Sokan nem mondanak névelőt a nevek előtt, miért van ez?

Sokan gondolják azt, hogy az irodalmi nyelv = a nyelv. Pedig ez távolról sem igaz. Az irodalmi nyelv egy mesterségesen kialakított, összeollózott nyelvváltozat, amely abban a formában senkinek sem az anyanyelve, hiszen senki sem azt tanulja meg kisgyerekként a szüleitől. Édes anyanyelvünk tehát nem azonons az irodalmi magyarral: ez utóbbi gyalorlatilag egy tanult, iskolában tanított "idegen nyelv".

Mindennek megvan a maga helye és ideje. Hivatalos ügyben, beszédekben használható az irodalmi nyelv; de családi vagy baráti körben, netes fórumokban, vagy akár a boltban vagy a kéményseprővel a köznyelv valamely változatát használjuk, tehát mondandónk kb. 98%-át köznyelven fogalmazzuk meg. És ez így van jól.

Sokan mégis, teljesen indokolatlanul, még akkor is ezt a mesterséges irodalmi nyelvet kérik számon az anyanyelvi beszélőkön, amikor azok éppen köznyelven kommunikálnak. Az meg teljesen megalapozatlan, sőt, cáfolt feltevés, hogy aki nem az irodalmi nyelvváltozatot beszéli, az kevésbé értelmes ember lenne.

A természetes nyelvek nem tervezőasztalnal készülnek, így nem feltétlenül logikusak, ill. nem csak egyféle logikát követhetnek. Valaki számára az a logikus, hogy személynév elé nem kell névelő, mert anélkül is egyértelmű, kiről van szó és nem akarják tárgyiasítani az illetőt; mások számára meg kell, mert azzal fejezik ki, hogy egy meghatározott személyről van szó. Mindkettő logikus, de egyik sem logikusabb a másiknál, de még csak nem is helyesebb. Ez nyelvváltozat és ízlés kérdése, arról meg felesleges vitatkozni.

falusi vagy ennyi, es helyesen sem tudsz se irni se beszelni

es nincs benned emberi tisztelet sem

de egyszer csak megtanulod majd, vagy nem...

Xy4

Kerdezo! Nem vagy pesti, sem budapesti, hiaba eroskodol.

Pest Megye nem = Pest vagy Budapest.

Meg egyszer: nevelo nelkul helyes, akar Erden vagy Budapesten.