Miért haltak ki a régi magyar igeidők?

Úgy 200 éve kezdtek kikopni a nyelvünkből, és jórészt el is tűntek, de persze ez egy hosszú folyamat volt. Egyszerűsödött a magyar nyelv.

Az általad említett nyelvek mindegyike jóval fiatalabb a magyar nyelvnél, úgy 1000-1500 évesek. Gondolj csak arra, hogy Angliát 1066-ban hódították meg a normannok és a ma használt angol nyelv azután kezdett kialakulni. A magyar nyelv kb. 2500 éves lehet. Akkor kezdte önálló életét a magyarság.

Ezt biztosan nem tudja senki, de valószínűleg a bonyolultsága (pl.: folyamatos múlt "várok vala") és - úgy gondolom - feleslegessége (pl.: például a feltételes mód jövő ideje "várandanék") miatt halt ki.

Egyébként, véleményem szerint jól megvagyunk nélkülük is.

Lehet a mi nyelvünk e nélkül is elég bonyolult.

Mondjuk én szeretem idegen nyelvekben hogy ilyen pontosan kifejezi az igeidő azt, hogy mi a helyzet, kár hogy nálunk ez kihalt, de valószínűleg ez csak az én peverzióm.

Nekem rémlik, hogy valahol nagyon régen olvastam, hogy ezek a "régies múlt idők" - vagy legalábbis egy részük - "mesterségesen" került a nyelvbe, az európai "művelt" nyelvek utánzásaként (latin, francia, német...). Afféle latinizmus volt. De azért valamiféle formájának gondolom még ehhez is léteznie kellett korábban.

Lehet persze, hogy az egész hülyeség, nem emléxem már, hogy hol olvastam vagy hallottam, így azt sem tudom, érdemi forrás volt-e.

De az azért elgondolkodtató, hogy egy népdal sem jut eszembe, amiben "leendettlőnvala" van, pedig azoknak azért néha archaikusabb szövegeik vannak.

Még az is lehet, hogy Károli tehet az egészről, mint az e-ző nyelvjárás hivatalossá válásáról.

Egyébként a magyarban azokat a jelentésárnyalatokat, amiket az indoeurópai nyelvek a befejezett és a folyamatos igeidőkkel fejeznek ki, mi igenevekkel és igekötőkkel mondjuk el.