Hogyan alakult ki a magyar köznyelv? Az irodalmi nyelv egyszerűsödéseként, vagy a nyelvjárások keveredéseként? És mikor?

Azt tudjuk, hogy a magyar irodalmi nyelv az északkeleti nyelvjáráshoz áll legközelebb, ugyanis Károli Gáspár bibliafordító és Kazinczy Ferenc nyelvújító is erről a vidékről származott.

Azt is tudjuk, hogy a köznyelvet először Budapesten kezdték el beszélni, és innen terjedt el többek között a tévének köszönhetően az ország többi részére.

1. kérdés: Kb. mikortól kezdve beszélik Budapesten a köznyelvet az amúgy a történelmi Pest, Buda és Óbuda területén korábban beszélt palóc illetve közép-dunántúli nyelvjárások helyett? (amit amúgy néhány idős ember a Budapest melletti kis falvakban máig beszél)

2. kérdés: hogyan jött létre a köznyelv?

A: A köznyelv az irodalmi nyelv leegyszerűsödéséből jött létre? (tehát, akik Budapesten éltek vagy ide jöttek, azok elkezdték utánozni az irodalmi nyelvet beszélő felsőbb rétegeket)

B: A köznyelv egyszerűen az egyes nyelvjárások keveredéséből alakult ki? (tehát, akik Budapestre jöttek, inkább egymástól vették át a szavakat/kiejtést stb. és ennek a keverékeként jött létre a köznyelv)

Gondolok egyaránt a szókincsre, kiejtésre, nyelvtanra.