Mit gondoltok arról, hogy sok külföldre költöző szülő nem tanítja meg a gyerekét magyarul? Valóban nincs értelme, amennyiben szinte biztos, hogy nem fog hazatérni már a család?

17-es: két családot is ismerek, az egyik helyen egy, a másik helyen két gyerek van. Az anya mindkét helyen magyarul beszélt a gyerekkel, amíg egyedül volt otthon (Németországban egy évig lehet otthon a gyerekkel!), de este értelmszerüen nem, amikor az apa is ott volt.

Egy éves kortól a gyerekek délelött bölcsiben voltak, az anyák félnapos munkán, így délutánonként 4-5 óra volt, amikor kettesben voltak és tudtak magyarul beszélni.

A gyerekek viszont legkésöbb 3 évesen óvodások lettek, az anyák teljes munkaidösek, így délután esetleg 1-2 óra lehetöség volt magyarul beszélésre, miközben az oviban 6-8 órát németül beszéltek, illetve este, amikor az apa is otthon volt, szintén németül társalgott a család.

Ebben az idöszakban a gyerekek még értettek egy kicsit magyarul, iskolás korban már semmit.

Szóval gyakorlatilag ha nem mindkét szülö magyar vagy tud magyarul, a gyereknek nem lesz lehetösége sem magyart használni.

Ez a valóság, aki még soha nem élt külföldön életszerüen és nem élt más nyelven, más nyelvü partnerrel, az könnyen okoskodik, de a gyakorlat az, a gyerek csak akkor fog magyarul beszélni, ha késöbb - középiskola, felsöfok - beiratkozik megfelelö nyelvtanfolyamra.

Azok szoktak mondani, hogy "csak a szulon mulik", meg "raragad a gyerekre", akik nincsenek ilyen helyzetben.

A valosagban rengeteg fugg a gyerek szemelyisegetol, az elethelyzettol, az adott nyelvektol es egy csomo mas dologtol is.

Vannak gyerekek, akik kezdettol motivaltak, erdeklodoek es turelmesek, vannak, akik nem.

Aztan - mennyire beszeli a nem-magyar nyelvet, az orszag nyelvet a magyar szulo? Ha nem jol, akkor ertheto, hogy a gyerek kenytelen lesz megtanulni magyarul. (Ld. Joanne Harris brit irono, akinek az edesanyja olyan francia volt, hogy Angliaban elve sem tanult meg kozepes-rendesen sem angolul. Na, o ra volt szorulva, hogy az anyukajaval franciaul beszeljen.) De ha a magyar szulo mar a gyerek szuletesekor profi, akkor akarmennyire torekszik arra, hogy csak magyarul beszel a gyerekkel, versikek, mondokak - a gyerek nem hulye es hamar rajon, hogy tud angolul / svedul a magyar szulo, o minek strapalja magat egy olyan nyelvvel, amelyet NEM TUD OLYAN jol, mint a dominans nyelvet.

Ha a szulok gyakran utaznak Magyarorszagra, esetleg honapokat is eltoltenek a csak magyarul beszelo nagyszulokkel, unokatestverekkel, sot, akar oviba is be tudjak tenni 1-2 honapra, akkor joval tobb hatas eri magyar kornyezetben es legalabb az elejen tenyleg menni fog a magyar. De ha mar iskolas, es csak holland / sved / nemet iskolaba jar, akkor nagyon nehez. Szoktak meg kulfoldon magyar oviba, magyar tanarnenihez jaratni, de ez csak olyan "loholunk utana a magyarral, hogy nehogy teljesen elfelejtse" megoldas (es meg a jobbik eset, ha a magyar iskola nem a koronas cimer szinezesevel telik, es Kossuth Lajos azt uzente, es mi mindenkinel okosabb nep vagyunk).

A valosag az, hogy egy gyerek nyelvét kb. 3 eves kora utan a kornyezete sokkal erosebben formalja, es a ket nyelv tudasa kozotti kulonbseg olloja kinyilik es egyre nagyobb lesz.

Annak, aki szerint "ha nemetul mondja, megmondom neki, hogy nem ertem nemetul es kesz". Gondoljunk azert ebbe bele egy kicsit. Jon ki a 6 eves gyerek az iskolabol, izgatottan meseli nemetul, hogy mi tortent. NEM TUDJA elmondani magyarul, hiszen a nemet szavakat is most tanulta meg a dologgal egyutt. Ha a magyar anya ekkor ragaszkodik a lehetetlen feladathoz, hogy "de magyarul, de magyarul" ... akkor megtori a szulo-gyerek kozotti viszonyt es a bizalmat. A szulo ilyenkor nem nyelvtanar szerepben van, hanem szulo, es ha megoli a parbeszedet / kommunikaciot ezzel a baromsaggal, akkor hamar megutaltatja a magyar nyelvet a gyerekkel. (Es meg jo, ha csak a nyelvet, nem a szulot. Hiszen hazudik

a szulo, tudja a gyerek, hogy ertené nemetul is.)

Es igen, a gyerek egy eletkor utan felmeri, minek van erteke a tarsadalomban. Az angol szinte a levegoben log Magyarorszagon is, es csak ki kell onnan "huzni", mindenki elismeri, dicserik es sokan meg is ertik, ha angolul beszel. Ismerik a mondokakat a magyar gyerekek is. Ebbol Angliaban a magyar nyelvvel kapcsolatban mi van meg? Orulhet a szulo, ha nem vagnak pofakat az emberek, hogy megint egy bevandorlo, aki nem hajlando megtanulni angolul, a gyerekevel is magyarul beszel... Lehet csakazertis makacskodni, de a gyerek is erezni fogja, mi milyen reakciot valt ki. El is zarja a gyereket a sok magyar elmeny, ha a sajat mindennapi kozegben nem tudja oket megosztani senkivel.

Hatranya is van a ket anyanyelv eroszakolasanak. Mar irta valaki, hogy kulonosen a ket nyelven nevelt kisfiukkal fordul elo, hogy elektiv nemasagba burkoloznak, akar iskolas korig is, es csak szakember segitsegevel nyilnak meg. (Azon a nyelven, amelyen a szakember beszel.)

Azt is hatranynak tartom, hogy iszonyatosan sok ido- es energiabefektetessel jar a magyar "szintentartasa", ami mindig valami mastol veszi el az idot es a gyereket szellemileg terheli, kifarasztja. Pl. sportolas, zenetanulas, faramaszas a szomszed gyerekekkel, fozni tanulas anyukaval stb stb., ezek maradnak el. Azt is mondjak, hogy ha lehetseges, a gyereknek jo, ha 9 eves koraig egy nyelvet hasznal, es az anyanyelve megszilardulasa utan tanul mas nyelvet. Tudom, ez nem mindig megy, es neha muszaj tobb nyelvet hasznalni, de felejtsuk el azt, hogy ez CSAK elony.

Vagyis jo lenne, ha igaz lenne, hogy gyerekkent "raragad" - de nem igy van.

Meg annyit, hogy itt a vegyeshazassagokban szuletett gyerekekrol irtam, mert a kerdezo is ilyen peldat hozott. De van az a helyzet is, amikor mindket szulo magyar, es kulfoldon szuletik a gyerek vagy nagyon kicsi koraban koltoznek. Itt a magyar erosebb lesz, plane ha a szulok vonatkozo nyelvtudasa gyenge. De itt is megfigyelheto, hogy egy ido utan a gyerek az idegen szavakat magyarul ragozva "ossze-vissza" beszel, foleg ha mar iskolas. Egy ido utan naluk is a kornyezet nyelve lesz dominans, de azert ok tovabb maradhatnak ketnyelvuek.

"plusz teher ez a gyereknek is, és a szülőnek is. Nem jön egy csettintésre."

Sokkal kevésbé teher az embernek a saját anyanyelvén beszélni, mint idegen nyelven, tehát nem teher a saját gyerekéhez magyarul szólni, sőt, könnyebbség. Ezt idegen nyelvi környezetben kivitelezni persze nehezebb - na de hiszen a szülő saját maga választotta, hogy nem itt fogja nevelni a gyerekét, hanem külföldön, úgyhogy nem panaszkodhat... (Kivéve, ha úgy kerültek idegen nyelvi közegbe, hogy egyszercsak átlépte őket az országhatár, de itt most nem arról van szó).

Érdekes módon mindig azok tudják, hogy KELLENE a gyereket magyarul tanítani, vagy, hogy mennyire teher, akik ülnek MO-on a langyos vízben és életükben nem éltek máshol.

Könnyü mások helyett "megmondani" mindent, ahelyett, hogy megpróbálnák, mi is a realitás.

"Sokkal kevésbé teher az embernek a saját anyanyelvén beszélni, mint idegen nyelven"

Ilyet is csak az ír le, aki nem élt máshol és más nyelvterületen!

"Érdekes módon mindig azok tudják, hogy KELLENE a gyereket magyarul tanítani, vagy, hogy mennyire teher, akik ülnek MO-on a langyos vízben és életükben nem éltek máshol."

Nem csak a saját tapasztalataikra hagyatkozhatnak, úgyhogy attól, hogy ők maguk nem máshol élnek, még lehet igazuk.

"Könnyü mások helyett "megmondani" mindent, ahelyett, hogy megpróbálnák, mi is a realitás."

:D Nem leszek hülye csak azért külföldre költözéssel kiszúrni magammal meg a gyerekemmel, hogy bebizonyítsam, hogy nekem van igazam.

"Ilyet is csak az ír le, aki nem élt máshol és más nyelvterületen!"

Ebben (is) tévedsz.

23.

22 vagyok

Lehetseges, hogy kevesbe teher az anyanyelveden beszelni a gyerekeddel. De az a baj, hogy a gyereket nem eri eleg magyar hatas, ha csak az egyik szulo es csak ovele hasznalja a nyelvet. A kornyezet nyelve mindig erosebb, legkesobb onnan kezdve, hogy kozossegbe kerul.

Egyebkent van olyan helyzet, amikor nem kevesbe teher, 25 eve elek kulfoldon es senkivel nem beszelek magyarul. Megtennem, ha kellene es megszoknam. De a nyelveket valtogatni agyilag szinten nagyon faraszto, a magyar szulonek es a gyereknek is.

" a szulo maga valasztotta...nem panaszkodhat"

Vilagos. En nem is panaszkodom. Te panaszkodsz, hogy miert nem beszelnek (rendesen) a gyerekeink magyarul. Mi megmagyarazzuk, hogy miert nem.

Szerintem egy európai idegennyelv ismeretének mindig haszna van európában.

Én német nyelvterületen élek, úgy alakult, hogy egy olyan épületben lakok, ahol 2 család kivételével csak magyar családok laknak. Itt, amikor az egyik nőnek kislánya lett, felváltva vigyáztunk rá, hogy dolgozhasson (aki épp akkor otthon volt). A kislány most 10 éves, perfekt beszél németül, angolt is tanul az iskolában és magyarul is nagyon jól beszél. Az osztályában is van 2 magyar gyerek, velük is szokott játszani (meg a román, török és ki tudja még milyen gyerekekkel).

Az én párom nem magyar, munkahelyen ismertem meg. Mikor összeköltöztünk, ő költözött hozzám ide, a magyarok közé. Ő jól érzi magát itt, tanul tőlünk szavakat, érdekesnek, viccesnek találja. Megbeszéltük, hogy mikor lesz gyerekünk, őt tanítjuk a magyarra (és mivel valószínűleg rá is a szomszédaink, barátaink fognak vigyázni, ezért kénytelen is lesz használni, mert sokan alig beszélik a németet, a kedvéért nem fognak átváltani).

Jó időben kint ülünk a ház előtt, grillezünk és beszélgetünk.

Azért írtam le, mert ritkán, de van ilyen is, hogy a környezet már nem teljesen a homogén, anyaország nyelve, itt mi is tanulunk a román szomszédtól, a töröktől, ahogy tőlünk is.

A szomszéd kislány játéknak fogta fel, senki semmit nem erőltetett, néha ő kérdezi meg valami bonyolultabb dolog magyar nevét tőlünk (és nagydumás, inkább úgy kell lecsendesíteni).

Cigány családban nőttem, mindkét szülő anyanyelvi szinten beszél cigányul (és magyarul is persze).

Ez a kérdés fel sem merült. Szüleim beszélték otthon mindkettőt, egyszerre tanultuk meg, egyenlő szinten. A környezetemben (iskolában, munkahelyen) senki nem beszélt cigányul, nem volt lehetőségem máshol használni, csak otthon a családdal, de nagyon sokat jelentett, és nagyon sokat segített más nyelvek tanulásában is. Egy nyelvtudás - legyen az bármilyen jelentéktelen adott környzetben - soha nem felesleges, soha nem értelmetlen. Fejlettebb lesz a gyerek gondolkodása, könnyebb lesz a logikája. Külföldi szülők nyugodtan beszéljék a gyereknek felváltva az ottanit és a magyart is, mindkettőt tökéletesen el fogja sajátítani, semmi baja nem lesz neki.

28-as: a kulcsszó a "mindkét szülő"! Így müködik a dolog, de ha az egyik szülö nem tudta volna megérteni, akkor garantáltan nem sokat használta volna a másik a gyerek(ek)kel sem, mert nagyon hülye dolog, ha a másik csak néz és nem ért semmit, meg az is, ha úgy kell a gyerekkel beszélni, hogy minden mondatot fordítani kell oda-vissza.

Abban igazad van, ha egy gyerek két vagy többnyelvüen nö fel, az elöny, de ha nem akarja a gyerek, vagy csak napi 1-2 órában van rá lehetöség, akkor nem fogja megtanulni.

"ha nem akarja a gyerek"

Ha a gyerek kapja az inputot folyamatosan (merthogy van legalább egy családtagja, aki csak azon a bizonyos másik nyelven kommunikál vele úgy, hogy neki saját magának az az anyanyelve), akkor nem az akaratán múlik: akaratlanul is felszedi a nyelvet, pont ez a lényeg, észrevétlenül megtanulja.