Miért kell lenézni azért mert nem beszélek úgy mint egy pesti?

a nyelvhasználat szinte naponta változik. vannak szavak, kifejezések maik egyszercsak divatba jönnek, aztán elfelejtődnek. Nézd meg a régies módon irt irodalmat, lassan értelmező szótár kell az elolvasásukhoz is. De ilyen példát én is mondhatnék. Pl kerestmamám Miskolcon él. Ő úgy mondja elmentem ..-nál. Ezt sem láttam soha sehol leírva, pedig aborsodnak azon a részén mindenki így mondja. Mifelénk pedig ...-hez. Ilyen egyszerű. Nem rossz, nem hülyeség, csak más.

A pestiesedés pedig azért történhet meg (szerintem) mert:

1, a média (országos) dolgozói is így beszélnek

2, hagy beszéjek egy kicsit haza, a legtöbb vidékről pestre kerülő szeretne minél előbb beilleszkedni

3, fiatalként pedig akár menő is lehet otthon kilógni a sorból.

Egyébként én az általad használt "valszeg" és hasonlóktól megyek a falnak...

(első voltam)

azt jól teszed! Tényleg honnan jöttél? A barátnőm ajkai, ő is hasonló gondokkal küzdött egy darabig aztán belátta, hogy világ a hülye nem ő.

Szerintem te is sz--rj a nagyvilágra, csinálj mindent úgy ahogy neked jó! csak az éretlen, ostoba ember nevet ki egy másikat azért mert más mint ő!

Pl a kisgyerek jól megbámul és megjegyzést tesz egy rokkantra, felnőttként viszont segíteni próbál.

Akik téged bántanak, buta és üres emberek.

Én pécsi vagyok, de régen sokat jártam Pestre bulizni, meg laktam is ott fél évet. Rajtam mindig röhögtek, mert itt Pécsen sok sváb szót használnak, a pestiek meg nem értették. Nem tudták mi az a vekker, spájz, sercli, stifolder, hózentróger, cvekedli, sparhelt, stb. Vagyis ez hülyeség, hogy nem tudták, mert az idősebbek értették, a fiatalok nem. Nem zavartattam magam, ha visszakérdeztek, elmondtam mit jelent, kész. Sokszor én se értettem, mit mondanak a pestiek. Mondjuk az ő reakciójukat nem értettem. Mert ha én kérdeztem vissza, hogy bocs, de mi az a közért (oké, ezt tudom mi, de most más nem jutott eszembe), akkor ki lettem röhögve, hogy te még ezt se tudod? Mondjuk engem eléggé idegesít, amikor külfödi, szinkronos filmekben közértet mondanak, amikor közért csak Budapesten van (vagyis igazából csak volt), máshol nem, külföldön pláne nem, nem értem miért kell így fordítani. Mit ahogy egy fordítást nem kell sváb, vagy bármi más szavakkal tűzdeli, úgy ilyenekkel sem.

Amúgy a nevek elé itt Pécsen is szoktak névelőt tenni, én sose mondom azt, hogy "átmegyek Petihez", csak azt, hogy "átmegyek a Petihez", és a környezetemben mindenki így mondja. Volt egy miskolci osztálytársam általánosban, rajta mindig csodálkoztam, hogy a nevek előtt nem használ névelőt, de érdekes, gyerekkoromban se tettem szóva, mint ahogy más sem. Megszoktuk, hogy így mondja és kész. Pl. tőle hallottam először azt a szót is, hogy makuka, de azon se röhögött senki, megkérdeztük mi az, kiderítettük, hogy az a szotyi, és kész. Megjegyzem, 6-7 évesek voltunk, de eszünkbe se jutott ezen röhögni.

Vannak olyan dolgok, amik csak egyszerűen tájszavak, de vannak jellegzetes helytelenségek is. Ilyen pl. a póstás, ami nem helyes. Itt is mondják, de leginkább öregek. Helytelen, de hát nem vagyok én népnevelő, hogy kijavítsam. Szerintem ez nem tájfüggő. Ez olyan, mint a nákolás, az se helyes, de nem tájnyelvi dolog.

Viszont az ezzel-evvel mindkettő jó. Mondjuk én sose mondom, hogy evvel, de szeritnem nem helytelen.

Ami engem érdekelne, hogy miért mondják sokan azt, hogy rajt, a rajta helyett. Ez vajon helytelen, vagy helyes?