Hány nyelvben vannak olyan névmások amik megnevezik az illető nemét? (pl:he, she)

Roman, lengyel, stb

[link]

Érdemes szerintem nyelvcsaládonként nézni, mert a nem megléte, vagy legalább a névmásoknál való megléte általában elég ősi vonás ahhoz hogy egész nyelvcsaládok esetében a tag nyelvek nagy részét együttesen érintse. Pl.: az indoeurópai nyelveknél van-e egyáltlán kivétel. Az uráli nyelveknél meg van-e egyáltalán példa.

Indoeurópai nyelveknél ezeket érdemes megnézni

[link]

de szerintem ehhez jó lenne többet tudnom róluk, mindenesetre ezekkel kezdeném.

Amúgy a magyar nyelv számára érdekes nyelvek jó részénél nincsenek nemek, még a névmásokban sem. Például nincs többnyire a rokonyelveinknél (obi-ugor, finn-permi, szamaojéd ág, meg a vitatott jukagir). Meg nincs azoknál a nyelveknél sem többnyire, amelyek ugyan nem rokonnyelveink, de tipológiai hasonlatosságok vagy areális hatások miatt tudománytörténetileg valaha is felmerült kérdésként a nyelvrokonság (törökségi nyelvek, csukcs-kamcsatkai, eszkimó-aleut, mongol, tunguz nyelvek). Vagy olyan nyelveknél sincs sokszor, amelyeknél még ilyen szempontból sem jött szóba sem areális, sem tipológiai, sem valódi rokonság velünk, csak éppen pont azokban sincs (ausztrália nyelveinek jó része, kínai és tibeti). Éremes midensetre nyelvcsaládoknént nézni, és azon belül is aztán finomítani, vannak-e kivételek az adott nyelvcsaládra általában jellemző vonások alól.

Mesterséges nyelvek közül pedig, az eszperantóban van (li, ŝi, ĝi), a meglehetősen a-priori jellegű, matematikai indíttatású lojbanban viszont nincs. A lojbanban amúgy sokféle 3. személyű személyes névmás van, talán tucatnyi is, ezek azonban anaforás, indexelő jellegűek, segítségükkel egész bonyolult hivatkozásokat is meg lehet jelölni, szinte bármit, amit matematikai indexeléssel is formalizálni lehetne, viszont a nyelvtani nem szempontjából teljesen közömbösek.

A képírások közül a bliss-ben vannak nyelvtani nemek a névmásoknál, de használatuk nem kötelező, létezik nemektől független használat is. Az UNLWS-ben valószínűleg nincsenek nemek a névmásokban sem. A bliss és az UNLWS valahogy úgy viszonyul egymáshoz a képírások birodalmában, mint az eszperantó és a lojban a beszélt mesterséges nyelvek között: a bliss nem törekszik teljes szakításra a természetes nyelvekkel, az UNLWS viszont tudatosan matematikai indíttatású.

A nemektõl függõ névmások a tipikus európai (latin, germán, szláv) nyelvekre jellemzõ. A magyar, finn, észt ebbõl a szempontból nem "tipikus európai" nyelvek. Igaz, hogy a kelta, vagy a baszk sem, bár fogalmam sincs, hogy ezeknek vannak-e nemeik.

Más nyelvcsaládoknál nem tudok ilyenrõl. Nem lennék meglepve, ha Afrikában, Ázsiában egyáltalán nem lenne. Mindenesetre biztos, hogy a távol-keleti nyelvekben (japán, koreai) nincs.

Elképzelhetõ, hogy olyan (eredetileg más családba tartozó) nyelvekben mégis van, amikre nagy hatással volt valamely európai nyelv. Mint pld a Fülöp szigeteki Tagalog nyelv rengeteg spanyol elemet vett át, "ellatinosodott". Ez persze okkal kivételes eset. Ugyanilyen okból pld az afikaans nyelvet se "ér" afrikainak számolni, hiszen az lényegében egyszerûsített holland, tehát germán, európai nyelv.

Tehát elsõ körben a tisztán európai nyelveket kellene számba venni, miután ezt definiáltuk valahogy. Tehát hány nyelv számít a latin nyelvcsalád tagjának, hány a germán, és hány a szláv nyelvcsaládénak?

Indoeurópainál a perzsa és a hindi/szakszkrit ágat érdemes megnézni (nem tudom egyébként). Érdekes, hogy hindivel legalábbis szubsztrátumában közeli rokon mai lovári cigányban ugyan vannak nemek, de épp a 3. személyű névmásnál ez valahogy egységesülve van (voj), noha maguk a mellékevek, főnevek ragozásaikban, alakjaikban ismerik a nemeket.

Ami természeti népek nyelveit illeti, ezek állítólag igen sokfélék. Számunkra magyarok számára talán ösmerősebbek a mi nyelvünkhöz tipológialailag közelebb sorolható példák (csukcs, eszkimó, tunguz, nagyon messziről egyes ausztrália nyelvek is ide sorolhatók), ezekben nincs nemek (és persze jó pár más dolgoban is lehetnek kellemes hasonatosságok), viszont ez azért mégiscsak egy szűkebb merítés, ugyanis valójában a természeti népek nyelvei világszerte teljesen változatosak tipológiai szempontból. Például a vadász-gyűjtögető hadzák nyelvében igen letisztult nemek rendszere létezik. Mondjuk ez főleg a főnévre értendő, a névmásokra vonatkozó helyzetet nem ismerem.