Miért végződik sok ősi magyar férfinév "a" betűre, mikor a legtöbb nyelvben azok női nevek?

"mikor a legtöbb nyelvben azok női nevek?"

- Azokra gondolsz, ahol a férfi nevek o-ra végződnek? Hány magyar név végződik o-ra?

A magyarban semmi ilyen szabály nincs.

" a legtöbb idegen nyelvben ami a-ra végződik, az biztos, hogy női név"

- Melyek ezek az idegen nyelvek?

Magyarban is a legtöbb női név a-ra végződik.

Persze nem az ősi nevek. De hétköznapi nevek.

Egyik okabiztosan az, hogy a magyar nyelvben nincs neme a főneveknek.

Ha padig nincs, nincs mit megkülönböztetni a szóvégi magámhangzóval.

Szerintem abból lehetne kiindulni hogy az ősi magyar férfi neveknek nincs női párja, a női nevek teljesen eltérnek, nem a férfiből képződtek, míg az A végűek más nyelvekben a férfinév kis módosulása (persze van hogy a női A végű névből hozták létre az Atól fosztott férfit)

Illetve a magyar 90%ban mássalhangzódomináns, mivel a rovásírással a mássalhangzókat jegyezték fel, a magánhangzók szabadon váltakozhattak, ugyanúgy megértették, megértjük most is, a szavak egy jelentéskörbe tartoztak. Ilyesformán bonyolult lett volna ha a női és férfi név alakja ugyanolyan, épp csak egy utolsó, jelentéktelen magánhangzócska különbözteti meg őket, amit írásban nem is igazán jelöltek.

Hogyhogy "legtöbb nyelvben"?

Nem olyan sok az.