Mit gondoltok arról, hogy sok külföldre költöző szülő nem tanítja meg a gyerekét magyarul? Valóban nincs értelme, amennyiben szinte biztos, hogy nem fog hazatérni már a család?

Az ilyenen csak az akd fenn, aki soha nem élt külföldön és nem probált egy gyereket megtanítani egy olyan nyelvre, amit senki nem használ az adott szülön kívül.

Eleve még akkor is problémás, ha mindkét szülö az anyanyelvét használná, ahol az egyik az ország nyelve is, ahol élnek. Az ottani szülönem teljesen értelmetlen lenne megtanulnia magyarul, mert semmire nem tudja használni, egy felnött embernek meg általában nincs sem ideje, sem kedve értelmetlen dolgokkal tölteni az idejét. Emellett meg a magyar kifejezetten nehéz nyelv, külföldön nem sok lehetöség van tanulni sem, és attól, hogy valakinek az anyanyelve magyar, még nem alklamas nyelvtanárnak.

Ha meg csak az egyik szülö tud magyarul, akkor alig lenne lehetöség a nyelvet használni, ha bárki más ott van, akkor hülye dolog olyan nyelven beszélni, amit senki más nem ért - ezért ilyenkor értelemszerüen átvált a magyarul tudó szülö is a közös nyelvre.

Ez esetleg addig müködhet valamennyire, amíg a gyerek otthon van a magyarul beszélö szülövel, attól kezdve, hogy közösségbe kerül, gyakorlatilag nem használja sehol.

A gyereknek "joga" lenne - habár nagyon hülye kifejezés így, ez nem jog kérdése -, de lehetösége se nagyon van, értelme meg végképp nincs. Ha a gyereket késöbb esetleg érdekelné, akkor tud keresni nyelvtanfolyamot, de ez nem igazán jellemzö.

Az meg, hogy az "ösei nyelve" abszolút hülyeség, föleg, mivel semmiféle ösét nem ismeri.

Szóval egyáltalán nem lenne egyszerü tanítani a gyereknek a magyart, értelme semmi és használni sem tudná semmire.

Azért nem minden fehér meg fekete.

A fiam Svàjcban született covidba és nagyon sokáig magyarul se beszélt mert későn beszélő fiú volt.

Olyan is előállhatott volna,hogy a magyarra abszolút nem fogékony és a németet előbb tanulja meg bár azt is nehéz kezdettel de azt hallja a közösségben és utána már nem akar megtanulni magyarul még ha èrteget is .

Ilyen példát is hallottam Angliában élő magyar gyerekekről.

Itt Svájcban mondta nekem egy anyuka,hogy csak velük beszél magyarul és max 10 percig.

"csak velük beszél magyarul és max 10 percig"

Hát, ha 10 perc után átváltanak németre... Csak a szülőkön múlik!

A gyerek nem beszél tovább magyarul és rászól az anyjára,hogy németül mondja.

Hidd el rengeteg Svájcba született magyar gyereket láttam és ha idegennel kell beszélni magyarul az egy stresszhelyzet nekik.

Azonkívül az írásról ne is beszéljünk,az is nehéz ha nem nehezebb nekik.

,,Én szeretlek téged " ich liebe dich.

Tükörforditanak

"A gyerek nem beszél tovább magyarul és rászól az anyjára,hogy németül mondja."

Az anyja meg visszaszól neki magyarul, hogy nem mondom németül - és kész.

Ez is a gyereknevelés része (akárcsak az, hogy mikor ad a gyerek kezébe okoseszközt, eltűri-e, hogy a gyerek csúnyán beszéljen, dohányozzon, stb.), amivel kapcsolatban a szülő felelőssége döntéseket hozni, és a döntései mellett kitartani. Nem kell megpróbálni a gyerekre kenni, úgyse fog sikerülni.

"A gyerek nem beszél tovább magyarul és rászól az anyjára,hogy németül mondja."

Mivel a gyereknek sokkal nagyobb a német szókicse, ezért teljesen jogos a gyerek részétöl. Másrészt ha a gyerek az ébrenléte alatt 90 %-ban német környezetben van, neki az lesz a normális nyelv, a nagyar csak bohóckodás, aminek semmi értelme azon kívül, hogy az anyja azt IS használja.