Annak mi az oka hogy csak a magyar nyelv az egyetlen, amiben úgy ejtik ki a szavakat ahogyan leírják?

j - ly - ok ez kivétel a kölcsönösen egyértelmű alol. Van több is?

Viszont bármilyen szóba szerepel a j betű azt ugyan azt a hangot jelöli.

és ez igaz ly -ra is.

A hangok beszéd közbeni hasonulása más eset. Feltételezhető a többi nyelvnél is hasonló eredet az írásmód kialakulására.

Cházár személynév. Főleg az idegen neveknél látható jól, hogy a magyartól hangkészlethez képest az idegen betűkészlet hiányosságait nem egységes elképzelések szerint próbálták áthidalnai pl.: az anyakönyvezető papok.

De jól látszk ez régi krónikáinkban, hogy ősi neveinkenk 3-4 féle írásmódja is található, azért mert nem egy személy íra és mindenki más megoldást talált azon hangok lejegyzésére, melyek ismeretlenek a latin betűkészletben.

Tehát a régi nevek írása hagyomány szerinti, nem pedig szabály szerinti.

#15: "Viszont bármilyen szóba szerepel a j betű azt ugyan azt a hangot jelöli."

Tévedsz, pont a j betű az amit sokszor máshogy ejtünk:

oldja: olgya

hatja: hattya

unja: unnya

hányja: hánnya

stb.

Ezek azok a tipikus kérdések meg válaszok, amikor valaki csak magyarul tud, fogalma sincs más nyelvekröl meg azok fonetikai szabályairól és megdöbben, hogy pl. a németek nem a magyar kiejtés szerint mondanak ki egy-egy hangot.

Csak pár példa:

a német "v" befü kiejtése németben "f", ugyanez érvényes a "s" betüre, aminek a kiejtése náluk "sz", a "z"-re, amit neki "c"-ként kell olvasni, a "w"-re. amit "v"-nek ejtenek, az "sch" egyértelmüen "s"-nek ejtendö, a "ch" pedig "h"-nak.

Ök is tökéletesen fonetikusan írnak, olvasnak, csak a saját szabályaik szerint, a kérdezö logikája alapján szerint a németek mondhatják, hogy a magyarok nem azt a hangot mondják, amit a betü jelöl.

Volt itt Németországban egy Lovas nevü munkatársam - el lehet képzeni, mit szóltak a magyarul is tudók, amikor a német kollégák szóltak neki.

(A németül nem tudók kedvéért: a névben a V betüt F-nek ejtik, az S-t meg SZ-nek.)