Aki tud horvátul vagy szerbül az segítene? (igék- aspektusok, [esetleg más szláv nyelv])

Szerbhorvátul nem tudok, csak oroszul makogok valamit, de nagyon nagy valószínűséggel az igeszemléletre vonatkozó szabályok ugyanolyanok.

1. Az ići-hodati páros mozgást jelentő igepár, ami egy másik, még a folyamatos-befejezett problémánál is bonyolultabb dolog. Ezeknek önmagukban nincs közük az igeidőkhöz, a jelentésük se ugyanaz: menni egy irányban, vagy járni össze-vissza (esetleg rendszeresen). Befejezett igét nem használunk jelen időben, az mindenképpen jövőt fejez ki, de lehet, hogy nagyon közeli jövőt. "Megeszem ezt az almát" - voltaképpen jövő idő, de jelen idejűnek tűnik. Nem lehet, hogy ilyenek zavartak be?

2. Jelentésben nincs különbség, ha magukat az igéket vesszük, csak szemantikailag különböznek, ha egész mondatokat veszünk alapul. A folyamatos igék egy hosszabb folyamatot fejeznek ki, esetleg olyat, ami rendszeresen végbemegy. A befejezett igék egyszer lezajló cselekményt fejeznek ki, és az eredmény a lényeg. Ezenkívül a cselekmény végbemenésének teljességét is jelzik: a folyamatos ige esetén nem biztos, hogy végbement a cselekvés, befejezettnél igen - így lehet az igepár egyik jelentése "elfelejteni, de nem teljesen", netán "hosszú idő alatt, fokozatosan egyre többet felejteni", míg a másiké simán csak "elfelejteni". Különben magyarul is van ennek az igének befejezett és folyamatos* párja: felejteni ("amióta nem foglalkozok a kínai nyelvvel, azóta folyamatosan felejtem a hanzikat") és elfelejteni ("három évig nem foglalkoztam a kínai nyelvvel, teljesen el is felejtettem a hanzikat")**. A "kapni" is hasonló: "hetente kapom az újságot" <-> "múltkor megkaptam a könyvet, amit már régóta vártam". Leírni nagyon nehéz igazából, megérteni még annál is nehezebb, én se mindig tudom, hogy mi a helyzet.

A példád meg nekem helyesnek tűnik. Ez pont egy olyan mondatpár, ahol egyértelműen érezhető, hogy a befejezett ige nem képes jelenre utalni, hiába tűnik nyelvtanilag jelen idejűnek.

*Tudtommal nem szokás ilyen terminológiát alkalmazni a magyarral kapcsolatosan, de a hasonlóság tagadhatatlan.

**Oké, ez pont múlt idejű, de szerintem a különbség lejön.

Ha kapsz egy biciklit, akkor azt teljesen megkapod, legalábbis jó esetben nem a felét, meg nem is hetente kettőt. :D Szóval az befejezett lesz szerintem.

Múlt időben viszont van köztük különbség, ugyanaz, mint jelenben: egyszer vagy többször megy végbe a cselekvés? Egyáltalán végbe megy és van eredménye, vagy nem fontos a végeredmény és egy hosszan tartó folyamatról van szó, amit nem is lehet igazából befejezni? Itt is az almás vagy a könyves példa érvényes. (Szerbhorvátul ugye továbbra se tudok, orosszal meg nem akarok bezavarni, szóval haccójjon magyarul és mellé lengyelül, az talán minimálisan jobban hasonlít a délszláv nyelvekhez.

Jadłem jabłko. Ettem almát. - Lehet, hogy a felénél otthagytam, és tulajdonképpeni "eredménye" sincs ennek a folyamatnak. Ez folyamatos igével van.

Zjadłem jabłko. Megettem az/egy almát. - Elfogyott az alma. Van "eredménye", vagyis elfogyott, és ugye egyszer történt meg. Ilyenkor befejezett kell.

Amúgy az is segít, hogy a magyarban használsz-e igekötőt. Na ezt remélem, nem olvassa egy nyelvtanár és nyelvész se, mert ez nagyon sarkított, nagyon leegyszerűsített megfogalmazás, ami egyáltalán nem mindig igaz és voltaképpen ilyen szabály nem létezik, de tud segíteni egyszerűbb igéknél.