Mitől is olyan "különleges" és "egyedi" a magyar nyelv?
Gyakran hallom ezt a kijelentést, de mivel elég sok nyelvet van szerencsém ismerni, így viszonyítási alap birtokában nehezemre esik értelmezni, mivel szerintem van éppen elég hasonló jellegű nyelv. Nyelvtanilag nagyon hasonló például a török a finn, jelentésárnyalati sokszínűség szempontjából szintén hasonló a török és az ír. Ami pedig a különlegességet illeti, a kínai még a magyarnál is bőven különlegesebb.
Szóval nekem legalábbis nagyon úgy tűnik, hogy egyszerűen csak egy nyelv a sok közül a magyar is.
Jó, ez az anyanyelvünk, ezt szoktuk meg, nyilván ez a legkényelmesebb nekünk, meg szeretjük is, meg szép is, szó se róla, de akkor miért nem lehet tényleg EZT mondani, nem pedig más nyelvek ismerete nélkül kijelenteni, hogy ez márpedig a Nyelvek Nyelve? Jó, NEKÜNK, az, ezt szubjektíven lehet is mondani, de objektíven azért már túlzás lenne állítani.
Szóval nincs azzal semmi bajom, hogy szeretjük az anyanyelvünket, mert tényleg szép is, szeressük, semmi gond. Csak azt nem értem, miért kell ezt annyira túlspirázni, hogy nem csak hogy szeretjük, de még ezen túl valami óriási nagy világcsodájának is tartjuk...?
válasza:Én mindig a városokkal/országokkal kapcsolatos ragozáson "akadok ki".:D:D
pl: BudapestEN élek, MiskolcON lakok
De, VeszprémBEN, DebrecenBEN is lakhatok. Furán is hangzana hogy "Debrecenen" "Veszprémen".:)
De van olyan is hogy Pécsett, Győrött.
Az összes KÜLFÖLDI városra viszont a -ban, -ben ragot használjuk.
Madridban, Párizsban, Bécsben, Moszkvában, Belgrádban...
Országok:
MagyarországON élek.
Én úgy vettem észre hogy az -on ragot csak szigetországokra (izlandON, MáltÁN ..stb) használjuk kivétel szeretett hazánk és Thaiföld (ThaiföldÖN)
Ismétlem ezek csak az én megfigyeléseim, nem vagyok nyelvész szóval tévedhetek.
Nekem ezek tetszenek a magyar nyelvben.:)
válasza:Olvasd el ezt a kis verset és megtudod:)
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
válasza:Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
- Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." ( Mai Nap , Budapest, 1991. 9.)
Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
(Firenze 1984. X. 12. )
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
válasza:Nekem a magázódás tetszik nagyon a nyelvünkben :) Tudtommal viszonylag kevés nyelv használja, a magázódást úgy, mint mi. Nem is tudják miből maradnak ki és nyilván nem is érthetik, hogy mi a magázódás lényege. Ettől különlegesek vagyunk.
Na és persze ott a vezetéknév - keresztnév formula. Hiába használják rengetegen fordítva, de ha pl. telefonkönyv-készítésre kerül a sor, a mi megoldásunk tűnik okosabbnak. :)
válasza:
válasza:Igazuk van azoknak,akik azt mondják,hogy a magyar nyelv logikus.Egy Németországban régen élő ismerősöm a gyerekeivel otthon csak magyarul beszélt,mert szerinte,a magyar nyelv logikus gondolkodásra nevel.
Az 50.-es években élt az országban egy Brachfeld Szigfrid nevű humorista.Meg van a kazettája,amin a magyar szavak jelentését boncolgatja.Érdemes meghallgatni.
válasza:A magyar nyelvben sok egyedi dolog van, ami máshol nincsen pl. h egy hangra kétféle jelölés is van ( j, ly) valamint ikes igék alanyi és tárgyas ragozás stb. Ezektől lesz egyedi.
Az is igaz, h a magyar nyelven lehet a legjobban kifejezni bizonyos dolgokat, egyértelműen és egyszerűen. Angolban és németben is nem egyszer előfordul, h egy bizonyos szó vagy szószerkezet akár egy tucat dolgot is jelenthet. Valahol hallottam azt is, h ha légiirányítás cska és kizárólag magyar nyelven menne akkor jóval kevesebb beleset történt volna, valamint sok katasztrófa nem következett volna be, mert bizony sok katasztrófát vissza lehetett oda vezetni, h az irányítóközpont félreértette a pilótát és fordítva.
Elöljáróban: én senkit nem pontoztam le és eztán se fogok.
Válaszként pedig, a verset köszönöm, már ismertem. Jópofa és tényleg sok ilyen árnyalatunk van, de ugyanakkor meg pl. az angolnak is van számos olyan szava és kifejezése, amiket egyszerűen nem lehet áthozni magyarba, mert nincs itteni megfelelőjük, vagy mert szó szerinti fordításban meg teljesen értelmetlenek.
Minden nyelvnek megvannak a maga specialitásai, amit többféleképpen tud kifejezni, mint más nyelvek.
Ami az idézeteket illeti, szintén jók, csak azt furcsállom, hogy vajon miért csak egy-két magyar oldalon lehet megtalálni őket, és miért nincs nyomuk sehol egy külföldi oldalon se...? (kivéve a Shaw-idézetet, az tényleg megvan másutt is, de a többinek nem láttam nyomát)
Ami meg a magyar nyelv logikáját, fentebb valaki említette például a "városokban tartózkodás" témakörét, hogy az sem egységes - sőt, egy egész kabarészám is épült a magyar logikátlanságokra ("Ékes apanyelvünk" címmel), olyasféle példákkal, hogy ha a "kő"-nek "kövek" a többese, akkor a "nő"-nek miért nem "növek", vagy ha az utca "hó"-tól "havas", akkor miért lesz a "só"-tól mégis csak "sós", és nem "savas", stb. ... Meg volt egy másik hasonló is, olyan példákkal, hogy a villamosnak ugyan _járat_a van, de mégis _menet_jegyet veszünk rá, _vonó_val hegedűl a cigány, de a nótát mégis el_húzza_... stb.
Szóval bőven van logikátlanság a magyarban, ezért ezt a "tökéletességi ajnározást" se nagyon értem.
Magázódás: no, ez pl. ízlés dolga, mert én személy szerint utálok magázódni, mert hideg-rideg és távolságtartó érzést kelt, én meg minden vagyok, csak olyan nem. Egyébként rengeteg nyelvben van magázódás, tehát ez miért olyan spéci? (Van pl. a svédben is, de ők már szerencsére leszoktak a használatáról, és mindenki tegez mindenkit)
Vezetéknév elől: nos, ezt a japán is így csinálja, és biztos vannak még más ilyen nyelvek is, de a japánról biztosan tudom, hogy szintén így van vele. (Egyébként telefonkönyvnél a többi is megfordítja, csak vesszőt tesz a vezetéknév után; tehát pl. John Smith-ből Smith, John lesz, és így tovább)
Szó és kifejezés összefüggését illetően meg lásd fentebb, amint írtam is, sokmindenre meg nekünk nincs szavunk, amire más nyelveknek meg van. E logika mentén akkor mi is szegényebbek vagyunk náluk, mert mi meg azt nem tudjuk kifejezni... tehát így végső soron minden kiegyenlítődik.
A j és az ly meg NEM egy hang, különben nem lenne két jele. Régen az ly ténylegesen más volt, mint a sima j, csak mostanra már összeolvadt vele, és csak az írás őrzi a különbséget, aminek viszont mára már semmi jelentősége, csak egy újabb logikátlanság (miért nem azt írjuk, amit mondunk? miért írunk lyukat, ha egyszer azt mondjuk, hogy "juk", és nem azt, hogy "liuk" vagy "ljuk"? főleg, hogy olyannyira szeretjük átkozni pl. az angolt vagy a franciát, amiért az írott formája köszönőviszonyban sincs a kimondottal...?).
Ami meg a sokjelentésűséget illeti, ennek bőven megvan az előnye is. Például humoristák keresve se találhatnak az angolnál jobb nyelvet, hiszen csak úgy adja magát a rengeteg szóvicc. Nem is csoda, hogy igazi fogalommá vált az angol humor, és rengeteg humoros angol művet képtelenség teljes értékűen lefordítani épp azért, mert nálunk nincs meg az a jelentéstöbblet, ami náluk (próbálj csak meg elolvasni pl. egy Pratchett-regényt előbb angolul, aztán magyarul; ég és föld...). Akkor hát a mi nyelvünk szegényebb lenne...?
Szerintem NEM. Egyszerűen csak MÁS. Van, amiben jobb, mint mások, és van, amiben rosszabb. Csak ezt az utóbbit valamiért sokan nem akarják elismerni.
válasza:10:14-es vagyok
Szerintem igenis fontos a magázódás. Elfogadom a véleményed, de szerintem kifejezetten jó, hogy egy 5 éves gyerek nem tegez egy 80 éves bácsit. Én legalábbis magyarként ehhez vagyok szokva, hogy meg kell adni a tiszteletet. Nem azt írtam, hogy sehol máshol nem használják, de ahogy Te is írtad: egyszerűen kikopik a hétköznapokból.
Nem tartom magam sem ridegnek, sem hidegnek, egyszerűen arról van szó, hogy szerintem nem kéne törekedni arra, hogy minden különbözőséget tudatosan kiöljünk a nyelvünkből, csak azért mert máshol, mások, másképp használják.
A másik: lehet nem voltam pontosan érthető, de én is pont arra utaltam, hogy ha valamilyen sorrendet kell készíteni, akkor ők is úgy teszik mint mi: vezetéknév, keresztnév.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!