Nyelvtanulás során mennyire veszem át az adott népnek a kultúráját?
Olvastam az eszperantó oldalon, hogyha egy etnikai nyelvet tanulok (angol, német stb.) azzal nem csupán az adott nép nyelvét tanulom, meg hanem a kultúráját is.
Én tanulom az angolt, és részben igaznak érzem, mivel az angol nyelven némiképpen másképp lehet gondolkodni mint a magyaron. (folyamatos, befejezett ige idők amik nincsenek a magyarban)
Ti mennyire érzitek igaznak?
Nyelvtanulás közben semennyire, hacsak nem az adott országban tanulod.
Akkor gondolhatsz ilyesmire, amikpr már eléggé ismered a nyelvet ahhoz, hogy regényeket (régebbieket és maiakat), magazinokat, újságokat, életrejzokat stb. olvass, filmeket megérts. (Persze nem tingli-tangli, álromantikus hülyeségeket, azok nem a való életet tükrözik.)
Legjobban persze akkor ismered meg egy nép kultúráját, ha valamennyi ideig legalább köztük élsz.
Nyiss ki egy nyelvkönyvet, és megtudod. Telis-tele van az adott nép kultúrájával. Az angol nyelv esetén inkább az angolokkal ismertetnek meg, a többi angol ajkú nemzet csak középfok után kerül előre, ha egyáltalán.
Ha egy régebbi nyelvkönyvet olvasol, akkor jobban fel fog tűnni az abban közvetített kultúra.
Ha természetes az érdeklődésed a nyelvek és a kultúra iránt és napi szinten nézel pl. egy adott nyelven filmeket, tévéműsort, stb. akkor észrevétlenül is abszorbeálhatod annak a népnek a szokásait, habitusát. Főleg a filmek lehetnek komoly hatással, mert itt mindent látsz és hallasz egyszerre.
Ha viszont csak nyelvkönyvek példaimondatai szintjén foglalkozol a nyelvvel, akkor szinte semennyire.
"Olvastam az eszperantó oldalon, hogyha egy etnikai nyelvet tanulok (angol, német stb.) azzal nem csupán az adott nép nyelvét tanulom, meg hanem a kultúráját is."
Ezt nem szó szerint kell venni, hanem úgy, hogy az adott nyelv iránt érdeklődve mélyebb betekintést nyersz az azt beszélők világába. A gondolkodásmódod nem fog megváltozni. Egyébként azt vettem észre, hogy az eszperantisták szeretnek túlozni.
"Én tanulom az angolt, és részben igaznak érzem, mivel az angol nyelven némiképpen másképp lehet gondolkodni mint a magyaron. (folyamatos, befejezett ige idők amik nincsenek a magyarban) "
Ez butaság, az angolban pont ugyanúgy lehet gondolkodni, mint a magyarban. A különbség csak a gondolatok kifejezésében van. Valahogy úgy, mint hogy attól, hogy valamit magyar betűkkel írsz le, vagy cirill betűkkel, vagy arab betűkkel, vagy kínai karakterekkel, akkor, bár a forma más, a tartalom ugyanaz marad. Az, hogy valamit befejezett jelennel fejezel ki, nem változtatja meg a gondolkodásmódod, mert ez ugyanaz, amit a magyarban mondjuk egy meg- igekötővel vagy valami más eszközzel fejezel ki.
Csodálkozom az előző hozzászólásokon. Én bizony azt tapasztaltam, hogy amikor oroszul tanultam, akkor bizony orosz írók műveiről volt szó, az orosz történelemről, meg orosz filmekről, satöbbi.
Ugyanez igaz a spanyol meg a francia tankönyvekre, tanfolyamokra is, azaz a nyelvtanulás kapcsán az adott nyelv mögött álló kulturával is foglalkozik az ember.
Az angol esetében a tömegesség miatt ez nem annyira látható, de bizony itt is az angol/amerikai kulturális értékrendszer nyilvánul meg. Még egyik angol tanfolyamomon sem került szóba például szovjet vagy brazil szerző vagy film... :-)
Szerintem az eredeti állítás teljesen jogos - de természetesen nem az alapfokú "Szervusz, hogy vagy?" tanfolyamok szintjén.
"Csodálkozom az előző hozzászólásokon. Én bizony azt tapasztaltam, hogy amikor oroszul tanultam, akkor bizony orosz írók műveiről volt szó, az orosz történelemről, meg orosz filmekről, satöbbi.
Ugyanez igaz a spanyol meg a francia tankönyvekre, tanfolyamokra is, azaz a nyelvtanulás kapcsán az adott nyelv mögött álló kulturával is foglalkozik az ember. "
Ez lehet, hogy hagyományosan így van, de cseppet sem törvényszerű. A nyelvtanolyamok sokszor így épülnek fel, de felépülhetnének éppen máshogy is. Én pl. már 12 éve tanulok németül különböző helyeken, de sosem foglalkoztunk Goethével vagy Schillerrel. ÉN persze foglalkozhatok, HA akarok, mert a nyelv erre kaput nyit. Viszont itt most az volt a kérdés, hogy maga a nyelv valamiféle közvetlen, természetes módon közvetíti-e a kultúrát az agyba és megváltoztatja-e az ember gondolkodásmódját. Erre pedig az a válasz, hogy nem, hiszen, ha így lenne, akkor az angol tanulásával az agyunkba kerülne a romanizált kelta, angolszász és normann kultúra is. A német nyelvben sincs kódolva valamiféle mágikus módon a német-római császárság kultúrája vagy a poroszok által egyesített Német Birodalom kultúrája. Amikor nyelvet tanulunk, akkor szavakat és szabályokat tanulunk. Emellett még tanulhatunk mellé kultúrát az adott nyelvvel kapcsolatban, ha úgy akarjuk. A matek tanulásától sem leszünk fizikusok, de felhasználhatjuk, ha éppenséggel fizikával akarunk foglalkozni.
"Az angol esetében a tömegesség miatt ez nem annyira látható, de bizony itt is az angol/amerikai kulturális értékrendszer nyilvánul meg. Még egyik angol tanfolyamomon sem került szóba például szovjet vagy brazil szerző vagy film... :-)"
Ez csak a tanfolyamtól függ. Az én egyik angol könyvemben pl. szó van Varsó legforgalmasabb bevásárlóutcájáról, és nincs szó benne az Oxford Street-ről vagy a Fifth Avenue-ról. Na és? Akkor most ez mit bizonyít?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!