Van magyar megfelelője az információ, reformáció, kommunikáció, regisztráció, statisztika szavaknak?

"online helyett internetes"

Na igen. Mert ugye az "internet" tősgyökeres magyar szó, még Etelközből hoztuk magunkkal, ugye?

Nem vagyok ellene a magyarosításnak, de az általad felsorolt szavak többsége a latinból évszázadok óta átvett, a legtöbb európai nyelvben előforduló szavak.

Vannak ezeknél sokkal felháborítóbb anglicizmusok is, de néha a mindenáron való magyarra fordítás erőltetettnek, szinte nevetségesnek tűnhet.

Ettől függetlenül, nézz körül itt, még javaslatokat is tehetsz kedvedre:

[link]

Információ: üzenet, közlés.

Reformáció: újítás.

Kommunikáció: közlés, beszédfolyamat, társalgás.

Regisztráció: esetleg csatlakozás?

Statisztika: elemzés.

Nagyjából ezek megfelelnek. Használjuk mindet, a külföldit és a magyart is. De én pl. a kommunikációt szívesen használom, mert az valahogy más, mint a mi szavaink.

Meg például az agrár sokkal rövidebb, mint a mezőgazdaság.

De, ha tudnád, mennyi idegen szó van, ami már teljesen beleolvadt a nyelvünkbe és fel sem tűnik.

Ja igen, az online nem teljesen azt jelenti, hogy internetes.

Ugyebár szép magyar gondolkodással fordítva annyit tesz, hogy vonalon levés, azaz internetre csatlakozottság, de legalábbis az éterben elérhető. Én még a telefonra is mondanám, hogy line, sőt, arra talán még inkább illik. Tehát az "internetes" kifejezésed nem teljesen helytálló.

A kérdésben felsorolt szavak mind magyar szavak. Idegen eredetűek, valószínűleg latinból származnak, de ilyenből rengeteg van a magyarban. Ilyen még a "vakáció", de ilyen a "préda", "ceruza", "persze" szavaink is.

Az "online" egy más történet, az egy olyan angol kifejezés, ami idegen szóként jelen van a magyar nyelvben. Amúgy nem azt jelenti, hogy internetes.

"Ha nincsenek, találjunk már ki párat basszus. "

A 200 évvel ezelőtti nyelvújítás is valahogy így indult. :))

De amúgy ha "kitalálunk" új szavakat, az

1. mennyivel lesz magyarabb,

2. menyivel lesz elterjedtebb?

Lásd: az egyenbillengészeti körduplány helyett végül a bicikli szó gyökeresedett meg a magyarban. (A kerékpár mellett.)

a kapa meg szláv eredetű szó.

hoe don't do it :P

Engem meg az iskola szó bosszant mérhetetlenül, szó szerint legalább ezerszer hallom naponta, pedig ez latin szó, nem magyar. Semmi keresnivalója a nyelvünkben.

A másik szó, amitől ki tudok borulni, az a "tehén". Szerencsére ezt nem gyakran hallom itt Pest közepén, ellenben a szintén óriáni eredetű "tíz" meg "ezer" szót folyton használják a legjobb társaságokban is. Ezért aztán nem is járok már emberek közé.

Egyetértek a kérdezővel abban, hogy valamit sürgősen tennünk kell ezeknek a szavaknak a megszüntetése érdekében.

Csak csatlakozni tudok... Kérdező, komolyra fordítva: amiket felsoroltál, azok magyar szavak. No para. :-)

Most abba nem megyek bele – na jó, mégis :-) –, hogy a magyarítások örök nagy problémája, hogy ami egy szóra jó fordítás az egyik szituációban – bocsánat!, helyzetben –, az már sántít (vagy teljesen fals) ugyanarra a szóra egy másik esetben, tehát így általánosságban ritkán lehet valamire jó, magyarítást kitalálni. Ld. pl. az információt, amelyre valaki azt írta, hogy üzenet, közlés, amely néha jó lehet rá – máskor teljesen alkalmatlan. Vagy az online =?= "internetes": néha jó megfejtés, sokszor tökre nem.

Persze vannak annyira konkrét szavak is, amelyekre ez a probléma nem áll, lehet(ne) rájuk simán egyetlen fordítást alkalmazni. Ezekre sokszor meg is születik a magyar megfelelő (pl. komputer helyett számítógép, amely szó még az "extrém" hossza, és rokon szavak (pécé, notebook stb.) ellenére is egész jól tartja magát), de van olyan, hogy valamiért egyszerűen nem találnak ki jó fordítást, vagy éppenhogy túl sok a "jelentkező", és egyik sem az igazi, lásd pl. a Szómagyarító oldal első páciensét:

[link]

pendrive: "Eddig összesen 137 javaslat érkezett erre a szóra..."

– és mégis, még mindig a pendrive a legáltalánosabb forma, "magyarul" legalábbis. (miközben angolul talán már nem is...(?))

8-as, Te is használtad az ezer szót az imént. :)

Ne haragudj, de ez már szőrszálhasogatás a részedről.

Mi baj van azzal, hogyha átvesszük más népek szavait?

Vagy beszéljünk a Halotti beszéd stílusában?

Szerintem még így is a legszínesebb, legváltozatosabb, leggazdagabb nyelvei közé tartozik a magyar. Az más kérdés, hogy az emberek ezt nem használják ki.