Mi szükség nyelvtudásra amikor már minden kattintásra fordítható?

ChatGPT-vel lehet beszégetni latinul, vannak jó fordulatai, de kicsit csúnyán beszél, néha mintha valami középkori rossz minőségű, olaszos behatású szövegeket mond, valószínűleg igen vegyes minőségű anyagon lett betanítva. Néha azthiszem durvábban hibázni is tud, de nem túl sűrűn.

A jövőben ez biztos javulni fog, nyilván a mesterséges értelem szemantikai készségeinek javulásával ez sokat fog javuni, de az ember nyelvi kíváncsisága, ösztöne, soknyelvi érzéke szerintem örökké megmarad, az ugyanis majom őseink óta végigkísér bennünket kialakulásunk óta. Ha ez megszűnnék, az emberi társadalomban szerintem valamiféle hanyatlás állna be, kollektív elmebetegségek vagy ilyesmik. Lehet hogy maga a X. sszázd is már részben ennek a lenyomata, illetve a mai újpopulista, újautoriter formázatok is ennek résztünetei. Bár a III. világ mélyszegénysége, nyomora még ennél is nagyobb figyelmeztető jel lehet.

Nézzünk szituációkat (tegyük fel, hogy magyar vagy és nincs semmiféle nyelvtudásod):

1. Magyarországon beülsz egy étteremben, végigfut a szemed az étlapon, és rögtön megakad a szemed a vörösboros marhapörköltön. Tökéletes, pont ilyet ennél. Lengyelországba elő kell venni a telefont, szerencsére már van kép alapú fordítás is, de az egész sokkal körülményesebb, átláthatatlanabb. Tudsz persze végül választani, de nem kényelmes.

2. Telefonbeszélgetést folytatsz egy olasszal. Létezik hang alapú fordítás, tehát miért ne. De kétszer annyi ideig fog folyni az egész. Hiszen amíg nyelvtudással elhangzik egy három mondatos gondolatsor, amire jön egy három mondatos válasz, addig fordítóval te elmondod a fordítónak magyarul, a fordító elmondja a beszélgetőpartnernek olaszul, a beszélgetőpartner elmondja a fordítónak a választ olaszul, a fordító meg elmondja neked magyarul. Kétszer hosszabb a beszélgetés. Ráadásul ha a beszélgetőpartner a szavadba vág, akkor nem tudod pontosan, hogy mikor, melyik szavadra vágott közbe. Sokkal nehezebben követhető egy dinamikusabb beszélgetés menete.

3. Ülsz egy asztaltársaságban, mondjuk egy forgalmas gyorsétteremben. Hárman beszélgetnétek valamiről, de a melletted ülő viszonylag hangosan beszélget másokkal valami egészen másról, meg a szomszéd asztalnál szintén hangosan beszélgetnek valami egészen másról. Te ki tudod szűrni a szomszédodat is, a másik asztalt is, és tudsz a hármatok közötti beszélgetésre koncentrálni. És bár van hang alapú fordítás, egy fordító ezt nem tudja megtenni, mindent is le fog neked fordítani, akár van köze a beszélgetéshez, akár nincs, és nem tudod melyik kitől származott, ki mondta azt, hogy „igazad van” és ki mondta azt, hogy „ez hülyeség”. Melyiket mondta a másról beszélgető szomszéd és melyiket a beszélgetőpartnered? És mivel a beszélgetőpartnereid úgy látják, hogy körülményesebb veled diskurálni, így nem veled fognak diskurálni, nem nagyon fogsz tudni bekapcsolódni egy társaságba (hacsak nem mindenki idegen).

4. A vasútállomáson mész a peron felé, két bőrönddel a kezedben. A hangosbemondó bemond valamit. Egyszer. Ha nem volt a kezedben éppen a telefon a megnyitott fordítóval – márpedig két bőrönddel a kezedben nem volt –, akkor esélyed sincs, hogy megtudd, mit mondtak be, az érint-e téged, fontos-e a számodra.

5. Bemegyek egy számomra ismeretlen magyar boltba, nem tudom merre vannak az édességek, de felnézek, és látom, hogy aha, ott abban sorban lesznek. Pl. Franciaországban telefonnal végig lehetne pásztázni persze, és látnád, hogy mi merre van. Laborkörülmények között tehát működhetne a dolog. Oké, de mi van, ha amúgy a bevásárlólistád is a telefonon van, amúgy az egyik kezedben ott egy táska, a másikban meg a bevásárlókosár, és közben hív a franciául beszélő főnököd (amit mondjuk egy headsettel fel tudsz venni)? Szerintem érezhető, hogy mi ezzel a probléma, ha nem ismered a nyelvet.

~ ~ ~

Lehetne hozni tucatjával hasonló példákat, ahol gépi fordítás ide vagy oda, akármilyen jól is működnek ezek, nem tudják kiváltani a nyelvtudást, vagy ha igen, azt roppant körülményesen.

1. A legtöbb fordító korántsem olyan jó, mint a valódi tudás. Sokszor nem tudja a szavakat és szófordulatokat értelmezni, mert azok vagy nagyon specifikusak az adott nyelv kontextusában, vagy szlengek, vagy valami más miatt.

2. Sokkal könnyebb és gördülékenyebb valóban beszélni egy nyelvet, hiszen nem kell megakasztani a beszélgetést fordítással, ami finoman szólva nem szokott minőséget képviselni.

#16: szerintem itt egyedül Te nem érted.

Feltettél egy kérdést, kaptál rá választ, nem értem, minek győzködsz másokat, ha kaptál választ.

> 13# látom te sem érted. Ha egy olasz mond neked valamit, az automatikusan írott formában megjelenik neked. Ha te rábeszélsz neki magyarul, már írja is ki a fordító neki olaszul?

Az olasz véletlenül pont remek példa, mivel az olasz nyelvben a mondat sorrendje nagyon sokszor pont fordítottja a magyarénak. Ahhoz, hogy egy mondatot le tudj értelmesen fordítani, meg kell várni, amíg az a mondat véget ér. Pont ezért roppant nehéz feladat olasz-magyar szinkrontolmácsnak lenni.

Ha beszélitek ugyanazt a nyelvet, akkor azon a nyelven a közlés és a befogadás egyidőben történik, az utolsó szó kimondásával egyidőben történik az utolsó szó megértése is. Ha az olasz mond valamit, akkor meg kell várni, míg befejezi a mondatot, onnantól meg extra idő, mire vagy elolvasod, vagy meghallgatod annak a fordítását.

Nézz meg mondjuk egy külföldi miniszterelnök vagy külügyminiszter sajtótájékoztatóját:

- Akla-bakla, ükle bakla, prittyen prüttyen züttyen fitty!

- Köszöntöm a megjelenteket és tévénézőket!

- Ikken-bikken, hubruj dabruj, ekle-bukla priccen prucc…

- Eredményes tárgyaláson vagyunk túl, amiben többek között érintettük…

-…

Az idő fele nekünk nem érthető, az idő másik fele meg a külföldi politikusnak nem érthető. Kétszer annyi idő legalább, de lehet a fordító esetleges bénázása miatt akár lehet az 2,5-szeres is.

> Ha egy asztaltársaságban beszélgetsz, (jó ez bonyolultabb mert pörgős) a fordító nem fogja meghallani a mellékbeszédet.

Youtube videók automatikus feliratozásánál nem ritkán megjelenő probléma, hogy minden, ami szóban elhangzik, az belefordítódik a feliratba. Ha utcai riportról van szó, akkor néha egy-egy járókelő szavai is, ha egy jelenetről, aminél a háttérben a tévében szól valami, akkor az is. De láttam olyat is, ahol egy aláfestő zene szövegét is belekeverte a fordításba a Youtube.

Amúgy itt az is lehet gond, ha a beszélgetésnek nem résztvevőjét keveri bele a fordításba. De az is lehet gond, ha nem keveri bele, mert mondjuk a pincér jön, hogy megkérdezze, mit kértek. Őt viszont nem kellene kizárni a fordításból. Annak a megítélése, hogy melyik beszédet kell ignorálni, és melyiket kell értelmezni, azt egy MI jelenleg nem fogja tudni jól mérlegelni.

> nem vitatom hogy kényelmesebb folyékonyan beszélni idegen nyelven

Nem csak arról van szó, hogy neked, mint az adott nyelvet nem beszélőnek mennyire kényelmes vagy sem. Az is szempont, hogy másoknak az mennyire kényelmes, hogy veled lassabban, körülményesebben lehet kommunikálni, esetenként félreértésekkel, esetenként oda kell figyelned, hogy milyen kifejezéseket használsz. Egy közös nyelven beszélő baráti társaságba azért nem fogsz tudni jól beilleszkedni, mert ha valaki mondjuk egy adott filmről akar veled beszélgetni, kényelmesebb egy vele egy nyelvet beszélőt megszólítania, mint téged. Ha bárkivel lehet beszélni róla, akkor te fogsz kiesni. Egy nagyobb társaságon belül az ad-hoc klikkel úgy fognak kialakulni, hogy nem leszel bennük.

Egy nehéz fizikai munka esetén meg nem fognak felvenni, mert balesetforrás vagy. Ha odakiáltanak, hogy „Vigyázz! Dől a fa!”, akkor arra neked azonnal kell reagálnod. Ha csak egy mód van rá, egy a többiek nyelvét beszélőt fognak felvenni helyetted. De egy könnyű fizikai, szellemi munkánál is hátrány lesz.