Az idős embereken kívül használja még manapság valaki a dél-dunántúli, a palóc és az egyéb magyar nyelvjárásokat? Szerintem manapság mindenki az "alap" magyar nyelvet (vagy nem tudom hogy fogalmazzak) használja. Nem így van?

Manapság főleg a szókincsben meg a nyelvtanban vannak helyi változatok, pl. nálunk nincs ikes ragozás vagy legalábbis nem jellemző.(Hajdú-Bihar)

Illetve késve veszi át a nyelvi változásokat, pl 20 éve még elfogadott volt a szöllő és a szallag, nálunk ma is így használják.

Szegeden az ö-zés teljesen általános. "Szögeden" ügyvédek, főorvosok, egyetemi tanárok is ö-znek, ha maguk között vannak.

Dél-Dunántúlon a "zárt e" hangot is ejtik még mindig, ha valaki nem ejti, arról tudható, hogy "gyüttment" idegen, nem tősgyökeres helybéli :)

De különben csak náluk magyaroknál ilyen műbalhé a tájszólás lenézése. A legtöbb nyelvben teljesen természetes jelenség, hogy hivatalos kommunikációban az irodalmi nyelvet használják, de minden más a helyzetben a helyi tájszólást.

"szöllő, meg szallag"

Jó példák! Pontosan így mondjuk :) Csak persze nem így írjuk.

Szegeden születtem, mellette élek közvetlenül és ott tanulok már 6 éve. Soha életemben nem hallottam még szegedi szájából azt, hogy "Szöged". Elvétve vannak szavak, amiket ö-vel mondanak többen, mint például az "önni" vagy "öszök", de nem általános jelenség ahogy észrevettem.

Ezzel szemben például a felvidéki magyarok, köztük bizony a fiatalok is, nagyon erős tájszólással beszélnek. Az egyik csoporttársam is onnan származik és egyszer el is vitt egy ilyen társaságba, ahol csak felvidéki fiatalok voltak és mindannyian így beszéltek. Én nem tartom gáznak a tájszólásukat, inkább aranyosnak tűnik néha a csoporttársam, amikor számomra "magyartalanul" (erősen idézőjelben) fogalmaz. Ugyanez elmondhatom a vajdasági csoporttársamról, bár náluk inkább a szavak mások, nem a kiejtés.

A csupor és a málé nekem teljesen normális szó... A paszulyt már ritkán használom, pedig jó szó, de amúgy gyerekkoromban az ment, a szomszédban pedig egyszer megkérdezték, hogy nőtelem-e a hajamat... A sír helyett rí, etc. Ez ugyan 2-3 évtizede volt, de akkor még egyes körökben határozottan megvoltak az érdekesebb szavak s volt némi tájszólás is. Tisztántúl, ugyebár csak a Tiszáig ló a ló, utána lú :D

A kolompér is kedves szavam, de már nem használom :D Odáig azért sosem fogok süllyedni, hogy leburgonyázzam a krumplit :D

A kétpontos e-t is ki tudom ejteni (bár azt otthon sosem hallottam), de sajna sosem kell, pedig énekkaros vagyok s egyes daloknál még az szerepel a szövegben...

Mi nem ö-ztünk, de az a mondat azért megvolt gyerekkoromban, hogy "öttem möggyet kenyírrel", mint érdekesség...

Nekem roppant érdekes az ilyesmi, de a régies szavakat is kedvelem, pl. szoktam használni a mián (miatt) szót. Bizonyára nem tudom visszahonosítani, de törekedni azért lehet rá :D

Persze mint informatikus, az angol szavak is megjelennek a világomban, még egy csomó szleng is. Főleg családi körben, mert olyan szavakat is behozok, amik nem jönnek be a nyelvbe, mert van rá teljesen jó saját szó is, viszont az angol hangulata nekem más.