A palócok ki tudják ejteni a "rendes" a hangot és sértődöttnek érzik-e magukat, hogy egyesek a cigányok beszédjéhez hasonlítják?

A kettő teljesen más. És simán hallani a különbséget.

A palóc nyelvjárás nem csak az 'á'-zásban nyilvánul meg.

Jellemzőek még a záródó típusú diftongusok ("ó"-"au", "ő"-"öü", "é"-"ië")

A -val, -vel rag v-je rendszerint nem hasonul: sokkal-sokval, házzal-házval.

Használják a régmúlt igeidőt : elmentem volt(valamikor régen jártam ott)

Az 'az' névelő sokszor simán 'a': a asztalon, a ablakon...

A meg igekötő g-je hasonul az ige első mássalhangzójához: mevvesz(megvesz) mellocsol(meglocsol).

Komplett tanulmányt lehetne erről írni. A lényeg, hogy ez egy komplett nyelvjárás, és nem egyenlő azzal, hogy a cigány nem tanul meg rendesen beszélni.

#4: a palóc egy komplett nyelvjárás, a cigány meg csak nem tanult meg rendesen beszélni?

Javaslom a fonológiai tanulmányokat kiegészíteni némi szociolingvisztikaival is.

#5

A szociolingvisztika pontosan arról szól, hogy bizonyos társadalmi, etnikai rétegek nem tanulnak meg rendesen beszélni!

Mennyire tér el az egyéni nyelvi repertoárjuk a teljes nyelvi repertoártól.

Persze mindenkinek eltér valamilyen szinten.

A nagy különbség, hogy az alacsonyabb társadalmi csoportból jövő etnikum leéli az életét 1000-2000 szó ismeretével. Azt is alpári gajdoló stílusban használja.

Míg a palócnak van mondjuk 60-70 ezeres szókincse(minimum) csak nyelvjárásban beszél.

Ájvé ,dehát ekkor hücpességet sábeszkor mükce végzés közbe ki tud össze hozni a rajsekóllal ,valaki hogy lehet ekkora mesüge ,de közbe grójsze éceszgéber is? Nagy mázli ,hogy még kajakra vannak ilyenek és tudnak úgy bárheszt csinálni ,hogy ciceszüket -a táleszükkel- együtt megtudják védeni. Vagy különben grójsze córesz lenne.

Tudtad követni ,kérdező? :D

Kérdéshez:

Egyébként szerintem nem is hasonlít a kettő.

Üdv!