Németesek! Hogy is van ez? (zu+infinitiv)
Egy módbeli segédigékről szóló irományban volt példaként:
1. Du musst jetzt nicht gehen. Wenn du möchtest, kannst du heute bei mir bleiben.
2. Du brauchst jetzt nicht zu gehen. Wenn du möchtest, kannst du heute bei mir bleiben.
Miért kell a második verzióban a zu az ige elé, az elsőben pedig nem?
Értem, ismerem és használom a zu+infinitivet. Csak az nem tiszta, hogy a második mondatba miért kell, ha az elsőbe nem.
Osztrákok javítottak már ki hasonló mondtok miatt, de akkor sem értettem miért nem jó, amit mondok. Most örülök, hogy konkrét példát találtam rá. :)
Valahol elfogadom, ez egy olyan dolog, amire rá kell érezni, de gondolom van erre is szabály.
Jah, várjunk, az első válaszban benne van a szabály!
A másodikban pedig a segítség, hogy felfogjam!
Ok, asszem leesett. :) Mindketten fel vagytok pontozva!
Egy kis adalék a témához:
1. A módbeli segédigék "zu" nélküli főnévi igenévvel állnak: "Ich muss früh aufstehen."
2. A legtöbb tárgyesettel álló ige "zu+ infinitivvel" áll:
Er versprach zu kommen.(mit ígért? - hogy jön)
Wir beginnen endlich zu lernen. (Végre elkezdünk - mit csinálni? - tanulni)
3. Alanyi mellékmondat rövidítése: zu + Infinitív, ha az állítmány névszói: Es ist schön in de Sonne zu liegen. (Jó dolog - mi jó? - a napon feküdni)
De ha kiteszem az alanyt az alanyi mellékmondatban, akkornem rövidíthetjük "zu+infinitívvel": "Es ist schön, dass du da bist." (Jó, hogy itt vagy. - te -)
4. A "müssen" - mivel módbeli segédige, "zu" nélküli főnévi igenévvel áll: "Du musst viel arbeiten."
5. Ha tagadjuk a "müssen"-t "brauchen nicht + zu + infinitiv"
Pl: "Du brauchst nicht so viel zu arbeiten."
6. A "müssen" alternatívája: "haben zu + infinitív"
Ich muss heute viel arbeiten. vagy: Ich habe heute viel zu arbeiten. Vagy: Ich habe heute viel zu tun.
7. Szenvedőben a "können" alternatívája: "sein zu + infinitív":
"Ich kann den Schmerz kaum ertragen." (Alig tudom elviselni a fájdalmat.)
Másképpen: "Der Schmerz ist kaum zu ertragen." (A fájdalom alig elviselhető. A fájdalmat alig lehet elviselni.)
8. És van néhány ige, amelyik "zu nélküli infinitívvel" áll:
"lassen, sehen, helfen, hören, lehren, lernen"
Pl: Ich ließ den Arzt kommen. (Hivattam az orvost.)
Ich sehe ihn kommen. (NEM: zu kommen!) Látom őt jönni. Látom, hogy jön.
Ich helfe ihr den Koffer tragen. (Segítek neki vinni a bőröndöt.)
Ich höre sie singen. (Hallom őt énekelni.)
Die Mutter lehrt das Kind sprechen. Az anya tanítja a gyereket beszélni.
Ich lerne schwimmen. Tanulok úszni.
Az "um zu + infinitív" - a célhatározói mellékmondat rövidített változatáról április 24-én írtam.
Van még "ohne zu + infinitív" és "anstatt zu + infinitív"
Ha ezekről is szeretnél valamit, akkor írd meg.
Hát ez nem is olyan egyszerű, mint gondoltam.
De így már meg tudom tanulni, ahogy leírtad.
Igen, kérem a folytatást, ha van rá időd, mert azt hiszem az is sötét folt számomra.
OHNE DASS (anélkül hogy)
Az „ohne dass“ kötőszóval bevezetett mellékmondat azt a várható körülményt nevezi meg, amely nélkül megy
végbe a főmondattal megnevezett cselekvés, esemény, történés.
Az „ohne dass” kötőszót elsősorban akkor használjuk, ha a mellékmondat alanya nem azonos a főmondatéval, de használhatjuk akkor is, amikor a két mondat alanya azonos.
A magyarban az ige feltételes módban, a németben többnyire kijelentő módban áll. A németben csak akkor áll az ige feltételes módban, ha az állítás bizonytalan.
Sie ging von zu Hause weg, ohne dass die Mutter es bemerkt hat. Elment hazulról, anélkül, hogy az anyja
észrevette volna.
Alanyazonosság esetén az „ohne dass“ kötőszó helyett többnyire a következő rövidítést használhatjuk:
ohne zu + Infinitiv Präsens
ohne zu + Infinitiv Perfekt
Sie schrieb einen deutschen Brief, ohne das Wörterbuch zu gebrauchen. Német levelet írt, anélkül, hogy használta volna (egyidejű) a szótárt.
Sie ging von zu Hause weg, ohne die Mutter bemerkt zu haben. Elment hazulról, anélkül, hogy észrevette volna
(nem egyidejű – Infinitív Perfekt) az anyját.
(AN)STATT DASS (ahelyett, hogy)
Az „anstatt dass” kötőszóval bevezetett mellékmondat azt a körülményt nevezi meg, amely helyett a főmondat-
tal kifejezett cselekvés, esemény, történés valósul meg.
Az „anstatt dass” kötőszót elsősorban akkor használjuk, ha a mellékmondat alanya nem azonos a főmondatéval, de használhatjuk akkor is, amikor a két mondat alanya azonos.
A magyarban az ige feltételes módban, a németben többnyire kijelentő módban áll. A németben csak akkor áll az ige feltételes módban, ha az állítás bizonytalan.
(An)statt dass er seine kranke Mutter besucht, kommt sie selbst zu ihm. Ahelyett, hogy meglátogatná a beteg édesanyját, ő maga jön el hozzá.
Alanyazonosság esetén az Infinitív Präsenset illetve Infinitív Perfektet szokás használni.
Sie gingen ins Kino, (an)statt für die Prüfungen zu lernen. Elmentek moziba, ahelyett, hogy a vizsgákra
tanultak volna.
Er gräbt den Garten jetzt um, anstatt das im Herbstgemacht zu haben. Most ássa fel a kertet, ahelyett, hogy ezt ősszel tette volna meg.
(Infinitív Perfekt) Er gräbt den Garten jetzt um, anstatt das im Herbst zu machen.
Most ássa fel a kertet, ahelyett, hogy ősszel ásná.
(Infinitív Präsens) (jövő ősszel)
Pl.: Er geht von zu Hause weg, ohne die Tür abzuschließen. Elmegy hazulról, anélkül, hogy bezárná az ajtót.
(Most indul, nem zárja be az ajtót. Egyidejűség)
Er geht von zu Hause weg, ohne die Tür abgeschlossen zu haben. Elmegy hazulról, anélkül, hogy bezárta volna az
ajtót. (Már úton van. Előidejűség)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!