Miért vélik megalázónak, hogy a magyar nyelv a finnel közös eredetű?

Sajna csak videók vannak. Végülis amit én mondok az nem mérvadó, csak mindig mondom, hogy vannak más nézetek is.

De mindenben hinni kell, vagy a hivatalos tananyagban, vagy az alternatívokban. Nyugodtan leszarhattok.

1. Mert az ugorok jelenleg nyers rénszarvasvért ivó, nyers húst evő félmongoloidok (nem mintha a szibériai türkök nem lennének azok). Nem igazán imponáló az önérzetünknek (bár az ecseri piac exponenciális növekedését elnézve lesz még uccse).

2. Az ugor rokonság tény, az ótörök hatás szintén. Ótörök szavaink nagy része egyáltalán nem marginális, ahogyan sokan azt hiszik, hatalmas mennyiségű, magas kultúrát prekoncipiáló türk eredetű elvont főnév, és ige tartozik a magyar nyelvi corpushoz. Ami nem a Jumurdzsákot, zsebet, mámort meg egyéb oszmán szót jelent.

Nyelvtanra, funkciószavakra csekély hatása volt, többségük ugor, belső fejlemény, vagy ismeretlen.

Később a nyelvújításnál nagyon meghackelték az egészet, ugyanis rengeteg szláv eredetű, a magyar fonotaxis szabályai szerint deformálódott szláv szót magyarnak gondoltak, hogy sokszor addig nem létező töveket, új szófajokat, sőt néha is ragokat (-nok, -nök) teremtettek.

(ellentétben pl. a 20. századi szlovák nyelvújítókkal, ahol az összes magyar szót már ismerték a nyelvtudomány akkori állása alapján, és módszeresen irtották a szlovák irodalmi nyelvből)

3. Bár az ugorok történeti státuszát jobban kéne vizsgálni, ugyanis rengeteg folt, rengeteg kérdés van, amit elég ködös a tudomány valamennyi diszliplinájának szemszögéből.

"Én csak a "józan paraszti" eszemre hallgathatok, az pedig azt mondja nekem, hogyha két nyelvnek azonos az eredete, akkor az olyan alapvető szavaknak, mint mondjuk "anya, apa, fiú, lány, testvér, nap, hold, föld stb. stb." legalább nyomokban hasonlítania kellene egymásra."

1. Az "anya, apa" valószínűleg univerzális gyermeknyelvi szó (ld. héber abba, koreai appa, türk ana).

2. fiú, -fi, -ffy: manysi piγ, hanti păγ, komi pi, udmurt pi, mordvin pijo, finn poika, svéd pojke. Azonos jelentésűek. Hamis a barát a román fiu, ami a latin *fílius-ból ("fia valakinek") fejlődött ki.

3. hölgy: manysi kal' "nőstény", hanti köjäv "nőstény", lapp gađfe "nőstény".

nő: manysi nē, hanti ni, mordvin ńi, lapp ńiññelas, nyenyec ńe, enyec nǟ, nganaszan nē, szelkup neä, kamasz-kojbál-mator ne.

leány: valószínűleg kicsinyítőképző (ld. újlatin nyelveknél az olasz donna > latin dominula kifejlődését)

4. vér: manysi wiγr, hanti wĕr, zürjén vir, udmurt ver, mari wər, mordvin ν́äŕ, lapp varra, észt-finn veri.

5. nap: bizonytalan eredetű. föld: német eredetű (Feld).

6. hold > hó, hav (hónap= holdnap, március hó stb.): manysi chuv, mordvin kov, finn kuu, szamojéd ki. Mindegyik nyelvben egyszerre jelent holdat és hónapot is.

#26

Először tisztázzuk, hogy a finn nem a legközelebbi rokon nyelve a magyarnak. Ezért nevezik finn-ugor nyelvcsaládnak. Felhoztál pár példát ami valóban nem hasonlít, de bőven vannak példák amik igen.

(alatt-alla, róna-aro, születés-syntyme, varjú-varis, víz-vesi, vér-veri, mony [régi szavunk a tojásra]-muna, lom [régi szavunk a hóra]-lumi). Szintén sok alapszóra igaz az "f" és "p" változása is. (fa-puu, fej-pää, fűz-paju, fütty-pilli...stb) Közös számnevekről nem is beszélve. Ilyeneket nem fogsz találni más nyelvekkel az uráli nyelveken kívül. A másik, meg 2 nyelv rokonsága nem a közös szavak számán múlik. Csak nálunk hiszik azt páran, hisz mi akiknek nincsenek közvetlen nyelvrokonai, nem igazán értjük mi is az a nyelvrokonság. Elsősorban nyelvtanában van 2 nyelvnek rokonsága. Hagy ne a nyelvészek hibája legyen, hogy az uráli nyelvek nyelvtana közelebb áll a magyarhoz, mint más nyelveké. AZ pedig, hogy nem értjük meg a finneket és ők sem minket az nem egy nagy meglepetés. Az indo-európai nyelvek többsége kicsivel több mint 1000 éve vált el egymástól, de ezen nyelvek beszélői még mindig egymás mellett élnek, így a rokon nyelvek egyszerre fejlődtek tovább. Ez a szláv nyelveknél figyelhető meg főleg, mivel többségük az utóbbi pár száz évben vált el egymástól. A germán nyelveknél elég egyértelmű a norvég, német, angol nyelvek rokonsága, de mégsem értik egymás nyelvét, ellenben azok az országok amik egymás mellett vannak szinte egy nyelvet beszélnek (norvég, svéd, dán-német, holland). Ezek után nem meglepő ha mi nem értjük egymást. A 2 ország messze van egymástól, azon kívül a finn-ugor nyelvek szétválását a legenyhébb becslések is 4-6 ezer évre teszik. Ha ennek akár csak a fele igaz, akkor is 2-3 ezer év is rettentő sok. Finnek nyelvére hatott a svéd és az orosz, a mi nyelvünkre hatott a lengyel, német, török, latin, mongol (a "nap" szó amit példának hoztál fel az tudtommal eredetileg mongol szó volt).

1. fej: manysi penk, mordvin pe, komi pon, udmurt pom, mordvin pe, finn (értsd visszamenőlegesen is: finn, észt, karéliai, lív, veps, vót): pää /pee/ "ee" hosszú "e"-t jelöl. Azonos jelentés.

2. fül: manysi pil, hanti pĕl, komi peľ, udmurt peľ, mari pə̑lš, mordvin piľe, lapp peľ. Azonos jelentés.

4. orr (eredeti magyar jelentés: "kiemelkedés", vö. >orom, orm-): hanti uor (hegyvonulat), udmurt vir (domb), finn vuori (hegy) > proto-finnugor *woori> feltehetőleg indoeurópai eredetű > *h₃eros (vö. ógörög ὄρος, /horosz/).

5. láb bizonytalan, csak szamojéd szóval találtak kapcsolatot.

„Ilyeneket nem fogsz találni más nyelvekkel az uráli nyelveken kívül.”

Dehogynem, a legtöbb szabályos hangmegfelelés átível az uráli nyelvcsaládon. Cak pár példa a teljesség igénye nélkül (vegyesen válogattam be az urál-altaji nyelvekben közös szavakat, illetve török jövevényszónak tartott szavakat is). Felhoztam ellenpéldákat is, ahol a magyar nem feltétlenül a várt módon viselkedik (de ilyeneket a finnuognál is fel lehetne hozni):

b/m szabályos hangmegfelelés:

én (szem. névm.): minä (finn), mon (mordvin), én (magyar, eredetileg valószínűleg „mén”), ben (türkmén, üzbég, stb.), ben (török, gagauz), bi (mongol nyelvek)

mi: me (finn, észt), mi (lapp, udmurt, magyar), miz (kirgiz, balkar), biz (számos egyéb török nyelv)

más(ik): muu (finn, észt), mat, mot (manysi), más (magyar), baška (török, kirgiz, baskir, gagauz), bus, busa (mongol nyelvek)

madár: bildir, buldur (török nyelvek), bildu'ur (mongol)

(és nem kell kicserélni a lúdra, hogy megfeleltethetúő legyen a finnugor lintu-val, mert ugyanolyan erőből a kacsára is kicserélhetnénk, hogy a mongollal és a törökkel legyen megfeleltethető...)

máj: maksa, maks (finn, észt), baɣɨr (török, azeri), bawɨr (kazakh)

ellenpélda: béka: melxej (mongol), baqa (török nyelvek), béka (nem méka, magyar)

g/k/h szabályos hangmegfelelés:

három: gurba (számos mongol nyelv), gǫlbmâ (lapp), qurban (mongol), kolm- (finn, észt), három (magyar)

homok: gum (azeri, türkmén), qum (egyéb török nyelvek), xumxi (monfol nyelvek), homok (magyar)

hamu: kül (török), kulov (mordvin), kōĺǝ.m (manysi), hamu (magyar)

hegy: xure (tunguz-mandzsu-nyelvek), kûʔeo (nyenyec, enyec), hegy (magyar)

holló: garga (türkmén, azeri), qarɣa (török, kirgiz, kazak, stb.), kere, xire (mongol), kernez,

hó: gar (azeri, türkmén), qar, kar (legtöbb török nyelv), kim (udmurt), hó (magyar)

kirniz (udmurt), kula (nganasan), holló (magyar)

ellenpélda: kacsa: gus (azeri, türkmén, jelentése madár) kus (török nyelvekben madár, a yakut és dolgan nyelvekben kacsa), xulda (mongol), kas (hanti), kacsa (és nem hacsa, magyar)

p/f szabályos hangmegfelelés:

fiú: pikte, putte (tunguz-mandzsu nyelvek), pi- (uráli nyelvek), fi- (magyar), ez amúgy egy nagyon ősi szó, amely még a dravida, sino-kaukázusi és afro-ázsiai nyelvekben is megvan ugyanilyen alakban

féreg: pere, pelle (koreai) f́aru (mandzsu), féreg (magyar), ez is megvan a dravidában is (puri, pulu)

fű: pajqta (tunguz-mandzsu), phul (koreai), pum (manysi), fű (magyar), amúgy ez is megvan a dravidában is (pul)

fog: pali (tunguz-mandzsu), pii (finn, észt), fog (magyar), dravida: pal

fej: peje (tunguz-mandzsu), pää, pe (finnugor nyelvek), fej (magyar)

b/p/(f) szabályos hangmegfelelésekre is akad számos példa.

felhő: bulut (török, üzbég, ujgur), pulut (shor, hakasz), pel-, pil- (uráli nyelvek), felhő (magyar)

facsar: bisal (burját), posǝr (hanti), facsar (magyar)

por: buru (altaji nyelvek), por (magyar)

Számos szónál megfigyelhető az r/l, valamint a d/t/z megfelelés is.

Swadesh-lista: az altaji nyelvekkel hasonló (sőt, kicsit nagyobb) arányban feleltethető meg, mint az uráli nyelvekkel, de még a dravida és az ido-európai nyelvekkel is vannak megfelelések (kb. fele-fele annyi, mint az altajival vagy az urálival).

személyes névmások: Az altaji nyelvekkel mindegyik megfeleleltethető, a 3. személyek az urálival nem.

egyszerű számnevek: A számok nem mindegyike (pl. 7, 9. 10) feleltethető meg az uráli nyelvekkel, amelyik igen, általában az sem túl szabályosan, az altaji nyelvekkel szintén megfeleltethető a legtöbb szám (2, 3, 6, 7, 8, 9, 10, 100), szintén nem mindig túl szabályosan.

„Elsősorban nyelvtanában van 2 nyelvnek rokonsága. Hagy ne a nyelvészek hibája legyen, hogy az uráli nyelvek nyelvtana közelebb áll a magyarhoz, mint más nyelveké.”

Egyes altaji (pl. török) nyelveké hasonlóan közel áll. Megint csak nem tudtunk különbséget tenni.