Ezek közül melyek minősülnek összetett szónak?

Igen, a ragozása valóban erre utal: elem, elemek, elemet, viszont védelem, védelmek védelmet.

Meg ,,üzelmek'' (utóbbinak valószinű nincs egyes száma, plurale tantum). Gerjedelem, terjedelem is hasonlóképp kivet egy -e- hangot.

Ím még ezt találtam róla

[link]

Elem az egy görög szó, a mai villamossági szakkifejezés nagyon speciális, de maga a görög eredetű és latintól is átvett elementum szóból ered, bár olvastam már róla olyan etimológiát is (valószinűleg téves, bár ki tudja), hogy az ősi el- (mint elő, előtt stb.) tőből csináltk nyelvújításkor.

Aki a nyelvújítás kalandos történetét ismeri, semmi nem zárná ki elvileg, hogy a kalsszikus ismeretekkel rendelkező nyelvújtók akár a görög elementum szóból buheráljanak le egy képzőt (most attól függetlenül, hogy szinte biztos nem ez a helyzet. A szó maga jól ismert volt a korban, a kalsszikus műveltség meg adott volt. Nem is lett volna egyedi példa, az ,,anyag'' szóra pl. nyilvánvalóan hatott a latin ,,materia''.

Tőkéletesen beleillenék a ding (dió inge) féle szóalkotások sorába (,,mi lesz a fiúingből'')

A vita amúgy messze vezet. A képzőink egy része valaha önálló szó volt, és a cselgáncsnál is lehet vitázni, hogy tekintsük-e erősen motivált etimológijú de egyetlen szónak, vagy összetett szónak. Pl. a ,,jámbor'' szó valaha ,,jó ember'', az ünnep valaha üdv-nap volt, aztán lám a két tag még hangrendi szempontból is össze lett rántva, úgy hogy a hátső tag étvette az első hangrendjét.

Történelmi szepontból ez egy sokarcú folyamat. Aztán lehet hogy definíciókkal valahogy sarkosra vagdalták őket a nyelvészek vagy az iskolai pedagógusok, de az igazi lényeg akkor is az, hogy a nyelv változása elég sokarcú folyamat. Pláne a magyar ami egy erően szintetikus, már-már poliszintetikus vonáokat felvelő nyelv (megszeretgethetnélek).