se igaz, hogy otthoni magolással nem lehet megtanulni. Tökéletesen meg lehet tanulni. A külföldi létet is lehet szimulálni pl. a kérdésben említett játékokkal, vagy külföldi médiával a neten keresztül. Igenis szükség van a magolásra. Az persze igaz, hogy a hallásértés és különösen a beszéd akkor fejlődik legjobban, ha az ember tartósan idegennyelvű környezetben van és nem kommunikál az anyanyelvén, de, mint már többször leírtam, ez csalóka, mert a folyékony beszéd nem automatikusan helyes beszéd. Általában az van, hogy az ember kimegy, berögzül neki valami az elején, és onnantól kezdve azt használja, nem tudva, hogy nyelvtanilag jó vagy rossz, mert az agy igyekszik egyszerűsíteni. Van olyan barátom, aki külföldi általános iskolába járt, ahol a "could have" - alakot szlengesen "could of"-nak mondták, mivel kiejtésben eléggé hasonlít a kettő. Csak gimiben tudta meg, évekkel később, hogy ez egy szlenges forma, amit helytelen leírni. Folyékonyan beszélt? Igen. Megértették? Igen. Helyes volt? Nem. Aki kimegy Angliába vállalkozni, ugyanígy van vele. Az a célja, hogy minél hamarabb megtanuljon egy "társalgási szintet", ezért nem érdeklik annyira a szabályok, és csak úgy beszél, gyakran keverve dolgokat. Az anyanyelviek persze nem javítják ki folyton, mert nem akarnak bunkók lenni, és érdekük, hogy megértsék. Amikor külföldi, magyarul tanuló egyetemi csoporttársammal beszélek, én se javítom ki állandóan. De azonnal megmondom, hogy külföldi. És ő sem áltatja magát azzal, hogy "ráragad a nyelv", hanem tanul. A németben amúgy ez látványosabb, mert ott sokkal merevebb a nyelvtan, sokkal több mindent kell észben tartani, sokkal több mindenre kell beszéd közben figyelni, az még kevésbé ragad rá az emberre.

Persze valószínűleg ott van a félreértés közöttünk, hogy a legtöbb ember nem ennyire igényes, és úgy van vele, hogy neki mindegy, hogy helyesen beszél-e, a fő az, hogy megértsék. Ezen a szinten persze el lehet evickélni, és ehhez a szinthez minden nyelven ragad rá elégséges az emberre. De én nem erről beszélek.

"Pont, hogy a nyelvek ezok, amiket nem lehet bemagolni, mert szarra se mész a sok nyelvtani szabâllyal meg nagy szókinccsel, ha képtelen vagy kommunikálni és akadozás nélkül elmondani egy mondatot (ezt nem rád értem, hanem úgy általánosságban)."

Ez sokszor így van, sokszor meg nem. A beszéd a nyelv leg"látványosabb" része, és sok embernek az a problémája, hogy ezt nem gyakorolja be eléggé. Másrészről viszont, ha egy egyetemre akarsz mondjuk bekerülni Angliában, igencsak kell ismerned azokat a szarra sem jó nyelvtani szabályokat, ha azt akarod, hogy komolyan vegyenek. Ugyanez a helyzet bármilyen komoly állásnál. Aki megbecsült munkát végez, az ügyel arra, hogy ne csak folyékonyan beszéljen, hanem helyesen is. A németnél, orosznál ez még inkább így van, mert ezekhez képest az angol egy egyszerű, flegma nyelv. De németben pl. elég hülyén néznek rád, ha hétköznapi dolgok névelőjét rosszul tudod, vagy rosszul ragozod az igét.

"Altalanosban 6 evig eroltettek a nemetet, semmi sem ragadt ram, kozepsuliban meg lehetett valasztani kezdo francia vagy kozep angol kozt, angolba mentem es jo jegyeim voltak. A nemet azert nem ment mert nem volt szuksegem ra, csak magoltam az atmeno jegyert."

Ezzel csak az én igazamat bizonyítod. Pont te írod, hogy azért nem ment, mert nem volt motivációd. Úgy nekem se menne. Nem is ment. Azonkívül senki nem mondta, hogy jó az általános iskolai nyelvoktatás. Az rendszerint arra jó, hogy megismerkedj a nyelvvel. Nem nagyon ismerek olyat, aki általánosban, nem nyelvi osztályban értékelhető szinten megtanult volna egy idegen nyelvet. Én nem azt mondom amúgy, hogy csak magolni kell, de természetesen azt IS kell. Amellett, hogy minél többet kell használni a nyelvet, tisztában kell lenni az elméleti háttérrel is. Lehet, hogy két évig nem fogod használni a Future Perfect Continuous-t, és lehet, hogy ugyanennek az alakját soha az életben nem fogod látni, vagy max. egyszer de akkor is kell tudni, ha netán szükséged lenne rá, meg hogy átlásd a nyelv logikáját.