Mi a véleményetek azon -szerintem terjedő- nyelvi hanyagságról, melynek eredményeképpen pl. : a -ban, -ben végződésű szavakat sokan -ba, -be végződésűként használják vagy a "tényleg" szavunkat "télleg"-nek ejtik?

Az olvasás hiányából következik a rossz helyesírás és a szép magyar beszéd fakulása.

Illetve, hogy manapság "nem trendi" értelmesen beszélni!

A minap találkoztam olyan egyetemisták által írt dolgozatokkal, ahol nemcsak, hogy nem tudtak helyesen írni és fogalmazni, de különböző MSN-en használatos jeleket írtak a dolgozatba. Pl.: :), :(.

Ami pedig különösen felháborított, hogy ez nekik teljesen természetes!

Megbuktatnám az összeset...!

Akkor nézzük szép sorban.

-ba/-be és -ban/-ben

Nos, attól függetlenül,hogy ez engem is rettentően zavar, szerintem ritkán zavarja össze az embert.

"A kocsmába' vagyok." - Amennyiben ez leírva így néz ki, nem vét semmilyen szabály ellen, a helyesírása jó, a kiejtést pedig nem lehet szabályozni, kivéve, ha országos médiában jelenik meg, ahol a sztenderd magyar kiejtést kell alkalmazni és a köznyelvet használni. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy ez nem friss "probléma" (olvassatok Móriczot), msárészt pedig nem is zavarhat össze, pontosan tudjuk, hogy az ott -ban akart lenni, egyszerűen csak megrövidült.

tényleg-télleg

Leírva szörnyű, kiejtve szerintem nem vészes.

-e kérdőszócska

Na, ezt a legtöbb ember tényleg "elrontja", fogalmam sincs, hogy miért. Mivel a magyarul beszélők fele vagy nagyobb része nem úgy használja, ahogy "kellene", valójában nem is úgy "kell". Ugye, a nyelvhasználatot nem írhatjuk elő (csak a helyesírást) - csak elemezhetjük.

v-w

Ez egyértelműen a cool- és a májerfaktor növelése érdekében elkövetett szándékos szabáylsértés, amit teljesen elfogadhatatlannak tartok, amennyiben nem marad privát keretek között. Így például egy e-mailben vagy egy sms-ben elnézhető, de mondjuk egy fórumban már nem.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 08:41

Ez a "színpad" dolog azért sántít: itt képzés helye szerinti részleges hasonulás történik, nem pedig nyelvi lustaság. A helyesíársunk a megtévesztő, mert itt a szóelemzés elvét követi, nem a kiejtést.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 09:08

Hát nemt tudom, te még sosem mondtál olyat, hogy "nemtom"? Ha csak a helyesírásról beszéltél, akkor mea culpa, a kérdésem tárgytalan.

"Mit gondolsz, 100 évvel ezelőtt hogy beszélt egy átlagos paraszt?"

Ott a pont. És ismét csak Móriczot tudom javasolni (a magyar irodalomban jobban elmélyedettek még javasolhatnak hasonló szerzőket - nekem ez nem szakterületem).

Engem is roppantul zavarnak az ilyesmik, viszont nem teljes mértékben értek egyet minden hozzászólóval. Egyetemista vagyok. Általános iskolában iszonyatosan komolyan számon kérték rajtunk a ba, be, ban, ben-t, nák, nék-et, az olyan szavakat, mint füzet, és fizet, helység is helyiség, egyelőre és egyenlőre. Ezen felül az -e szócska és a j, ly helyes használatát is.

A ba, be még annyira nem is sérti a fülem, talán elmegy, írásban jobban zavar, mint beszédben. De pl egy "úgy innák valamit", vagy "nem-e megyünk el?" az már sokkal inkább bántja a fülemet, és akár bunkóság akár nem néha oda is szólok egy-egy ilyen mondat után, hogy "NÉK".

Fiatal vagyok, e-mailezek, használom az msn-t, a fórumokat, így óhatatlanul is nemtom-ozok néha, vagy leírom, hogy "sztem, vmikor, h" vagy nyújtom a szavakat, hogy érezzék a hangsúlyt (pl. nagyooon) stb. Viszont szerintem fontos hogy egy ember megtudja különböztetni mikor van ennek ott a helye, és mikor nincs. Egy hivatalos levelet sosem írnék tele smile-kkal, viszont ha éppen olyan egyetemi tanárnál ZH-zok, akinél tudom hogy belefér, sőt... olykor még ő is használja az óráin a hasonló jeleket, annál lehet én is belemerném írni, ha olyan lenne a "helyzet". Ezt leszámítva sosem használnék rövidítéseket, vagy nyelvtanilag abszolút helytelen szerkezeteket olyan beszélgetéseknél avagy leveleknél, dolgozatoknál, ahol egyértelmű, hogy ez nem elfogadható.

Az egyik tanárom elég megfontoltan beszél, gondolom olyan helyről is származik, ahol ez szokványosabb volt, de nála pl abszolút beépültek a dupla mássalhangzók, ahol mi fiatalok már nem tartanánk indokoltnak a duplázást. Ilyen pl az ellem, a szallag, stb, amit ő nyújt, viszont nem zavaró, mert mindig így beszél, és érezhető, hogy nála ez még így épült be, ugyanis minden lehetséges szót így "elnyújt", nem csak néhányat. Olyan mintha egyfajta tájszólás lenne.